Ötven éve hagyott itt bennünket Németh László
Az író, esszéista Németh László 1901-ben Nagybányán született egy művelt tisztviselő családban, majd Szolnokra, illetve 1905-ben Budapestre költöztek. 13 éves volt, amikor édesapját behívták katonának, ott fogságba esett, és csak 1921-ben térhetett haza családjához. László egyetemi tanulmányait a bölcsészkaron kezdte, majd átiratkozott az orvosi karra abból a megfontolásból, hogy a humán ismereteket olvasással is elsajátíthatja, ugyanakkor korszerű műveltség nincs természettudományos ismeretek nélkül. Tanulmányait 1925-ben fejezte be, mellette színműveket és novellákat is írt.
Először fogorvosként, majd iskolaorvosként helyezkedett el. A Nyugat pályázatán még ugyanebben az évben első díjat nyert a Horváthné meghalt című novellájával. Ekkor vette feleségül Démusz Gabriellát is, akit csak Ellaként emlegetett.
Orvosi munkája mellett folyamatosan hódolt az írásnak. Cikkei, tanulmányai különböző folyóiratokban jelentek meg. 1932-ben Tanú címmel egy egyszemélyes folyóiratot indított, amely 5 éven át létezett, s amelyben többek között kifejtette a társadalom megreformálásával kapcsolatos eszméit, kutatta a magyarság helyét Kelet-Európában. Közben egyre több drámája is bemutatásra került.
1940-ben jelent meg tanulmánykötete, A minőség forradalma, majd máig vitatott tanulmánya Kisebbségben címmel. Budapest ostromát családjával együtt Illyés Gyuláéknál és a Sarolta-intézet pincéjében vészelték át.
1926 és 1943 között hat lánya született, sajnos, kettő nem élte meg a felnőttkort. Róluk íródott a Lányaim című műve. A főváros felszabadulása után Püski Sándor invitálására családjával vidékre költözött, ő Hódmezővásárhelyen óraadói tanári állást vállalt. A tanítással párhuzamosan a pedagógiatörténetet is gazdagította. Tanulmányaiban a tantárgyak összefüggéseit kutatta, a gyakorlatban pedig ki is próbálta az integrált oktatásban rejlő lehetőségeket.
1949-től ismét Budapesten élt, és műfordításaival gazdagította az irodalmat. Talán máig legnépszerűbb fordítása az Anna Karenina, ezért József Attila –díjjal tüntették ki. De fordított az orosz mellett angolból, németből, norvég nyelvből, csehből és spanyolból is. Ugyanakkor Németh László művei is olvashatóak szinte minden európai nyelven.
1954-ben megbetegedett, ezután egyre több időt töltött a Tihanyi-félszigeten, Sajkodon. 20 esztendőn át megfigyelte és leírta betegségét, amely a Levelek a hipertóniáról címmel jelent meg. 1956. szeptemberében az Írószövetség vezetőségének tagja lett, majd a forradalom után sorra kerültek a színházak műsoraira drámái. 1957-ben Kossuth-díjat kapott, a pénzösszeget a vásárhelyi gimnázium könyvtárának ajándékozta.
1969-ben indult el Az én katedrám c. tanulmánykötet kiadásával az összes műveit tartalmazó életműsorozat.
Szinte minden műfajban alkotott, drámaírásban mintaképei a görög klasszikusok voltak, drámái elsősorban 1936 és 1941 között, valamint 1945 és 1955 között születtek, az utolsó darabok pedig a 60-as években. Témájukat illetően társadalmi és történelmi drámákról van szó. Legismertebb darabjai a Bodnárné, a Villámfénynél, Az Erzsébet-nap, a VII. Gergely, a Galilei, Az áruló, A két Bólyai stb.
Drámáiban leginkább az igazságkereső férfihősök játsszák a főszerepet, akik a kor kicsinyességével, illetve saját emberi gyengeségeikkel kerülnek szembe.
Elsősorban esszéírónak tartotta magát, témái szinte behatárolhatatlanok, hiszen otthonosan mozgott az irodalomban, az orvostudományban, a pedagógiában, a természettudományokban, a szociológiában egyaránt.
Érdekes, hogy amit száműzetésnek érzett, az a próza volt, mégis regényei hozták meg számára az igazi sikert. Első regénye, az Emberi színjáték 1929-ben látott napvilágot. Külön kiemelendő életművében az ún. lélektani regény műfaja, amelynek hősei mindig nők.
Nagyon jól ismerte a női lélek rejtelmeit. Nagysikerű regényei az Iszony, az Irgalom, az Égető Eszter, a Bűn, a Gyász.
Levelezései is az életmű részét képezik.Baráti szálak fűzték többek között Gulyás Pálhoz, Móricz Zsigmondhoz, Szabó Lőrinchez, Illyés Gyulához stb.
Pályájának agyvérzése vetett véget, 1975. március 3-én halt meg Budapesten. Ami pedig az író utóéletét illeti, közvetlenül halála után alkotásai igazi népszerűségnek örvendtek, drámái gyakran kerültek fel a színházak repertoárjaira, mára azonban mintha teljesen elfeledték volna. Alkotásait alig olvassák, drámáit sem játsszák a színházak. 1976-ban a hódmezővásárhelyi könyvtár felvette a nevét, itt található egy ingyen látogatható Németh László Emlékszoba is.1987-ben ugyancsak Hódmezővásárhelyen- kultuszának ápolására megalakult a Németh László Társaság. Kéziratos hagyatéka 2011-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumba került.
Nevét az a pedagógusok munkájának elismerésére alapított díj is viseli, amelyben ma már határon túli magyar pedagógusok is részesülhetnek. 2006-ban egész alakos szobrát a Pasaréti út és a Radna utca sarkán avatták fel.
