Grendel Bukott angyalai Léván
Az irodalombarátok május 20-án a Kossuth-díjas Grendel Lajossal találkozhattak a lévai Reviczky Házban, ahol legújabb kötetét, a Bukott angyalokat mutatta be Újváry László közreműködésével.
Török Alfréd, a Csemadok helyi elnöke a szervezők nevében üdvözölte a megjelenteket, majd miután felköszöntötte a nemrégiben a 70. életévét betöltő lévai születésű írót, átadta a szót Újváry Lászlónak, a beszélgetőtársnak, aki felidézte a szerző méltatását, melynek okán idén márciusban az író megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét „az egyetemes magyarság huszadik századi sorsát és a felföldi magyarság útkeresését, az eredeti, a fájdalmas valóságot gyakran szeretetteljes iróniával ábrázoló regényei elismeréseként”.
„Grendel Lajos új kisregényének a cselekménye az utolsó fejezetben szerephez jutó elbeszélő és legjobb barátja, Lőrinc elbeszéléséből bontakozik ki, aki második felesége, a szeretett Vera halála után Párizsba költözik. Itt találkozik a két barát évek múlva, s egy átborozott éjszaka során Lőrinc elbeszéli az igaz történetét, amelyről az elbeszélő mit sem sejt. Ez szorosan összekapcsolódik második felesége családjának, különösen apósának, Tocseknek a történetével, akinek a háború végén egy bizonyos Janák megmentette az életét. Lőrinc akkor lép a képbe, amikor Verát feleségül veszi. Ugyanis Tocseket megfigyelik, éppen Janák parancsára, aki a csehszlovák állambiztonságnál teljesít szolgálatot” – áll a kötet fülszövegén. Maga az író is úgy vélekedett, hogy mivel három elbeszélő van, meglehetősen bonyolult a cselekmény értelmezése.
„Már 1998 óta készültem erre a történetre. Egy budapesti irodalmi esten az egyik néző hozta szóba a pozsonyi tömeggyilkosságot. Én erről tulajdonképpen akkor hallottam először, ami nem is meglepő, mivel még a rendszerváltás után is elhallgatták az eseményeket. Húsz év után végül annyi anyagot gyűjtöttem össze, hogy végre nekifoghattam. Borzasztóan nehéz volt megírni, tudniillik a moralitás kérdését próbáltam hangsúlyozni: nem minden fekete és fehér. Tocsek és Janák egyaránt bűnösök és ártatlanok is egyben” – mesélt a regény keletkezéstörténetéről a szerző, aki az 1999-ben megjelent Tömegsír című kötetében már foglalkozott ezzel a valóban agyonhallgatott történelmi tragédiával, az 1945-ös pozsonyi, akkor még ligetfalui tömeggyilkosság témájával.
„A történelmi bűnök feltárásából, a nemzeti identitástudatból és az emlékezetpolitikából építkezik a regény. Ha muszáj meghatározni, hogy miről is szól, akkor leginkább a történelmi, társadalmi és politikai meghatározottságokkal szembeni szabadságlehetőségekről, a létezés alapkérdéseivel való szembesülésről” – foglalta össze Újváry László, aki szemelvényeket is felolvasott a regényből, majd személyes érzéseit, meglátásait is megosztotta a hallgatósággal. „Grendel Lajos olyan természetes humorral, iróniával, sőt öniróniával tud megközelíteni dolgokat, hogy az csodálnivaló. Olyan, mint a nagy festők, akiknek képeit aprólékosan elmesélhetjük, elmagyarázhatjuk, de amikor ott állunk előttük, csak akkor szólalnak meg igazán a képek. Bukott angyalok című regényével ismételten bizonyította, hogy munkássága megbecsülendő értéke kortárs regényirodalmunknak.”
Grendel Lajos felolvasta a regény egyik legfontosabb eszmefuttatását: „Egy szem állandóan, az örökkévalóságból figyel. Ez a szem nem egy konkrét szem, de mindent lát, még a gondolataidat is, a gondolkodásodat is ismeri. A legtitkosabb ösztöneidet is, egy szem, amely olyan távoli, mint az Isten. Ez a szem a lelkiismeret. Lát, de nem avatkozik közbe. A lelkiismeret azonos az Istennel, amely, egyesek szerint nem létezik. Lát, és azt gondolja, elég, ha látok, előbb-utóbb úgyis minden összefut bennem.”
Bízzunk benne, hogy ez a szem (legyen szó akár Istenről, akár lelkiismeretről, akár Orwell mindent látó Nagy Testvéréről) észreveszi azt a sajnálatos tényt, hogy valamilyen oknál fogva a legnagyobb élő felvidéki írónknak az új regényéből egy évvel ezelőtt csak 500 példányt adtak ki – ebből a felvidéki olvasóknak csupán száz darab jutott. Egy esztendő elteltével még mindig nem jelent meg az új kiadás, pedig – ahogy az a Reviczky Házban is bebizonyosodott – bőven lenne rá igény.
