Új utakon az értékeink mentén – KÉPEKKEL
A dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban ma délelőtt nyitották meg azt a kiállítást, amely a kisalföldi népművészet jelenét és jövőjét mutatja be. A megnyitót követően értéktár konferenciára került sor a Rácz Tibor kamarateremben.
Az Új utakon című kiállítás és az értéktár konferencia a művelődési ház 1848–49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére megrendezett négynapos ünnepségsorozatának nyitánya, amely egyúttal a Folklór a Csaplárban program része. Elsőként Bíró Éva, a rendezvény háziasszonya köszöntötte a vendégeket és a megjelenteket. Kiemelte, hogy a mai rendezvény a művelődési központ, valamint Dunaszerdahely életében páratlan és egyedülálló, Győr és Dunaszerdahely testvérvárosok egyre szorosabb együttműködésének újabb gyümölcse. A két város a gazdasági és idegenforgalmi együttműködés mellett ugyanis fontosnak tartja egymás kulturális értékeinek a megismerését is.
„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn”,
mondta egykoron Széchenyi István, s ez az idézet a krédója a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Értéktár Bizottságnak is, melynek célja, hogy felhívják a figyelmet egy-egy helyi értékre, ezáltal is identitást építve. Dr. Pető Péter, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Értéktár Bizottság elnöke hisz abban, hogy amennyiben a lokális identitások erősek, abból erős nemzeti identitás jöhet létre. 2015-ben a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár kereste a határon átnyúló kapcsolatokat, így jött létre a közös munka a Felvidéki Értéktár Bizottsággal is. Az első közös projekt után vetélkedőt is rendeztek, és elkezdődött egy kulturális együttműködés, mesélte Pető.
hangsúlyozta a vármegyei értéktár bizottság elnöke, aki megemlítette, hogy a höveji csipkét a jövő héten minősítik hungarikummá.
szögezte le Pető.
Szeles Szabolcs, Győr város alpolgármestere, a Győri Értéktár Bizottság elnöke kiemelte, hogy a megyei székhely sok mindent képvisel, hiszen a tudományok, az oktatás, a sport, a kultúra, az idegenforgalom, az ipar és a jövő városa is egyben. Nagyon sok fejlesztésnek lehetünk szemtanúi Győrben, de aki a múltját, tradícióit nem ismeri, nem becsüli, nem méri fel, nem térképezi fel, az nem fog tudni igazi jövőt építeni. Ezért tartják rendkívül fontos küldetésnek Győr és környéke értékeinek a feltárását és bemutatását, amit néhány éve kezdtek el. Korábban erre nem volt igény, és ez mindenképpen hiba volt, tehát van mit pótolni, ugyanis Győr a kincsek, az értékek kiüríthetetlen tára, fogalmazott Szeles Szabolcs.
Bödők Károly, a Felvidéki Értéktár Bizottság szakmai alelnöke szerint fontos, hogy beszéljünk az értékekről, mert
minden dolog kétszer hal meg. Egyszer, amikor fizikailag eltűnik, másodszor pedig akkor, amikor már nem beszélünk róla.
Hangsúlyozta, hogy ez ügyben egyre nagyobb szerepet kap az értéktár digitális adatbázisa, amelyet folyamatosan fejlesztenek és bővítenek, hiszen egy digitális korba léptünk, amelynek a mesterséges intelligencia a része lesz.
húzta alá Bödők.
Takács Tímea, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ igazgatónője hangsúlyozta, hogy a hagyományőrzés nem a hamu megtartása, hanem a láng továbbadása.
fejtette ki az igazgatónő.
A népi iparművészek kézműves bemutatót is tartottak a höveji csipke, a rábaközi hímzés és a kosárfonás szakágaiban, így a fiatalok is megismerkedhettek ezekkel a népművészeti technikákkal.
A megnyitót követő értéktár konferencia Káldi Károly fazekas, kályhás, népi iparművész Népi fazekasság a Kisalföldön című előadásával indult. Káldi Károly 20 éve foglalkozik kerámiával a Győr melletti Rábapatonán. Munkásságára nagy hatással van nemcsak a helyi, hanem az egész magyarság páratlanul színes és változatos fazekas hagyománya. Tárgyai között éppúgy megjelennek a használati tárgyak (sütő- és főzőedények, csuprok, boros- és pálinkás készletek, bögrék), mint a díszkerámiák (falitányérok, gyertyatartók, szakrális kerámiák). Az iparművész népi jellegű cserépkályhák építésével és az ezekhez szükséges kerámiával is foglalkozik.
Káldi Károly után Kiss Ágota népi ékszerkészítő, népi iparművész adott elő Gyöngygallérok, csafringok címmel. Kiss Ágota kapcsolata a népművészettel még néptáncos korából származik, ott ismerkedett meg a magyar viseletek csodálatos világával, a különböző tájegységek jellegzetességeivel. Később már saját maga számára készített táncos gyöngyöket. A gyöngyfűzésben számos technikát megismert, elsajátított, például gy a gyöngyhorgolást, a gyöngyhímzést, továbbá a raw, a peyote, a herring bone, a shibori selyemhímzést, gyöngyszövést és a népi gyöngyékszer készítést.
Schreiner Károly fafaragó, népi iparművész az écsi fafaragásról és kristálymetszésről beszélt. Az alkotó számára fontos, hogy népi kultúránk megbecsülése mellett az elkövetkező generációk megismerjék és megtanulják azokat a fogásokat, amelyeket elődeink hagytak ránk, hiszen népművészetünk egyedi a világban.
Tóth Ildikó kékfestő, népi iparművész, a Kisalföldi Népművészeti Egyesület titkára azontúl, hogy a népművészet mestere, oroszlánrészt vállalt abban, hogy ez a rendezvény a Csaplár Benedek Városi Kulturális Központban megvalósulhasson. Szellemi kulturális örökségünk, a kékfestés című előadásában rávilágított arra, hogy a textilnyomás győri hagyománya egészen az 1600-as évekig nyúlik vissza. A győri Festő utcában, az 1906-ban Éhling Péter által alapított manufaktúrában családjuk negyedik generációja festi a manapság is közkedvelt dunántúli motívumokat. Több mint 100 éves mintafákkal, eszközökkel, gépekkel, eredeti technológiával dolgoznak.
Véghné Lőrincz Ágnes höveji csipkevarró, népi iparművész A höveji csipke eredete, útja a Hungarikumig címmel tartott előadást. A Kapuvár mellett található Hövej kisközség olyan népművészeti kinccsel rendelkezik, amely egyedülálló a maga nemében. Ez nem más, mint a höveji csipke. Véghné Lőrincz Ágnes csipke iránti szeretete kislánykorába nyúlik vissza, édesanyától és anyai nagyanyjától tanulta meg a rajzolást, a tervezést és a hímzést. Ősei mintarajzait is őrzi, felhasználja saját munkája tervezéséhez, elkészítéséhez.
