Dunaszerdahely

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Hájos Zoltán
SZÖVETSÉG
3018
(46,13%)
Szelle Erika
független
1399
(21,38%)
Horváth Zoltán
független
1269
(19,4%)
Stredl Tomáš
független
539
(8,24%)
Hakszer Roland
független
228
(3,49%)
Iró Tibor
SME RODINA
89
(1,36%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Brunczviková Tünde
    független
    436
    (10,54%)
    1. körzet
    Nagy Krisztián
    SZÖVETSÉG
    392
    (9,48%)
    1. körzet
    Bachman Ladislav
    független
    369
    (8,92%)
    1. körzet
    Herceg Andrea
    független
    361
    (8,73%)
    1. körzet
    Penczinger Csaba
    független
    271
    (6,55%)
    2. körzet
    Karaffa Attila
    SZÖVETSÉG
    927
    (13,43%)
    2. körzet
    Szabó László
    SZÖVETSÉG
    786
    (11,39%)
    2. körzet
    Nagy Iván
    SZÖVETSÉG
    685
    (9,93%)
    2. körzet
    Gútay Ladislav
    SZÖVETSÉG
    625
    (9,06%)
    2. körzet
    Őri Rita
    független
    584
    (8,46%)
    2. körzet
    Jarábik Imre
    független
    546
    (7,91%)
    3. körzet
    Puha Juraj
    SZÖVETSÉG
    1010
    (12,74%)
    3. körzet
    Horváth Zoltán
    független
    899
    (11,34%)
    3. körzet
    Szelle Erika
    független
    757
    (9,55%)
    3. körzet
    Hodosy Szabolcs
    SZÖVETSÉG
    748
    (9,44%)
    3. körzet
    Horony Ákos
    SZÖVETSÉG
    724
    (9,13%)
    4. körzet
    Dakó Alexander
    SZÖVETSÉG
    689
    (12,98%)
    4. körzet
    Földes Károly
    SZÖVETSÉG
    670
    (12,62%)
    4. körzet
    Bugár György
    SZÖVETSÉG
    581
    (10,94%)
    4. körzet
    Hakszer Roland
    független
    570
    (10,74%)
    4. körzet
    Dohorák Sándor
    SZÖVETSÉG
    533
    (10,04%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Czirfusz Juraj
    SZÖVETSÉG
    270
    (6,53%)
    1. körzet
    Földes Richard
    SZÖVETSÉG
    252
    (6,09%)
    1. körzet
    Pavlíková Žaneta
    SZÖVETSÉG
    227
    (5,49%)
    1. körzet
    Rajkovics Richard
    Magyar Fórum
    217
    (5,25%)
    1. körzet
    Tóth Tihamér Tamás
    SZÖVETSÉG
    202
    (4,88%)
    1. körzet
    Iró Tibor
    SME RODINA
    185
    (4,47%)
    1. körzet
    Kohút Štefan
    független
    182
    (4,4%)
    1. körzet
    Szerencsés Alexander
    független
    171
    (4,13%)
    1. körzet
    Edmár Attila
    független
    165
    (3,99%)
    1. körzet
    Horony Štefan
    KDH
    132
    (3,19%)
    1. körzet
    Kardošová Mariana
    független
    109
    (2,64%)
    1. körzet
    Dudás Ábel
    független
    103
    (2,49%)
    1. körzet
    Kovács Robert
    PS
    92
    (2,22%)
    2. körzet
    Vangel František
    SZÖVETSÉG
    531
    (7,69%)
    2. körzet
    Sarlay Roland
    SZÖVETSÉG
    412
    (5,97%)
    2. körzet
    Nagy Richard
    független
    389
    (5,64%)
    2. körzet
    Sárosfai Ádám
    független
    330
    (4,78%)
    2. körzet
    Molnárová Anita
    független
    319
    (4,62%)
    2. körzet
    Miške Tomáš
    PS
    310
    (4,49%)
    2. körzet
    Dubovský Patrik
    ZA ĽUDÍ
    184
    (2,67%)
    2. körzet
    Lengyel Tomáš
    Hlas-SD
    173
    (2,51%)
    2. körzet
    Bognár Henrich
    Hlas-SD
    100
    (1,45%)
    3. körzet
    Gödölle Ladislav
    SZÖVETSÉG
    669
    (8,44%)
    3. körzet
    Garay Ladislav
    SZÖVETSÉG
    601
    (7,58%)
    3. körzet
    Stredl Tomáš
    független
    494
    (6,23%)
    3. körzet
    Földesová Henrieta
    független
    439
    (5,54%)
    3. körzet
    Benkovič Boris
    Hlas-SD
    351
    (4,43%)
    3. körzet
    Czére Gábor
    független
    303
    (3,82%)
    3. körzet
    Váradi Krisztián
    PS
    280
    (3,53%)
    3. körzet
    Túryová Nikola
    független
    211
    (2,66%)
    3. körzet
    Pollák Peter
    PS
    175
    (2,21%)
    3. körzet
    Antal Ádám
    PS
    163
    (2,06%)
    3. körzet
    Ollári Csaba
    független
    103
    (1,3%)
    4. körzet
    Sebök Pavol
    független
    517
    (9,74%)
    4. körzet
    Rigóová Andrea
    független
    406
    (7,65%)
    4. körzet
    Kosár Csaba
    SZÖVETSÉG
    384
    (7,23%)
    4. körzet
    Pongrácz Olivér
    független
    289
    (5,44%)
    4. körzet
    Izsmán Tomáš
    független
    260
    (4,9%)
    4. körzet
    Štuller Peter
    KDH
    219
    (4,13%)
    4. körzet
    Póda Ľudovít
    független
    191
    (3,6%)
Dunajská Streda
város
magyar lakosság 1910
98%
5 624
magyar lakosság 2021
72%
16 577
Népesség: 22 652
Terület: 31,45 km²
Tszf. magasság: 115 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 92901
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járás nagyközség

A város a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz kistájon, a Csallóköz földrajzi középpontjában fekszik, a Pozsony-Komárom főút mentén, előbbitől 47, utóbbitól 53 km távolságra. 31,45 km²-es területe hosszan elnyúlik északkeleti irányban és egészen a Kis-Dunáig terjed. Délnyugatról Nagyabony és Egyházkarcsa, délről Nyékvárkony, délkeletről Pódatejed és Hegyéte, keletről Kisudvarnok és Nagyudvarnok, északkeletről Pozsonyeperjes és nagyon rövid szakaszon Dunatőkés, északról Tallós, nyugatról pedig Nemeshodos községekkel határos. Fontos közlekedési csomópont. A 63-as főút Komárom és Pozsony felé teremt kapcsolatot, az 571-es út köti össze Galántával (29 km) és Bőssel (13 km), az 572-es út pedig a felső-csallóközi falvakon át halad Pozsony felé. 1896 óta a Komárom-Pozsony vasútvonal egyik legfontosabb állomása.

Közigazgatás

Dunaszerdahely 1960 óta város, a Dunaszerdahelyi járás (1996 óta a Nagyszombati kerületben) központja. Dunaszerdahely és elődje Szerdahely 1886-ig mezővárosi rangot viselt és Pozsony vármegye Alsó-Csallóközi, majd később Dunaszerdahelyi járásának székhelye volt. Szerdahelyt a vele egybeépült Újfalu, Nemesszeg, Előtejed községekkel (melyekhez tartoztak Pókatelek és Kistejed) 1854-ben egyesítették. 1871-től nagyközség. 1863-tól Dunaszerdahely néven szerepel. 1920-tól Csehszlovákiához tartozik, továbbra is folyamatosan járási székhely egészen napjainkig. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, átmenetileg Komárom vármegyéhez került. 1957-ben Pódatejedtől Zöldfa területét Dunaszerdahelyhez csatolták, majd 1960-ban Ollétejed és Sikabony községeket és ezzel kialakult mai területe, ezzel egyidőben várossá nyilvánították és a Dunaszerdahelyi járás területét is megnövelték. A várost 3 kataszteri terület alkotja: Dunaszerdahely (11,12 km²), Sikabony (17,35 km²) és Ollétejed (2,98 km²). A kataszteri területek határait 1960 óta megváltoztatták, ma már nem fedik teljesen a korábbi községek területét (1921-ben Dunaszerdahely 15,49 km², Sikabony 11,94 km², Ollétejed 3,03 km²).

Népesség

A II. világháború végéig magyarok és magyarul beszélő zsidók alkották a lakosságát, utána viszont a lakosságcserével, a deportálásokkal, a reszlovakizációval, valamint a szervezett és a természetes asszimilációval sikerült növelni a szlovákok arányát. A lakosság csaknem felét alkotó zsidóságot a holokauszt során csaknem teljesen elpusztították. Az asszimiláció különösen felgyorsult 1990 óta, ami miatt folyamatosan csökken a magyarok aránya, és növekszik a szlovákoké. Lakossága 22 477 fő, ennek ma már kevesebb mint négyötöde magyar, egyötöde szlovák. A várossá nyilvánítás (1960) után, a szocialista iparosítással és központi szerepe révén gyors növekedésnek indult, 1970-1991 között lakossága megduplázódott, 2001-2011 között azonban már kismértékben csökkent lakosságszáma. A római katolikusok a lakosság több mint kétharmadát alkotják.

Történelem

A folyóvizekkel valaha sűrűn szabdalt Csallóköz központi részén, az egykori árvizektől viszonylag védett helyen fekszik. A bronzkorból, a római korból és a 9. századból kerültek elő raktár-, illetve temetkezési leletek, és a honfoglaló magyarok is megtelepedtek itt. Szerdahely első írásos említése 1255-ből származik Syridahel alakban, a pozsonyi káptalan IV. Béla királynak írt jelentésében. Első magánbirtokosa az 1297-ben említett Héder nembeli Herrand fia Jakab, aki cserével szerezte meg III. András királytól. A ma a városhoz tartozó területek legfontosabb magánbirtokosai a Pókateleki, Szomori, Pálffy, a Pókatelekiektől származó Kondé, valamint a Bacsák és Petényi családok voltak. A 14. században oklevélben említik piacát, és ugyanebben az időben alakult ki a templom körül a 19. századig fallal körülvett Szentfundus (szent terület), amelyet a népnyelv szerdahelyi várként emlegetett. A település első plébániai iskoláját 1329-ben már említik. Szerdahelyt 1429-ben már mezővárosként említik. A 16. században heti és országos vásárjogokkal bíró mezőváros, jelentős gabona- és marhakereskedelemmel, de a század első felében sokat szenvedett a Magyar Királyság trónjáért folyó belháborúk miatt. A város eredeti pecsétje Szent Pétert ábrázolta, ami a város bírói jogkörére utal. Maga Szerdahely királyi birtok volt, ám a környéken sok nemesi család rendelkezett földtulajdonnal, emiatt gyakoriak voltak a birtokviszályok. A lakosság a földművelés és állattenyésztés mellett leginkább posztóruhák, szűrök, kalapok és csizmák készítésével foglalkozott. A 18. század végétől betelepülő zsidók főleg kereskedtek, és a 19. századra már a később egyesített falvak népességének felét, míg az eredeti Szerdahelyének kétharmadát tették ki. Az utak metszéspontjában fekvő mezőváros a környező falvakkal együtt gyorsan növekedett az áruszállításnak és kereskedelemnek köszönhetően. Ezt az 1842-es, 1865-ös és 1887-es tűzvész, valamint az 1850-es és 1855-ös kolerajárvány sem tudta megakadályozni. 1854-ben Dunaszerdahely néven egyesült Szerdahely, Nemesszeg, Újfalu (Pókatelekkel) és Előtejed. A vasúthálózatra 1895-ben, a villany- és telefonhálózatra 1903-ban kötötték rá. Az első világháború alatt hatalmas hadifogolytábor működött itt. 1919. január 8-án szállták meg a cseh csapatok, a trianoni békeszerződés 1920-ban Csehszlovákiához csatolta, a 20-as és 30-as években rendszeresek voltak a mezőgazdasági munkások és az építőmunkások sztrájkjai. Az I. bécsi döntés értelmében, 1938. november 2-tól ismét Magyarországhoz tartozott. A német megszállás idején, 1944-ben elhurcolták a város csaknem háromezer főnyi zsidóságát, s a túlélők közül csak kevesen tértek vissza. A város a második világháború után az újraalakuló Csehszlovákiához került, 1950-ben hozták létre a helyi egységes földműves szövetkezetet. A szocializmus idején építették fel a 90-es évekig működő, országos jelentőségű cukorgyárat, valamint a konzervgyárat. 1960 óta Dunaszerdahelyhez tartozik Sikabony és Ollétejed is. 1993-ban az akkor megalakuló Szlovákia része lett.

Mai jelentősége

A város kiterjedt élelmiszeriparral rendelkezett az 1990-es évek közepéig, ám a gazdaságszerkezet kapitalista átalakulása nyomán válságba került termelőegységek tönkrementek, vagy magánkézbe kerülve, eladták, felszámolták őket. Manapság a gépipar, a villamossági ipar, az építőipar és a logisztikai tevékenység mellett a hévízfürdőre alapozó idegenforgalom számít jelentősnek, továbbá Dunaszerdahely a felvidéki magyarság legfontosabb kereskedelmi központjává vált. Országos jelentőségű logisztikai központ - konténerterminál. Jelentős oktatási és művelődési központ: több – magyar és szlovák nyelvű – alap- és középiskola, művészeti alapiskola, színház- és moziteremmel is felszerelt művelődési ház, járási könyvtár, múzeum és galéria található itt, emellett kihelyezett egyetemi képzés is elérhető. A városban rendelőintézet és kórház működik. A dunaszerdahelyi DAC labdarúgóklubra Felvidék-szerte az itteni magyarság jelképeként tekintenek a szurkolói, de a klub égisze alatt más sportszakosztályok is működnek. A stadion közelében található a sportcsarnok és a műjégpálya.

Emlékhelyek és hírességek

Szomszédos települések