Harmonia Sacra Danubiana Egyházművészeti Fesztivál – két jubileum jegyében – KÉPEKKEL
Komáromban a rendszerváltás után született meg a Harmonia Sacra Danubiana Egyházművészeti Fesztivál, amely célja a keresztény kultúra értékeinek széles körben történő népszerűsítése. Az ingyenes rendezvénysorozat fő szervezője a Csemadok Komáromi Városi Szervezete, társszervezője a Komáromi Római Katolikus Plébániahivatal és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ, támogatója pedig Komárom város.
Az annak keretében szeptember 15-én a Szent András-bazilikában elkezdődött Komáromi Orgonaesték első koncertje után Stubendek László helyi Csemadok-elnökkel beszélgettem az idén két jubileum jegyében megvalósuló műsorfüzérről, melyben a nívós zenén kívül más művészeti ágak is helyet kapnak.
„A Harmonia Sacra Danubiana (HSD) fesztiválunkat kezdetben péntek-szombat-vasárnapi intenzív műsorral rendeztük meg. Azon a 90-es években a kórusoknak, azaz a helyi Concordia Vegyes Karnak és meghívott vendégeinek jutott a főszerep, akiket egy-egy orgonista kísért a több észak- és dél-komáromi templomban megtartott szentmiséken. Mivel nagyon nehéz volt egyidejűleg összehangolni a más-más helyszínen fellépő, temérdek szereplőt, később úgy döntöttünk, hogy inkább a nyár végétől egészen az adventi időszakig egyenként, a Szent András-bazilikában nyújtunk művészi élményeket. Még a Covid-pandémia idején is voltak orgona-hangversenyeink, betartva az érdeklődők megszabott létszámát. Miután enyhült a járványügyi szigor, ismét helyet adtunk más művészeti ágaknak is, s a koncerteken kívül a bazilika emeleti oratóriumában kiállításokat, a plébániahivatalban és a Csemadok-székházban pedig előadásokat, konferenciákat… is szerveztünk” -- magyarázta.
Hangsúlyozta: az idén jubilál a bazilika orgonája. Az egykori 42 regiszteres hangszert, amely építése idején a térség egyik legnagyobb és legkiválóbb hangzású orgonája volt, Carl Friedrich Ferdinand Buckow porosz orgonaépítő készítette. A komáromi sorrendben az 54., egyben utolsó munkája volt. 1860-tól dolgozott rajta, de befejezni már nem tudta. Röviddel az orgona elkészülte előtt, 1864. május 16-án elhunyt. Bár Komáromban temették el, sírhelye azonban ismeretlen. Az orgonát a 19. század legvégén kissé átalakították, 51 regiszteresre bővítették. A hangszernek mintegy 3100 sípja van, a fél centistől a hat méter hosszú sípokig terjed a skála. „E jubileum alkalmából az ősz folyamán egyházzenész-találkozót is szervezünk” – ígérte meg.
A nyár végi fesztiválkoncertek után a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén tartották a Komáromi Orgonaesték első koncertjét, amelyen Deák László budapesti orgonaművész-orgonatanár szólaltatta meg a Szent András-bazilika 160 éves orgonáját.
„Deák László 1991-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen orgona és zongora szakon diplomázott, Gergely Ferenc és Jandó Jenő növendékeként. Tudását Párizsban tökéletesítette tovább a Conservatoire Perfectionnement egyik osztályában. Kiváló professzorok számos mesterkurzusán vett részt, és több nemzetközi zenei verseny díjnyertese. 1991 óta a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola orgonatanára, 2002 októberétől pedig a Budapest Belvárosi Ferences Templom orgonistája. Magyarországon kívül számos európai országban vendégszerepelt, és rangos fesztiválokon lépett föl. Rádió- és TV felvételek készültek közreműködésével. CD lemezfelvételein francia romantikus és XX. századi zene, valamint Liszt Ferenc-művek szólalnak meg. A Nemzeti Filharmónikus Zenekar számos produkciójában működött közre. Több XX. századi francia mű magyarországi bemutatója is a nevéhez fűződik” – mondta el a vasárnapi orgonaesten nagy sikert aratott művészről.
A koncerten Gustav Adolf Merkel d-moll szonátáját, Lisznyai Szabó Gábor Két canzonettáját, Felix Mendelssohn-Bartholdy B-dúr prelúdiumát és fúgáját, valamint Antalffy-Zsíros Dezső Éji dalát és Ünnepi énekét, illetve Joseph Jongen Cantabile-jét tolmácsolta. A kedvezőtlen időjárás ellenére is jópáran választották a hangszerek királynőjének élvezetes társaságát.
A következő orgonaestre szeptember 29-én kerül sor. Akkor majd az a pécsi születésű Kováts Péter orgonaművész játszik a komáromiaknak, aki Nagyatádon már ötévesen megkezdte zenei tanulmányait.
1998-ban felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol 2004-ben kiváló eredménnyel érdemelte ki orgonaművész-tanári diplomáját. 2012-től az Esztergomi Főszékesegyház orgonaművész-karnagya. 2004-2008 között posztgraduális és improvizációs tanulmányokat folytatott Franciaországban.
Több nemzetközi versenyen ért el szép sikereket: például 2011-ben megnyerte a Liszt-bicentenárium alkalmából rendezett Weimari Nemzetközi Bach-Liszt Orgonaversenyt. Koncertezett már Nyugat-Európa számos országában, továbbá mindegyik jelentős magyarországi templomban, hangversenyteremben, ahol neves szimfonikus zenekarokkal is együttműködött. Hangversenyeit a Bartók Rádió több ízben műsorára tűzte. Előadásában egyebek mellett J. S. Bach- és Liszt Ferenc-művek is felcsendülnek.
Október 13-án pedig a bazilikába mindig szívesen visszatérő, felvidéki Szabó Imre orgonaművészt hallhatjuk. Ő 1956-ban Érsekújvárban született. Orgonatanulmányait Baróti Istvánnál, magánúton Budapesten kezdte, majd Pozsonyban folytatta, ahol a Zene-, Dráma- és Filmművészeti Főiskolán Ferdinand Klinda tanítványaként szerzett diplomát. A főiskola elvégzése után két évig, mint a Szlovák Zenei Alap ösztöndíjasa, Ivan Sokol vezetésével tanult tovább.
Több hazai és nemzetközi zenei verseny díjazottja. Rendszeresen koncertezik bel- és külföldön. Vendégszerepelt több hazai és nemzetközi orgonafesztiválon. Repertoárjában fontos helyet foglalnak el J. S. Bach, Liszt Ferenc és a francia romantikus orgonairodalom alkotásai.
Számos rádió- és televízió-felvételt készített. Hanglemezfelvételei több kiadónál jelentek meg. Szakértőként részt vesz orgonák építésének és restaurálásának munkálataiban is. Kezdeményezője és művészeti vezetője a pozsonyi Szlovák Rádió már hagyományos orgona-hangversenyeinek. Orgonatanári pályafutását 1988-ban kezdte a pozsonyi konzervatóriumban, ahol 2003-ig tanított. 1995-től a pozsonyi Zene-, Dráma- és Filmművészeti Főiskola hallgatóit oktatja.
Stubendek László olvasóinknak azt is elárulta, hogy a HSD fesztivál keretében, e koncertek után más jellegű rendezvényekkel is megörvendeztetik az egyházművészet híveit: „A fesztivál során majd egy másik idei jubileumról is megemlékezünk: 300 évvel ezelőtt született a bazilikánk ez idő tájt restaurált freskóinak jeles készítője, Franz Anton Maulbertsch (1724 – 1796) osztrák festőművész, akinek a bazilika korábbi nagytakarítása során megtalált több bekeretezett kisebb-nagyobb képét is be akarjuk mutatni a bazilika oratóriumában, annak hajójában pedig vetítéssel egybekötött előadás megtartására kérjük fel Farkas Veronika művészettörténészt. Az esemény pontos időpontjáról a későbbiekben tájékoztatjuk az érdeklődőket”.
További koncerteket is terveznek: „Október 26-án a Kóta-díjas, ipolybalogi Szent Korona Kórus mutatkozik be a bazilikában. Közreműködik a tavalyi hangversenye után hozzánk visszatérő, magyarországi Gedai Ágoston orgonaművész és a „komáromi Virtuóz”, Kristóf Réka operaénekes. Ugyanott november 10-én pedig az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kórusa, szintén orgonakísérettel lép fel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk a fesztiválműsorainkra!”.
