Zajlik a XXIII. Harmonia Sacra Danubiana fesztivál

A XXIII. Harmonia Sacra Danubiana fesztivál a Csemadok Komáromi Városi Szervezete, illetve a Duna mindkét partján működő egyházak és további intézmények szervezésében valósul meg. Stubendek László, a Csemadok helyi szervezetének elnöke portálunknak elmondta: eredeti – és azóta is változatlan – szándékuk az évezredek óta létező egyházzene és más egyházművészeti értékek továbbéltetése, mindennapjainkban történő bemutatása.

„A Szakrális Művészetek Hetét 2007-ben Budapesten, 2008-ban már Magyarország-szerte, 2009-ben pedig Kárpát-medence szerte megrendezték, s az utóbbihoz saját fesztiválunkkal mi az elsők között csatlakoztunk. A Harmonia Sacra Danubiana főszervezője kezdettől fogva a Csemadok Komáromi Városi Szervezete, ám egyenrangú partnerként több társszervezővel, a kettészelt Komárom történelmi egyházaival is együttműködünk. A XXIII. Harmonia Sacra Danubiana fesztivál november végéig tart, több jelentős esemény időpontjához és jubileumhoz is kötődik. Ezek közül megemlíteném Liszt Ferenc zeneszerző születésnapját (1811. október 22.), továbbá a reformáció emléknapját és az 1848-as nagy tűzvész után újjáépített Szent András-plébániatemplom felszentelésének napját, október 28-át. A fesztivál keretében október 23-án egy ünnepi szentmisén az 1956-os mártírokról is megemlékezünk Dél-Komáromban“ – fejtette ki Stubendek László.

A fesztivál nyitányaként pénteken este a felváltva Dél-Komáromban és a németországi Türingiában élő naiv festőművész, Gyarmati Mária, alias Aya szakrális festményeiből „ A reménytelenségben születhet a remény“ címmel nyílt kiállítás a Limes Galéria Dúdor-termében. Október 12-ig tekinthetők meg a Szűzanya-ábrázolások, amelyek bemutatásához a témához illő gregorián dallamok párosultak. Mivel idén ünnepeljük a Jézus Társasága újraindulásának 200. évfordulóját, e jubileum is befolyásolta a további program összeállítását.

„Vélhetően nem csak helyi, hanem országos viszonylatban is az egyik legnagyobb szentélyt, a Szent András-plébániatemplomot szintén a jezsuiták kezdték felépíteni, akárcsak a városképet meghatározó több jelentős épületet. A templomon a felújítás után jól látható a Jézus Társaságára utaló, címerükbe is foglalt IHS rövidítés. Komáromban a gimnáziumi oktatás beindítása ugyancsak a jezsuitáknak köszönhető. Említhetném a könyvnyomtatást is, hiszen nemcsak a híres nagyszombati egyetem nyomdájában jelentek meg a komáromi jezsuiták által írt könyvek, hanem találtunk Komáromban kiadott, nyomtatott korabeli könyveket is, amelyek helytörténeti értékek. Hatalmas rendházuk helyére a földrengés után ugyan kisebbet építettek, de az is a belváros egyik meghatározó épülete, és tevékenységük nyomai városszerte felfedezhetők. A Szent András-plébániatemplom alatti óriási kriptarendszerben az egykor városunkban munkálkodó, illetve dél-amerikai missziókból visszatérő jezsuiták alusszák örök álmukat. Szeptember 26-án, pénteken 17 órától a Szent Anna-kápolnában tartunk egy róluk szóló, vetítéssel egybekötött előadást. A másik előadás pedig a Komárom környéki középkori kolostorokról szól majd. A megemlékezésekkel kapcsolódunk az említett bicentenáriumi rendezvényekhez, amelyek előzöngéjét a Limes Galériával korábban közösen megrendezett „Pázmány Péter 1635,1814,2014“ című vándorkiállításunk és Szabó Ferenc jezsuita atya-költő előadása képezte“ – folytatta tájékoztatását a főszervező.

Majd a szeptember 21-én, vasárnap 11 órakor a Szent András-plébániatemplomban kezdődő szentmise után nyíló másik tárlatukra, egy fotókiállításra és egy hangversenysorozatra hívta meg az érdeklődőket. „A közeli Karván élő Török Erzsébet különleges kézműves technikával, tésztából készített, mutatós kis templomait és a magyar királyi koronázási jelvényeket csodálhatják meg a templomba aznap és október közepéig máskor betérők. Vasárnap 18 órától pedig a „Komáromi orgonaestek“ című ingyenes hangversenysorozat keretében Jean-Christophe Geiser svájci orgonaművész játékát élvezhetik a zenekedvelők. Egy héttel később, szeptember 28-án 12 órától, azaz szintén a vasárnapi mise után a Szent András-plébániatemplom oratóriumában Oroszlámos György dél-komáromi fotóművész társaival együtt állítja ki több, köztük az érsekléli pusztuló templomról készített fényképeit és azokat is, amelyek túllépnek az esztelen pusztítás tényén, reményt is sugároznak. Mindezek a művészfotók október végéig láthatók az emeleti helyiségben. Ugyancsak szeptember utolsó vasárnapján 18 órától a „Komáromi orgonaestek“ keretében Kecskés Mónika magyarországi, október 12-én pedig Szabó Imre felvidéki orgonaművész és zeneakadémiai docens hangversenye lesz hallható. Október végétől pedig további orgonaművészek is fellépnek a fesztiválunkon“ – fejtette ki. 

A városi művelődési központ és a Komáromi Római Katolikus Plébánia közreműködésével szervezett hangversenysorozat apropóját az adja, hogy idén 150 éves a nevezett templom egyedi minőségű, műemlék értékű orgonája, illetve 150 évvel ezelőtt halt meg Komáromban Carl Friedrich Ferdinand Buckow porosz-osztrák királyi és császári orgonaépítő. A révkomáromi orgona sorrendben az 54., utolsó általa készített hangszer, amely építését 1860-ban kezdte el, de befejezni nem tudta, mivel 1864. május 16-án meghalt Komáromban. Buckow hárommanuálos, 42 regiszteres orgonája külföldi szakemberek érdeklődését is kiváltotta. Az említett két évforduló alkalmából szimpózium is zajlik majd az őszi fesztivál keretében, annak pontos időpontjáról még egyeztetések folynak.

„Felhívnám az olvasók figyelmét a protestáns egyházzal történő együttműködésünk gyümölcseire is. Tudvalevő, hogy gyönyörű fotóanyag készült a Csallóköz és a Mátyusföld templomairól, amelyet október folyamán a református egyházzal karöltve a Kossuth téri Csemadok-székházban mutatunk be. Előzőleg, szeptember 30-án pedig Szenczi Molnár Albert (1574-1634) református lelkész–nyelvtudós–íróról emlékezünk meg, aki 400 évvel ezelőtt három hónapig Komáromban tartózkodott“ – fűzte hozzá Stubendek László.

Kérdésünkre, hogy az eltelt bő két évtized során kellőképpen beépültek-e a köztudatba a szakrális művészeti értékek, illetve ezen a téren tapasztalható-e javulás a fesztiválnak köszönhetően, Stubendek László elmondta: ha az ilyen irányú előrelépést illetően nem lenne optimista, akkor a társszervezőkkel együtt nem folytatnák a fesztivál megrendezését. „Ezeknek az állandó értékeknek a megőrzését és bemutatását folytatni kell akkor is, ha ez néha sziszifuszi küzdelemnek tűnik. Ehhez erőt ad a hívő és nem hívő emberek töretlen érdeklődése, hiszen az ősz közeledtével már érdeklődnek az újabb és újabb műsoraink iránt. Ilyentájt ugyanis pompásabbá válhat az ünnepi liturgia, felpezsdül az élet a templomokban is, ami nagyon jó dolog. A szakrális értékek nélkül üresebb lenne az életünk, abból valamit nagyon hiányolnánk“ – hangsúlyozta.