Trianon-motívumok Fekete István filmjeiben
A cím valószínűleg több szempontból is meglepi az átlag Fekete István-olvasót. Legismertebb, máig leginkább olvasott műveiben látszólag szó sincs Trianonról, s vajon mit akar az jelenteni, hogy filmjeiben? Igaz, hogy 1958 után több regényét is megfilmesítették, még megérhette a Bogáncs, a Tüskevár és A koppányi aga testamentuma filmjei sikerét (utóbbi forgatókönyvét, s főcímdalának szövegét is maga írta), de látszólag ezek is mentesek politikai áthallásoktól. De ki tudja ma már azt, hogy Fekete István a negyvenes évek elején öt filmnek is a forgatókönyvírója volt, amelyből kettőt agyonhallgattak, kettő pedig szőrén-szálán eltűnt. Annyira, hogy még az elveszett filmek listájára sem került fel.
Fekete István máig az egyik legolvasottabb magyar író. Ezt elsősorban ún. állatregényeivel (Bogáncs, Kele, Lutra, Ci-Nyi, Csí, Hú, Vuk) érte el, de a halhatatlan könyvek listájára került első két történelmi regénye is, A koppányi aga testamentuma és a Hajnal Badányban is, amelyek az állatregényeihez hasonlóan maguk sem kerülhették el a megfilmesítés sorsát.
Fekete István Ajkán egy holland származású egykori sertéskupec, Nirnsee Ferenc birtokait igazgatta nagy szakértelemmel, bár főnöke nagyon nem nézte jó szemmel intézője kibontakozó írói tevékenységét, s az hiába nyerte meg 1937-ben a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság regénypályázatát A koppányi aga testamentuma című regényével, nem gratulált neki, sőt a szemére hányta, hogy intézői munkáját hanyagolva dédelgeti írói ambícióit.
Övé lesz a pályázat fődíja, s egy csapásra ismert író válik belőle, akit már nemcsak vadász- és szakmai lapokból ismernek az olvasók. Előzőleg főleg a lévai Kittenberger Kálmán által szerkesztett Nimródban, valamint a Gazdálkodók Lapjában és a Herczeg Ferenc-féle Új Időkben publikál. Érdekes, hogy a regényből készült filmváltozat (amely az első magyar színes tévéfilm, de a mozikba is eljut) viszont egy évvel megelőzi az Egri csillagok Várkonyi Zoltán rendezte filmváltozatát, 1967 őszén kerül a mozikba, s az akkori hihetetlenül gazdag színészi felhozatalt is mutatja, hogy bár a legkisebb szerepeket is igazi állócsillagok játsszák, az Egri csillagokba közülük csak Benkő Péter és apja, Gyula kerül be.
A Zsurzs Éva rendezte filmváltozatban – amelynek a forgatókönyvét még maga Fekete István írja – olyanok alakítják a főszerepeket, mint az említett Benkő Péter mellett Tolnay Klári, Bessenyei Ferenc, Mádi Szabó Gábor, Inke László, Pécsi Ildikó, Iglódi István, Szirtes Ádám, Csákányi László, vagy a két örök epizodista, Makláry János és a tájainkon született Siménfalvy Sándor. S nemcsak Benkő Gyula játszik a fiával, hanem Szirtes Ádám is a lányával, Ágival, aki a 13 éves török lányt, Aisát alakítja. Dusmáta szerepében a Venczel Verával együtt végző Várhegyi Teréz látható.
De ekkor Fekete István már túl van a Bogáncs és a Tüskevár filmes sikerén. Mindkét film rendezője Fejér Tamás, aki Bánkyval és Cserépyvel ellentétben komoly szakmai sikert hoz az írónak.
A Bogáncs még 1958-ban készül, az öreg gazda szerepében Makláry Zoltánt láthatjuk, a Kossuth-díjas epizodistának ez az egyik ritka főszerepe. Ahogy pár évvel később egy másik epizodista, Bánhidi László is Matula Gergely alakjával írja be a nevét a (film)halhatatlanságba. Fejér Tamás viszi filmre az író önéletrajzi regényéből készült Ballagó időt, amelyből az is kiderül, Fekete élete számtalan szereplőjét beépítette regényeibe és elbeszéléseibe.
Az 1975-ben, vagyis már az író halála után készült varázslatos hangulatú filmben ismét állócsillagok egész sora szerepel, Juhász Jácint, Káldi Nóra, Tolnay Klári, Horváth Sándor, Páger Antal, Makay Sándor, s ez Latinovits Zoltán egyik utolsó filmje. Később filmváltozat készül a Lutrából (Hárs Mihály), a Keléből (Puszt Tibor), míg a Vukot Dargay Attila rajzfilmesíti meg. 2012-ben Balogh György játékfilmet készít a Tüskevárból is. Nem egy művét saját fia, ifj. Fekete István írja tovább, a Vuk folytatásából Gát György készít rajzfilmváltozatot, de az író továbbírja A koppányi aga testamentuma regénye hőseinek a történetét is.
Az író a háború végén el is nyeri a büntetését, a kommunisták majdnem halálra verik, félig megvakul. Nincs olyan „szerencséje”, mint a Kun Bélát az Édes Annában megíró Kosztolányinak, aki nem éli meg a kommunista diktatúra dorbézolását. De mivel a regény azokban a bizonyos országrabló években történik, természetesen nem kerülheti ki Trianont sem. De ennél is jelentősebb szerepet kap az ország szétdarabolása Fekete első Budapesten írt műveiben. A Fekete-család ugyanis felköltözik Ajkáról a fővárosba, s a Sas-hegyen talál magának az elkövetkező évekre a nyugodt alkotáshoz szükséges menedéket (érdekes, hogy a Sas-hegyen él és alkot majd Nyugatról való kétlaki hazatérése során Ferdinandy György is).
Első fontos budapesti bemutatkozása egy színdarab, a Hajnalodik, amely Csathó Kálmán, a Magyar Színház főrendezője kérésére íródik (ez Fekete egyetlen befejezett színdarabja), amelynek témája viszont már közvetlenül a Trianon utáni drámai helyzet. A darab a román-magyar viszonyt feszegeti, de ahogy később a filmjeiben, az író itt sem foglalkozik a Trianonhoz vezető úttal, csak a közvetlen következményekről ad számot. S amikor a darab megíródik, már a müncheni, sőt a bécsi döntés után vagyunk. A darab több mint 100 előadást ér mg, vagyis tisztes siker, de természetesen az 1945-ös, majd 1948-as hatalomváltás után nem vehető elő. Csak pár éve, 2020-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház mutatja be ismét, Enyedi Éva és Rajkai Zoltán (utóbbi rendezi is) készít belőle színpadi változatot Hajnal hasad címmel.
Hisz egy „méltóságos” igencsak jól jönne a családjukban. De amikor felvidéki kiruccanásukon meglátják, hogy leendő vejük milyen mélyről jön, ejtik a kapcsolatot. Kovács erre úgy dönt, hogy egykori kamaszszerelmét, a szomszéd parasztlányt veszi feleségül. De ez sem olyan egyszerű, egy parasztlányt nem szívesen fogad be a pesti úri elit. A történet természetesen happy enddel, miniszteri kézfogással végződik. A filmet Bánky Viktor rendezte, a zeneszerzője Losonczy Dezső, az operatőre a zborói Hegyi Barnabás volt.
Őket azért érdemes megemlíteni, mert későbbi filmjeit is elkísérik. A filmhez teljesen szokatlanul utólag egy magyarázó prológust is biggyesztettek az alkotók, amely egyedülálló a magyar filmtörténetben. Ebben a főhős (Páger Antal) magyarázza a későbbi történéseket. Utolsó mondatát idézzük: „Most pedig peregni kezd a film, és én tudom, hogy a tisztultabb jövő és az egymásra talált boldog Magyarország hitét viszik magukkal”. Ma már egyértelműen propaganda-íze van ennek a prológusnak, ahogy magának a filmnek is, de ne feledjük, 1942-ben járunk. A filmet több botrány is kíséri, egy Csurka Péter nevű író plágiummal vádolja meg, míg később több forrásban is Hunyady Sándor Hozomány című novelláját emlegetik, amelyből állítólag Fekete forgatókönyve készült. Valószínűleg mindkét felvetés teljesen alaptalan.
Ahogy a szintén ebben az évben készült A névtelen katonáról sem, amelynek forgatókönyvét Fekete Fazekas Kernách Ilona regénye alapján írta. A történet Bácskában játszódik annak magyar megszállása idején. Ezt már nem Bánky, hanem Rodriguez Endre rendezte (ő 1956 után emigrált), Csortos Gyula, Somlay Artúr, Majláth Mária, Gobbi Hilda, Szilágyi Szabó Eszter, Ajtay Artúr, Greguss Zoltán – parádés szereposztás, a film el is készül, de állítólag aktuálpolitikai okok miatt betiltják. Máig sem került elő, ahogy a lexikonok sem említik. Jobban járt Fekete 1943-ban készült két filmje, a Féltékenység és az Aranypáva.
Ezeket már Cserépy László rendezte, előbbi Zsigray Julianna regénye nyomán íródott (egyik filmlexikona szerint töredékben maradt fenn, bár ez nem igaz, csupán hangilag élvezhetetlen minőségben), a saját regényét (Hajnal Badányban) utánérző Aranypáva viszont nagy siker. Előbbiről – pedig a főszerepeit Tolnay Klári, Somlay Artúr, Lánczy Margit, Vaszary Piri játsszák) –, maga Zsigray van lesújtó véleménnyel („Meghamisították, eltorzították a Féltékenység című regényemet – a filmmel megtagadok minden közösséget”), az Aranypáva viszont az 1943-as év egyik legnagyobb filmsikere. Somlay Artúr, Páger Antal, Sulyok Mária, Vaszary Piri és Makláry János mellett a női főszerepet az a tragikus sorsú Szellay Alice játssza, aki pár hónappal előbb tűnik fel Görbe János partnereként az Emberek a havasokon című Szőts István-filmben.
Mégis az igazi szenzáció az lenne, ha előkerülne a még a filmlexikonokból is kifelejtett két film. Amelyek elkészültek, de senki sem tudja, mi lett velük.
