Csak egy szó: TRIANON. S ebből érteni kell. Annak, aki érteni akar. Annak, ki nem csupán állampolgársága s lakhelye, meg akár nemzetisége és első beszélt nyelve okán magyar.
A magyarországi filmszínházakban november 10-én kezdik vetíteni a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilmet.
Június 7-én újabb adással jelentkezett a Ma7 közéleti szorítója, a Ring.
Mintegy ezer gyermek a tánc erejével mutatja meg, hogy a magyarság a Felvidéken és az egész Kárpát-medencében együvé tartozik.
A legtöbb magyar számára a franciaországi Trianon nem pusztán egy falu és egy kastély helyszíne.
Magyarország története 1867 és 1918 között.
A könyv egyik legdrámaibb fejezete az 1919. február 12-i sortűz körülményeit tárgyalja. Akkor 8 ember meghalt, és sokan megsebesültek.
A kiállítás annak az átmeneti időszaknak a mindennapi eseményeit mutatja be, amely során a felvidéki települések lakói a Magyar Királyság állampolgárai helyett Csehszlovákia polgáraivá váltak.
A közhelyeket látványosan kerülő könyv időnként tabudöntögető elemzés, máshol izgalmas gondolatjáték a „mi lett volna, ha” kérdésével, de fellehelhető benne számos utalás mai világunkra is.
Időutazás zenével, irodalommal.
Lehetett volna másképp is vagy törvényszerű volt a losonci magyarság bukása?
A dal egyenesen kikívánkozott a felvidéki származású szerzőből.
A kötet szerzője Molnár Zsolt középiskolai tanár, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának tagja, lektora Ligeti Dávid, a Veritas Intézet munkatársa.
A múlt hét végén mutatták be a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes TRIANON / 1-2-3aNON című táncszínházi előadását.
Trianon dokumentumokban – Szlovákia határainak százéves története címmel nyílt a múlt héten kiállítás a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban.
A kassai Nemzetközi Rovás Alkotócsoport tagjainak munkái állnak a főszerepben.
A trianoni békediktátum igazságtalanságát több nyugat-európai, tengerentúli politikus, véleményvezér is felismerte, sőt fel is szólalt ellene.
Háború idején sokan kényszerülnek elhagyni a szülőföldjüket. Menekülnek a közelgő ellenség és a fenyegető halál elől, abban reménykedve, ha véget ér az öldöklés, visszatérhetnek az otthonukba, és folytathatják korábbi életüket.
Trianon centenáriuma alkalmából készült el a nagymegyeri Hencz Krisztina első saját dala, a „Nemzetem fényei, béke hangjai” című szerzemény.
Csodálatos módon dolgozott fel egy népszerű magyar nótát a mátyusföldi nótaénekes, Szlezák Erika.
A komáromi egyesületek és polgári társulások rendszertelenül megjelenő lapja immár a 4. évfolyamába lépett.
A videóklipben Somorjától Kassáig az összes olyan felvidéki helyszín megjelenik, amely érzelmi szempontból fontos a formáció tagjainak és a felvidéki magyarság bástyájának is tekinthető.
A Kárpát-medence különböző pontjain élő művészek szavalnak majd egy ismert Reményik Sándor verset.
Szavazzunk a továbbjutott felvidéki fiatalokra!