Storyum: határ a csillagos ég
Lehetetlen időpontban, 2022. november 6-án, vasárnap, délután kettőtől a dunaszerdahelyi NFG klubban került sor Bárány János, az atempo.sk munkatársa szervezésében a csallóközi, saját magukat teátrális rockként aposztrofáló Storyum együttes sajtótájékoztatójára. A fő téma nem volt más, mint a dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban, november 19-én megtartandó nagyszabású koncert, melynek előzenekara a komáromi Entrópia zenekar lesz.
A háromnegyed órás sajtótájékoztatón természetesen előkerültek más témák is, többek között megtudhattuk, hogy háromszor is a nulláról kellett indulnia a csapatnak. A zenekartagok komolyan vették az eseményt, hiszen teljes létszámban helyet foglaltak a sajtóasztal mögött, és nyilatkozataikból is az eltökéltség sugárzott.
Az első percekben arra a podcastra hivatkoztak, amelyet Hajtman Gábor készített a billentyűs Kiss Mátyással, és ami portálunk felületén található. Ebben Matyi kifejtette, hogy számára nagyon fontos egy előadás, egy dal, egy produkció üzenete. Mint említette, e majd egy órás beszélgetés után, már a mikrofont kikapcsolva is fontos gondolatokról beszélgettek. Arra döbbent rá ugyanis, hogy mai világunk zenéiből egyre jobban elvész a tartalom, a mondanivaló, s helyette az előadó csak a saját művésziességét, egóját tolja a befogadó orra elé. Véleménye szerint egy produkció művészi értékéről a közönségnek kell véleményt mondania.
Egyre inkább azt látom, hogy a művészet csomagolópapírjában a külsőségeket adjuk el a közönségnek, legyen az zene vagy éppen irodalom. Minden az énről szól, de úgy gondolom, hogy egy alkotónak, egy művésznek nem ez a hivatása, hanem az, hogy történeteket meséljen el, hogy rávilágítson a jelenre, arra a világra, amelyben élünk. Ezenkívül találjuk meg azt a bizonyos egyensúlyt ezen a mérlegen, ne csak a szemünkre, a látványra hivatkozzunk, hanem próbáljunk meg érzelmi oldalról is közelíteni a dolgokhoz, vonjuk be az összes érzékszervünket.”
A zenekar alapítója, fő dalszerzője és szövegírója, Janik Zsolt alias Joe kifejtette, hogy amikor a zenekart létrehozta, nem követte az aktuális trendeket, egész egyszerűen csak olyan zenét szeretett volna játszani, amit ha kívülállóként hallgat meg, akkor is tessen számára, továbbá legyen üzenete. Közben megjelent két lemezük, a harmadik meg lényegében már készen van, de minden esetben közbejött valami előre nem látható esemény, ami miatt nem sikerült az áttörés. Erről Joe a sajtótájékoztatót követően részletesebben is mesélt: egy ígéretes japán érdeklődés során az ottani hatalmas cunami szabott gátat a további együttműködésnek, a másik esetben az angliai lemezkiadójuk főnöke kapott stroke-ot, harmadszor pedig a covid köpött bele a levesükbe. Ekkor már szinte Joe is feladta, de végül a hosszú évek alatt dobról gitárra váltó zenekarvezető a társak biztatására folytatta. 2021-ben ismét újjászületett a zenekar, és még most is teljes hittel bíznak abban, hogy végre átszakadjon az a bizonyos gát. Elmondása alapján a civil szakmáikat is feladnák, ha csak ez lenne az ára annak, hogy befussanak külföldön. Az együttes stílusa Zsolt meglátása szerint a következő: gitárorientált muzsika, ahol fontos szerep jut a billentyűsöknek és a dallamosságnak.
Azt sem mellékes megjegyezni, hogy időközben a zenekar körül kialakult egy nagy, széles értelemben 29 lelket számláló csapat, melynek olyan tagjai vannak mint például a hangmérnök, a fényes, a menedzser, a stylist, a grafikus, a táncosok és van, aki a netes dolgokkal foglalkozik. Lényegében ez egy win-win alapú együttműködés, ahol nem számít az anyagi oldal. Aki nem zenész, annak szabad kezet adnak ahhoz, hogy megvalósítsa magát, az együttesnek ez pedig egy nagy plusz, mivel művészi és technikai szempontból is sokat ad hozzá a zenéhez, és hatalmas terheket vesz le a zenekartagok válláról, „főleg az enyémről, hiszen sokáig én voltam egy személyben az ügyintéző is”, fejtette ki Joe. Ez a csapat rakja majd össze azt a monumentális színpadi produkciót, amilyet Malík Tibor basszusgitáros szerint felvidéki magyar rock együttestől még nem láthattak hazai színpadon.
Ugyan rögzítettek magyar nyelvű felvételt is, Flaškár Veronika énekesnő mégis azt gondolja, hogy az angol nyelvű előadás közelebb áll hozzájuk, nem is vitatkoztak erről soha. Veronika, aki nem mellesleg angoltanár, úgy érzi, természetesebben szólnak így a dalok, s mivel komoly külföldi ambícióik is vannak, ez nem is meglepő. Próbáltak magyar nyelvű dalokat, de azt érezték, nem igazán passzol nekik, az „Indulj el” az erős dalszöveg miatt számít kivételnek. Janik Zsigrai Klára, Zsolti felesége kifejtette, hogy teljesen természetesnek érzi a jelenlétét a zenekarban, a családi kapcsolat abszolút nem zavarja össze a szerepeket, és ha valamilyen ötlete támad, például a vokálok terén, azzal bátran előhozakodik, mert a többiek teljesen nyitottak erre. Csáno Norbert elmesélte, miért használ a Storyum koncertjein a megszokottól több dobtestből és kiegészítőből álló felszerelést. Igaz, hogy az a zene, amit játszanak, aránylag kötött, mégis van tere az improvizációkra, hiszen sosem játszik ugyanúgy egy adott számban. Ennek ellenére igazodik az aktuális dal követelményrendszeréhez, mert nem szeretné szétütni a szerzeményt.
A sajtótájékoztató végén Textor Bence, az Entrópia frontembere kapott szót, aki a Storyumnak is vokálozik majd a fellépésen. Elmesélte, hogy egy hajszálon múlott a dobosuk szereplése, ugyanis a dobverők gazdája, Telekes Bence egy munkabaleset során elvágta az ujját. Emiatt sok próbát és néhányt koncertet is ki kellett hagyniuk, de jelen állás szerint 19-én már nem lesz akadálya a szereplésének. A két zenekar egy közös fellépés alkalmával barátkozott össze a dunaszerdahelyi Soul Hunter Music Clubban, azóta támogatják egymást.
A Storyum pedig november 19-én, 18 óra 30 perctől kezdve várja a közönség támogatását a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban.
