2021. július 4., 15:35

A Varjos és a parasztbarock

Új lemezzel jelentkezett az eredeti magyar népzenét játszó párkányi Varjos zenekar. A hordozó címe Parasztbarock. Az együttes a Kárpát-medence forgatós zenéjét dolgozta fel, ebben a formában elsőként. A zenekar múltjáról, jelenéről és az új lemezről Madocsai Szilárd zenekarvezetővel beszélgettünk.

varjos
A Varjos zenekar
Fotó: A zenekar archívuma

Ha jól tudom, majd húszéves az együttes.

2003-ban alapítottuk a zenekart az egykori Tücsök gyermekzenekarból, amely a Kisbojtár Gyermek Néptáncegyüttes kísérőzenekara volt.

Négy taggal indultunk, a prímás Alt István lett, jómagam fúvós, öcsém, Madocsai Imre brácsán játszott, Mocsi Péter pedig nagybőgőn.

Alt István helyét néhány év múlva Szabó „Suvi” Gábor vette át. Egyetlen női tagunk Varga Frida énekes. Tiszteletbeli tagunk még Salamon Attila brácsás. Szakmailag Halmos Attila, a Tükrös zenekar prímása is gyakorta segíti a munkánkat.

Érdekes történet a névválasztásuk.

Mivel a Kárpát-medencében elég sok Tücsök zenekarba futottunk bele, nevet kellett változtatnunk. Éppen egy szőgyéni vendéglőben vitatkoztunk erről, amikor a mellettünk lévő asztaltól odajött egy idegen, hogy talán ő grafikusként tudna nekünk segíteni. Válasszunk ki 3-4 nevet, ő majd eljátszik velük, és talán segít a döntésben. Valóban így történt.

Nemcsak nevünk, de logónk is lett a Baracska Árpival való találkozásnak köszönhetően.

Autentikus magyar népzenét játszanak, s ebből jottányit sem engednek.

Ez a fajta zene soha nem volt ennyire elérhető, mint napjainkban. Sok dal megtalálható a világhálón, budapesti archívumokban is hozzá lehet férni ötven-éves vagy régebbi zenei felvételekhez. Kodály és Bartók gyűjtéséből táplálkozunk, és nekünk még a régi kéméndi fesztiválok cigányzenészeitől is alkalmunk volt tanulni. Imre öcsém koreográfiát tanult, ő a zenei rendezőnk.

Elsősorban szlovákiai magyar népzenét játszunk, de a mai Magyarország és Erdély területéről származó zenék is szerepelnek a repertoárunkban.

A táncházzal szinte már összenőtt a nevük.

Régebben Esztergomban havi rendszerességgel volt táncházunk, Párkányban a Pásztortűz néptáncegyüttessel kezdtünk el hagyományt teremteni,

és ezeknek a táncházaknak azóta is töretlen a sikerük. Ezenkívül járunk táborokba, lemezbemutatókra, szinte minden hétre jut egy fellépés.

Egy hete került bemutatásra a harmadik, különlegesen egyedi lemezük.

Zenénk főbb jellemzőit tettük rá az első albumra, a második lemezünk, a Dezsavű szinte az első folytatása. A Garam-parti randevú kimondottan a környék zenéje. Az idén készült el a leg-újabb hanghordozónk Parasztbarock címmel, amellyel új utakra léptünk.

A Kárpát-medence forgatós zenéit dolgoztuk fel, ami ebben a formában egyedülálló.

A forgatósról először mindenkinek az erdélyi forgatós jut az eszébe. Mi pont azt szerettük volna megmutatni, hogy ez távolról sem csak erdélyi zene. A forgatós a barokk időszakából származik, amit néprajzilag az ugrós előz meg, majd a verbunkos és a csárdás követ. A forgatós érzelmileg nagyon hangsúlyos, ám a játékosság is fontos alkotóeleme a műfajnak.

Zeneileg mintegy 1500 kilométert  átívelő utat járunk be Somogy megyétő̋l az  Északnyugati-Kárpátok külső̋, illetve belső vonulatán keresztü̈l, a Keleti Kárpátokon át az Erdélyi-kö̈zéphegységig bezárólag.

Mindeközben magyar, szlovák és román nyelvű dalokat hallhatunk, amelyek mindegyike a szerelem különféle fázisait, a szeretet különböző fajtáit és módozatait énekli meg.       

Megjelent a Magyar7 2021/26. száma.  

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.