A 40 éve működő RAF-II immár életműdíjas
Október utolsó szombatján zajlott Dunaszerdahelyen a 2. Nagykorú Felvidéki Zenekarok a Csaplárban ... és a fiatalok elnevezésű minifesztivál csallóközi magyar rockegyüttesek szereplésével. A rendezvényen első ízben osztották ki a Felvidéki Magyarock Életműdíjat.
A díjat a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ igazgatójának, Takács Tímeának a kezdeményezésére a kultúrházzal közösen a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete és a nagymegyeri Big Man Pub alapították. Maga a díj egy nyolcad hangjegy és egy elektroakusztikus gitár természetes „szimbiózisa” magyar nemzeti színű zászlóval. Az elismeréshez tartozik még a zenekar tagjait ábrázoló egyedi akrilfestmény ifj. Nagy Dániel jóvoltából.
A díjat a minifesztivál utolsó fellépője, a RAF-II zenekar koncertje előtt adták át az alapítók épp a színpadon lévő csapat tagjainak. A díszoklevélben szereplő indoklás alapján az elismerést a zenekar a több mint négy évtizeden átnyúló munkájáért és a felvidéki magyar könnyűzene népszerűsítése érdekében kifejtett kimagasló művészi teljesítményéért kapta.
– mondta a zenekar frontembere, Hervay László a díj átvételekor a színpadon, de később azt is elárulta, hogy a Covid idején teljesen szétforgácsolódott a zenekar, lényegében ketten maradtak a dobossal, Deák Fecével. Mivel a korábbi basszusgitárosuk, Halász Gábor már Budapesten él, így jött a képbe Derzsi Simon, akivel a gitáros Gálffy Józsi és Laci is együtt muzsikál az E.T. Band nevezetű formációban. Az egyik legnagyobb élményük az volt, amikor előzenekarként turnéztak az Edda művekkel a Felvidéken.
– összegzett Laci. Gálffy József gitáros kedves kezdeményezésnek tartja a díjat, mint minden olyan törekvést, amibe energiát tesznek, hogy segíteni próbálják a helyi kultúrát. A dobos Deák Ferenc „Fece” is nagyon megtisztelőnek érzi az elismerést és hihetetlenül örül neki, de véleménye szerint a díj nélkül is azt csinálnák, amit szeretnek.
– A zene szeretete, az együttzenélés öröme és csodája az, amiért még mindig csináljuk ezt. Szívből örülök a kezdeményezésnek, és tisztelet jár mindenkinek, aki ebbe önzetlenül belefektette a munkáját. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen elhivatott, nagyszerű zenészekkel és jó emberekkel olyan zenét játszhatok, amit a magaménak érzek – nyomatékosította a zenekar dobosa.
Megjelent a MAGYAR7 45. számában.
