133 éve nyílt meg a Pozsonyi Városi Színház
133 évvel ezelőtt, 1886. szeptember 22-én nyílt meg a Pozsonyi Városi Színház, amely napjainkban is számos magas színvonalú opera és balettelőadásnak ad helyet. A színházat a Bánk bán című operával nyitották meg.
A mai színház helyén eredetileg egy 1776-ban épült faszínház volt, amelyet Csáky György gróf kezdeményezésére a pozsonyi arisztokrácia emeltetett. A régi faépület állítólag olyan előkelő volt, hogy még a város polgármesterének és bírájának is csak a karzaton adtak helyet.
Az eredeti faépületet helyére kőszínház került
1884-ben aztán úgy határozott Pozsony város képviselőtestülete, hogy lebontja az öreg „mágnás-színház” faépületét, és helyére újat épít. Ezt az elhatározást a bécsi Ringtheater épületében történt szörnyű katasztrófa után fogadta el a pozsonyi tanács.
1881-ban egy előadás során tűz ütött ki az említett bécsi operaszínházban. A magas és kevés menekülő kijárattal rendelkező épületben mintegy 400 ember égett halálra. A tragikus eset után több óvintézkedést is bevezettek világszerte a színházakban. Többek között a vasfüggöny kötelező használatát, amely tűz esetén elzárja egymástól a színpadot és a nézőteret.
Az új pozsonyi színház építése alatt egy ideiglenes színháztermet létesítettek a Kecske-kapu melletti Pálffy-teremben. A színház két év alatt el is készült az akkoriban világszerte ismert bécsi építészpáros - Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján. Historizáló stílusuk a megrendelők körében a maga korában igen divatos volt.
Az ünnepélyes megnyitó
1886. szeptember 22-én volt a barokk-reneszánsz stílusú új színház épületének ünnepélyes átadása, amely egy ünnepi díszelőadással volt összekötve. A megnyitón részt vett a teljes magyar kormány és Tisza Kálmán akkori miniszterelnök is.
Az átadási ünnepség során egy alapkövet helyeztek el a színház középső bejárata alatt lévő üregbe. Egy fél méter hosszú és 10 centiméter átmérőjű lepecsételt pléhcilinderről van szó, melyben egy pergament helyeztek el, rajta az uralkodó, a miniszterelnök és más tagok és támogatók neveivel, valamint az építésen résztvevő munkások és iparosok listájával.
Miután átadták az új színház aranyozott kulcsát a közönség ezután megtekinthette az épület belsejét, amelynek mennyezetén Lüttgendorf-Leinburg Leó müncheni művész festette. A négy freskó a Bánk bán, a Csongor és Tünde és Erkel Hunyadi Lászlójának egy-egy jelenetét ábrázolta. Az előcsarnok festményeit Spányi Kornél készítette.
A színház megnyitását követő második évben, 1888-ban állították fel Tilgner Viktor Ganümédész-szökőkútját az épület elé.
A színházat a Bánk bán előadása nyitotta meg
Az új pozsonyi színház megnyitása alkalmából a város ünnepi külsőt öltött magára. A házakat fellobogózták és szőnyegekkel díszítették. Este a Bánk bán című opera díszelőadást láthatta a nagyközönség, amelyre szinte rögtön elkapkodták a jegyeket.
A korabeli újságok meg is említik, hogy több külföldi vendégnek és újságírónak nem is maradt hely. Erkel Ferenc személyesen vezényelte a Magyar Királyi Opera előadását a közönség állandó ovációja közben. Az előadást megtisztelte jelenlétével Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő is.
Az ünnepségen jelen volt Jókai Mór, akinek „Lidércfények” című prológusát nagy hatással szavalta el Nagy Imre, a budapesti Nemzeti Színház művésze. A hosszú prológusban Jókai a vándorszínészek kálváriás útjait ecseteli.
Az előadást követően díszbankettet rendeztek a „Palugyay-szállóban” (az egykori Zöldfa szálló, helyén ma Carlton Hotel áll), ahol Jókai Mórt köszöntötték fel. Éppen akkor volt ugyanis 50 éve, hogy Mór cseregyerekként érkezett Pozsonyban (a kis Jókai Zsigmondyéknál volt cseregyerek 1835–37-ben). Az írót tisztelői egy ezüstplakettel lepték meg. Majd Mór köszönő beszédében a pozsonyi szép hölgyeket éltette.
Trianon a magyar színjátszás tragédiáját is okozta
A trianoni döntés után 1920-ban az épület a Szlovák Nemzeti Színház állandó társulatának adott otthont. Az épület 1934-es rekonstrukciója során eltávolították a főhomlokzatról a mellszobrokat, és befedték Lüttgendorf-Leinburg müncheni festő négy freskóját is.
Az épület főhomlokzatán eredetileg öt mellszobor volt látható: Liszt Ferenc, Goethe és Shakespeare, valamint Katona József és Vörösmarty Mihály szobra. Az 1934-es rekonstrukció során eltávolították a főhomlokzatról a mellszobrokat, hogy cseh-szlovák személyiségek kerülhessenek a helyükre.
Az új mellszobrok azonban nem készültek el, az eredeti büsztök pedig a színház alagsorában maradtak 1972-ig. Ezután a mellszobrok - Vörösmarty kivételével – a Szlovák Nemzeti Galéria tulajdonába kerültek. 2003-ban a mellszobrok másolatait visszahelyezték eredeti helyükre. Vörösmarty szobrát ekkor Mozarttal helyettesítettek.
A trianoni döntés a pozsonyi magyar színjátszás tragédiáját is okozta. A szlovák színjátszás nehezen alakult ki, mivel a szlovák társadalom addig nem igényelte a szlovák nyelvű színjátszást. A pozsonyi magyarok viszont ekkor már igényelték volna a magyar nyelvű előadásokat a városban.
Forrás: Prágai Magyar Hírlap (1936. október 18.)
