Picasso művei láthatók a pozsonyi Mirbach-palotában

Radi Anita 2019. március 13., 09:00

Que viva Picasso, azaz Éljen Picasso! címmel nyílt kiállítás Pozsonyban, amelyen Pablo Picasso kevésbé ismert grafikai munkásságának hét ciklusa kerül bemutatásra. A tárlatnak a Pozsonyi Városi Galéria (Mirbach-palota) ad otthont, ahol a világhírű festőművész 123 grafikáját, és könyvillusztrációit tekinthetik meg a látogatók.

Fotó: Radi Anita

Pablo Picasso (1881-1973) a párizsi iskola kiemelkedő képviselője, és a XX. századi avantgárd egyik legjelentősebb festője volt. Picasso az édesanyja családi neve, akinek rokonságába neves képzőművészek tartoztak. Apja akadémikus festő volt, de mivel művészetéből nem tudta családját eltartani, rajztanárként dolgozott.

Picasso neve hallatán legtöbbünknek a kubizmus jellegzetes geometriai alakzatjai ugranak be. Grafikai munkássága kevésbé ismert a nagyközönség előtt, holott gazdag életművében kiemelkedő szerepet töltött be.

A márciusban nyílt pozsonyi tárlaton Picasso grafikai munkáinak gyűjteménye látható, amely Thomas Emmerling nürnbergi műgyűjtő gyűjteményéből származik. A kiállított grafikák ugyanakkor a festő baráti kapcsolatainak is emléket állítanak.

Versesköteteket illusztrált

A dadaizmus alapítójaként ismert Tristan Tzara (1896-1963) a XX. század egyik legismertebb költője és drámaírója volt. Tzara 1950-ben kiadott verseskötetét éppen Pablo Picasso illusztrálta, amire nagy valószínűséggel sokéves barátságuk miatt vállalkozott. Minderre viszont hosszú rábeszélés után volt csak hajlandó a spanyol festőművész.

Fotó: Radi Anita

A kiállításon látható grafikák 1950-ben  készültek. A fekete-fehér rajzok azt illusztrálják, hogyan képzelte el az egyes rovarokat (darázs, méh, pók, szöcske stb.) a spanyol művész Georges-Louis Leclerc de Buffon Histoire naturel című enciklopédiájának leírása alapján.

1948-ban Picasso tizenkét cím nélküli rajzot készített. Jean Tardieu (1903-1995) francia költő és esszéíró ezekhez a rajzokhoz egy-egy szürrealista fogantatású verset írt. A rajzok 1958-ban litográfia (kőrajz) formájában jelentek meg, és a versekkel együtt limitált kiadású kötetként lettek kiadva. A kiállításon megtekinthetőek az említett kiadásból származó fekete-fehér litográfiák.

 „Las Meninas”-variációk

Picasso a régi, klasszikus nagy művészek munkáival is foglalkozott. Legismertebb Diego Velázquez (1599-1660) sokat vitatott festménye, a Las Meninas (Az udvarhölgyek) című csoportképének átvariálása 1957-ből, amellyel Picassonak sikerült közszemlére tenni saját stílusát. Az említett festmény titokzatossága ugyanis Picassot is megigézte.

Fotó: Radi Anita

Picasso minden egyes kompozíciójának központi eleme a művész és modellje közötti kapcsolat, amely egész életművét végigkísérte. A Las Meninas-variációk Picasso párizsi kék korszakát elevenítik meg, azonban nem hiányzik belőlük az eredeti Velázquez műre jellemző sötétség, ahogy a kubizmushoz való „visszatérés” sem.

Ez esetben ugyancsak felbukkan a galamb szimbólum is, amely Picasso édesapjának egyik kedvenc motívuma volt, így egyfajta apai örökségnek tekinthető Picasso művészetében. Egy anekdota szerint, amikor Picasso tizenhárom éves volt, édesapja megkérte, segítsen egyik festményén befejezni a galamb lábait. Az ifjú Picasso ezt állítólag olyan hűen megfestette, hogy  apja ekkor letette az ecseteket és palettáját, és soha többé nem nyúlt hozzájuk.

Fotó: Radi Anita

Bikaviadalok témája

Picasso legéletszerűbb és legizgalmasabb munkái közé tartoznak a bikaviadalokat megelevenítő litográfiái, amelyek 1957 és 1961 között készültek. A képek Luis Miguel Dominguin, Picasso matador barátjának könyvének illusztrációiként szerepeltek. A képeken egy élethűen megelevenített történetet láthatunk, amikor is a viadal során a torreádor elveszíti a csatát a bikával, és Krisztussal kerül szembe. Kedvese úgy dönt, ő is követi őt, torreádornak öltözik, és szembeszáll a bikával.

Cocteau 1916-1961

Pablo Picasso és Jean Cocteau (1889-1963) francia író, filmrendező és festő kapcsolata nagyon ellentmondásos volt, Cocteau ugyanis eleinte erősen fellépett a kubizmus és a spanyol művész ellen. Később, amikor Picasso nagy hírnévre tett szert, Cocteau valóságos csodálójává vált.

Egyesek szerint ez azért is történhetett, mert a francia író közismert volt arról, hogy a híres emberek kegyeit kereste. Picasso azonban nem kért a barátságából, még annak ellenére sem, hogy Cocteau harlekinnak öltözve jelent meg a művésznél, amivel tisztelegni akart Picasso A mutatványos család (1905) című festménye előtt.

Fotó: Radi Anita

Cocteau a Picassóval való első találkozásáról úgy nyilatkozott, hogy „ez a sors keze volt”. Picasso, tudván értékét a művészeti piacon, ezt a következő szavakkal kommentálta: „Én vagyok az üstökös, Cocteau pedig az üstökös csóváján lévő szikrácska”. A kiállításon Picasso 24 illusztrációja is megtekinthető, ezeket a művész ahhoz a tizenegy íráshoz készítette, amelyeket Cocteau 1916 és 1963 között írt Picassóról.

A Que viva Picasso című kiállítás június 2-ig tekinthető meg a Pozsonyi Városi Galériában (Mirbach-palota).

Képgalériánk:
Fotó: Radi Anita

0 HOZZÁSZÓLÁS