Íme hét népszerű szökőkút Pozsonyból!

1. A Roland-kút a Fő téren áll, és a város legrégebbi plasztikái közé tartozik. Az említett tér volt egykor a politikai és társadalmi élet színhelye Pozsonyban.

A kúton álló páncélos, és sisakos szoboralak egy középkori Roland-szobrot ábrázol. 1563-ban nagy tűz ütött ki a városban, és 100 ház vált a lángok martalékává, mivel nem találtak elég vizet a tűz eloltásához. II. Miksa, az első Pozsonyban koronázott király, ezért elrendelt egy kút megépítését. Luttringer András 1572-ben készítette el az alkotást, és azóta is a pozsonyi Fő téren áll.

Később Miksa-szökőkútnak is nevezték, mivel egyes kutatások szerint a szoboralak a Habsburg uralkodót ábrázolja.

A felfegyverzett, középkori Roland lovag volt a városi polgárság védelmezője és a városi jogok őre. A Roland-szobrok eredete Hruotlandra, Nagy Károly hadseregének vitéz harcosára vezethető vissza, akiről dicsőítő dalokat zengtek a Roland-énekekben. Később szimbóluma lett a polgár biztonságának és a jogrendnek.

A pozsonyi Roland-kút tökéletes hely a fotózkodásra, mivel hátterében patináns szecessziós paloták épületei sorakoznak, amelyekben a híres Roland kávéház és étterem is székelt.

A 2018-as karácsonyi vásár idején tűz ütött ki a helyszínen, amely során a Roland kávéház szinte porig éget. Mindez éppen a Roland-kút közvetlen közelében történt, amelyet egykor a tüzek esetére létesítettek a városban. Az épület restaurálását az idén fejezték be, így már újra megtekinthető. A Roland kávéház azonban még nem üzemel.

2. Az Óváros egyik kiemelt részén foglal helyet a reneszánsz korszakát idéző Ganymedes díszkút. Tilgner Viktor pozsonyi származású szobrász készíttette 1888-ban, a városi színház megnyitását követő második évben. Magyar feliratú tábla

A díszkút felső részében a görög mitológiából ismert Ganümédész-monda lett megörökítve, mégpedig amikor Zeusz sas képében elrabolja Ganümédészt.

Az alsó részen négy gyermek látható, akik négy jellegzetes Duna-halat tartanak a kezeikben (süllő, ponty, harcsa és csuka). Emellett a kúton megjelennek a Duna élővilágából ismert további állatok is: békák, teknősök, rákok, továbbá vízköpők, és más allegorikus alakok.

A Ganymedes díszkút az egykori Városi Színház eklektikus épülete előtt helyezkedik el, így igazán impozáns háttér egy romantikus fotózáshoz. Környezete egész évben szép és rendezett, és színes virágágyak veszik körül.

3. Az egykori Kossuth Lajos-téren (ma Hviezdoslav tér) található fasor közepette helyezkedik el a Nimfa és őz nevezetű, igazán kedves kis szökőkút. A pozsonyi születésű szobrászművész Rigele Alajos alkotásáról van szó, amelyet 1938-ban készített.

A kerek kis szökőkút központi részén egy bájos ülő nőalak látható, aki egy őzt simogat. A kompozíció Pozsony legkedvesebb alkotásai közé tartozik, és főként gyerekeket találunk körülötte.

4. A mai Šafárik tér (egykor András király-tér) déli részének parkjában található egy idilli, a város régi múltját idéző szökőkút – a Kacsakút. A kör alakú vízmedencéből szabálytalan sziklaalakzat emelkedik ki, melyen három, bronzból öntött, meztelen kisgyermek látszik, amint a kacsákat igyekeznek elkapni.

„A kacsák”-nak is  nevezett szoborcsoport az egyik legszebb és legismertebb szökőkút Pozsonyban. A szikla tetején álló kisfiú egy hatalmas kacsát próbál megtartani, mire a kacsa szárnyait arcába csapja és menekülni próbál. A kacsák szájából vékony vízsugarak törnek elő, így alakítva csobogó szökőkúttá az alkotást.

A Kacsakutat Kühmayer Róbert pozsonyi szobrászművész készítette 1914-ben. A város 1918-ban csehszlovák kézbe került, ekkor több, magyar vonatkozású köztéri szobrot is megsemmisítettek. Ugyanakkor a „semleges” témájú alkotások rendszerint átvészelték a nehéz évtizedeket. Így menekült meg a Kacsakút is.

5. A Ferencesek terén található a Korsós nő szökőkútja. Szintén a tűzvész után állították fel a városban. Eredetileg egy oroszlán alakja állt a kút pillérjén, és a város címerét tartotta. 1804-ben azonban az oroszlánt eltávolították, és egy klasszicista nimfaszoborral helyettesítették. Az ókori ruhát viselő térdelő, sisakos nőalak Pallasz Athénét jelképezi.

6. A XVII. században két szökőkúttal is bővült a város, ebből az egyik Szent György szökőkútja volt. Mindkét alkotás Lippay György esztergomi érsek manierista kertjét díszítette. Az érseki kert megszűnése után a Szent György szökőkutat a belváros egyik legjelentősebb, barokk épülete - a Prímás Palota udvarába helyezték át, ahol mai napig áll. A homokkőből készült szoborcsoport Szent Györgyöt ábrázolja lovon, ahogy egy háromfejű sárkánnyal vív.

7. A Mirbach-palota udvarán látható a Triton nimfával szökőkút, amelyet a pozsonyi születésű Tilgner Viktor készített 1874 és 1878 között. A szoborkompozíció a görög mitológiából ismert Tritónt, Poszeidón tengeristen fiát ábrázolja, amint egy tengeri nimfát rabol el. Az alkotás rendkívül dinamikus és energikus.