Gwerk Ödön alkotásai a Pozsonyi Városi Galériában

2021. január 10., 08:02
Radi Anita

A Párhuzamok és paradoxonok című kiállítás keretében Gwerk Ödön festőművész 80 remekműve kerül bemutatásra a Pozsonyi Városi Galéria kiállítótermeiben (Mirbach-palota).

Fotó: GMB
Gwerk Ödön egyik remekműve Téli este című festménye, amelyet Selmecbánya környékén készített (1928, GMB)

A Pozsonyi Városi Galéria Párhuzamok és paradoxonok (Paralely a paradoxy) című kiállítása betekintést nyújt Gwerk Ödön kiváló festőművész életébe és munkásságába. Több száz fénykép és korabeli dokumentum segítségével ismerkedhetünk meg a két világháború közötti korszak felvidéki tájképfestészetének jelentős képviselőjének életútjával.

Gwerk Ödön (szlov. Edmund Gwerk) 1895-ben született Selmecbányán, szász telepesek családjában. 1914–1918 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol nagyon hamar felfigyeltek a csendes, visszahúzódó fiatal fiú tehetségére.

Gwerk később visszatért szülőhazájába, Selmecbányára, ahol a Selmeci-hegység és annak legmagasabb csúcsa – a Szitnya festői környezete jelentősen inspirálta alkotásait. E felvidéki környezetben készítette el csodálatosan örvénylő tájképeit.

gwerk6
Gwerk Ödön: Szitnya (1921. SGB).

Gwerk életmódját a szélsőségek jellemezték:

vagy a selmeci magányba vonult el, ahol visszahúzódva kémlelte és tanulmányozta a természetet, amelyet fiatal kora óta imádott. Avagy éppenséggel az európai városok nyüzsgő és zajos életébe vetette bele magát, ahol tüzetesebben tanulmányozza többek között Daumier és van Gogh festészetét, amelyek hatását igen sok képén fellelhetjük. Többször járt Olaszországban, Bécsben, Münchenben, Berlinben, Párizsban és Spanyolországban. Itt meglátogatta az aktuális kiállításokat, és ismerkedett az új művészeti trendekkel és stílusokkal.

Tájképein keresztül szólt korának társadalmi és szociális valóságáról

A Pozsonyi Városi Galéria kiállításának célja felfedezni és újra értelmezni Gwerk Ödön művészetét.

Mindezt egy aprólékos és mélyreható tudományos kutatás előzte meg, amelynek eredményei egy monográfia formájában fognak majd megjelenni. Gwerk Ödön művészetéről és életútjáról Kiss-Szemán Zsófia, a Pozsonyi Városi Galéria kurátora nyilatkozott a DenníkN-nek.

Kiss-Szemán Zsófia, aki részt vett az említett tudományos kutatásban, elmondta, egy ilyen munka során szinte detektívként kell eljárni: felkeresni a levéltárokat, és minden olyan intézményt, amely valamilyen hagyatékot őriz Gwerk Ödönnel kapcsolatban.

gwerk3
Gwerk Ödön: Hodrushámor (1930-1935, SGB).

A festőművész a selmecbányai környezetben élt, és ezen mikrokozmoszon keresztül érzékelte az egész világegyetemet. Ugyanakkor Selmecbánya környékét nem csak a tájképfestészet szemüvegén keresztül tudta megjeleníteni, de annak spirituális horizontvonalán keresztül is.

Tájképein keresztül rendhagyó módon tudott szólni korának társadalmi és szociális valóságáról is.

Gwerk Ödön rendkívül bonyolult személyiség volt. Ambivalens vágyak és tulajdonságok egyesültek személyében – ismertette Kiss-Szemán Zsófia. Nagyon temperamentumos és szenvedélyes volt, aki hamar haragra lobbant. Szélsőséges érzelmei alkotásaiban is megjelennek.

Műveire jellemző az expresszív festési stílus, a monumentális drámaiasság, és dinamikus ecsetvonások. Gwerk alkotásaiban kiemelkednek a hullámzó vonalak és görbék. Festményein szinte sohasem találni egyenes vonalakat.

A kiállításon megtekinthető Edmund Gwerk egyik remekműve, amely a Téli este címet viseli. A festmény Selmecbánya környéként készült, ahová a művész 1927 tavaszán költözött. Megbúvó hajlékában tizennégy hónapon át folyamatosan festett, és készült pozsonyi kiállítására, amely 1928 novemberében volt. Ebben az időben készítette el legnagyobb volumenű és legcsodálatosabb képeit, amelyeken éppen a selmecbányai hegyvidéket kapta ecsetvégre.

gwerk5
Gwerk Ödön: Észak-Árva tája (1931, SGB).

Kiss-Szemán Zsófia kiemelte, Gwerk Ödön sokoldalú művész volt: a festészet mellett filozófiai, esztétikai tanulmányokat, műkritikát és verseket írt.

Nem vonakodott akár művészkollégái alkotásait is kemény kritika alá vetni, ami miatt többen nem kedvelték. Gwerk például azon véleményen volt, hogy azokat az alkotásokat, amelyeket valaki megrendelésre készít, nem kellene kiállítani, mivel azok a giccs kategóriájába tartoznak.

Az ellentmondásos festőművész

Gwerk Ödön a két világháború közötti időszakban mind művészetével, mind baloldali politikai tevékenységével is magára vonta a figyelmet. Részt vett a Sarló mozgalomban, 1932-től a kommunista párt tagja volt, a II. világháború idején bekapcsolódott az antifasiszta mozgalomba. A II. világháború után politikai pályára lépett, ekkor a magyar kulturális élettel is megszakította kapcsolatait.

Gwerk megrendelésre is készített portrékat,

többek között T. G. Masaryk vagy M.R. Štefánik portréját is elkészítette. Érdekesség, hogy a háború idején Hitlerről is készített egy portrét, a háború utáni időszakban pedig Klement Gottwald cseh kommunista politikust festette meg. Ennek kapcsán művészete kontroverznek, vitathatónak is tűnhet.

gwerk1
Gwerk Ödön: Önarckép (1924, SNG)
Felesége nagy hatással volt a művész életére

A pozsonyi kiállítás keretében megismerkedhetünk Gwerk Ödön felesége, Göllner-Gwerk Erzsébet irodalomtörténész életével is.

A rendkívül intelligens és művelt Erzsébet nagy hatással volt a festőművészre. 1935-ben ismerkedtek meg Pozsonyban, majd három évre rá össze is házasodtak. Mindketten nagy művészetkedvelők voltak, és különösen fontosnak tartották a művelődést.

Göllner Erzsébet kiváló irodalomtudós volt, aki többek között magyar és cseh irodalommal foglalkozott, egyben műfordítóként is tevékenykedett. A második világháború során Erzsébetet, mint az antifasiszta mozgalom tagját, a Gestapo elfogta és kivégeztette. Gwerk felesége elvesztését nem tudta feldolgozni, megtört emberként ezután festeni szinte alig festet, s amit alkotott, már nem érte el a háború előtti képeinek színvonalát.

Gwerk Ödön egész életpályája során azt vallotta, hogy egy művésznek műveltnek kell lennie, és hajlandónak kell mutatkoznia a folytonos művelődésre.

Értelmiséginek kell lennie, és ismernie kell a művészetet. Az autentikus alkotást szorgalmazta, az individualitás és alkotóerő védelmére kelt, emellett elszántan harcolt a dilettantizmus, az amatőrizmus, és mindennemű giccs ellen. Festőművészetében az intellektusnak ugyanolyan fontos szerepet tulajdonított, mint az intuíciónak.