Az Inkák Aranya

2020. július 5., 19:19
Radi Anita

A fővárosba érkezett a világhírű Inkák Aranya nevezetű kiállítás, amelynek kincsei június 24-től tekinthetők meg a pozsonyi vár kiállítótermeiben.

A nagyszabású kiállítás előkészülete több hónapokig tartott, az értékes kiállítási darabok átszállítása pedig rendkívüli biztonsági keretek között zajlott. Június 24-től azonban már Szlovákia fővárosában is megtekinthető az értékes aranygyűjteményt felsorakoztató tárlat. Az Inkák Aranya című kiállítás a perui kormány támogatásával jött létre, és a világ legnagyobb aranykincseit mutatja be, amelyek a Dél-Amerikát egykoron uraló nép gazdagságát és fejlettségét szemléltetik. Az inka kincs ugyanis a világ legnagyobb aranygyűjteményének számít.

Az inkák misztikus birodalma egykoron Közép-Amerikától Dél-Amerika déli részéig nyúlt. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak a 13–16. század között. Peru mai területén a legendás inkákon kívül több más civilizáció is élt, akik csodás nyomokat hagytak maguk után különböző agyag- és aranytárgyak, monumentális építmények és hatalmas festmények formájában.

Az említett civilizációkat és kultúrákat összekötötte a napistenek tisztelte, így mindegyikük esetében kiemelkedik az arany mesteri megmunkálása, amelyből az istenek számára ajándékokat készítettek. Mivel az említett területeken a folyók, és maga a föld is bőséges mennyiségű aranyat tartalmazott, így egyszerű volt hozzájutni a lenyűgöző nemesfémhez.

Inkák aranya02

Az inka társadalom élén az uralkodó – az ún. Sapa Inka (Nap fia) állt, aki a Napisten képviselője volt a Földön. Az inka mitológiában fontos szerepet kap Viracocha, a világ teremtője. Fia, Inti napisten volt és egyben az Inka Birodalom megalapítója, az első emberpár pedig Manco Cápac és párja Mama Ocllo volt. Utódaiból lettek később az inkák. Az inka monda szerint ők ketten léptek ki a Titicaca-tó vizéből, hogy az embe-reket megtanítsák az istenek tiszteletére. Szintén segítettek nekik a földművelés, az állattenyésztés, és a gyapjúfeldolgozás elsajátításában. Minden inka uralkodó az Inti nevezetű napistentől eredeztette magát. Hitük szerint a nap-istenek tisztelete egyik módja az inka birodalom stabilitásának megőrzésére. Ugyanakkor éppen a tökéletes katonai szervezettségének köszönhető, hogy a nagyon kiterjedt birodalom területén a különböző népek viszonylag békében éltek.

Mivel az említett térségben nem jellemző az évszakok váltakozása, így az inkák különösen fontosnak tartották a Nap mozgásának, a napok és éjszakák hosszának pontos megfigyelését. Ennek alapján tudták, mikor kell az egyes növényeket elültetni. Az inkák mindennapjaikban főként mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak. Hegyvidékeiket olyan teraszmezőkké alakították át, amelyek alkalmassá váltak a növénytermelésre: mindenekelőtt burgonyát, kukoricát, babot és paprikát termeltek. Földjeiket öntözőcsatornák kiterjedt rendszerének segítségével tudták nedvességgel telíteni. Szintén ismeretes, hogy minőségi és finom gyapjújukért lámákat és alpakákat tenyésztettek, de teherhordozó állatokként is használták őket.

Az inkák tökéletesítették az arany és más nemesfémek művészeti feldolgozását, ezen készségek nagy részét az általuk leigázott népek művészetéből építették bele a sajátjukba. A kiállításon így nemcsak az inka civilizáció, hanem annak elődjei, többek között az ősi wari, tíwanaku, nazca vagy moche kultúrák bemutatása is szerepel.

Inkák aranya03

Az inkák és az őket megelőző kultú-rák az aranyra mint isteni esszenciára tekintettek. Az arany magát a Napot szimbolizálta, a Holdat pedig az ezüst. Ezek a nemesfémek az istenek erejét testesítették meg, éppen ezért csak az erre elhivatottak használhatták őket. Aranyból készült tárgyakat kizárólag az uralkodó és annak közvetlen családtagjai használhattak, akik a nemességet alkották. A tárgyakat a vallási rituálék során alkalmazták. Maga az arany az erőt és a napistent szimbolizálta, az alattvalók közül pedig soha senki nem próbált volna meg aranyat lopni. A spanyol hódítók ezért különösen meglepődtek, amikor látták, hogy az indiánok soha nem lopják ki aranybányáikat. Az inkák számára az arany kultikus értékkel bírt, míg az európaiak csak a meggazdagodást látták benne.

Az inka társadalom rendszerében viszonylag három egyszerű szabály volt érvényben: Ne hazudj!, Ne lopj!, Ne légy lusta! Mindezek az uralkodó rétegre is vonatkoztak. Amennyiben kiderült, hogy a nemesség tagjai lopásra vetemedtek, szigorú büntetést kaptak. 

A pozsonyi kiállításon felbecsülhetetlen értékű, több ezeréves aranykincs gyűjteményét lehet megtekinteni: páratlan ékszereket, aranymaszkokat, szobrokat, lándzsákat, késeket, inka fejdíszeket. A kiállítás egyik kiemelkedő alkotása az inka uralkodó tradicionális ruházatának rekonstrukciója és arany trónszéke. Megtekinthető Xochipilli, a virágok hercegének szobra, aki emellett a szerelem, a szépség és a művészetek istene is volt. Trónján hallucinogén növények és varázsgombák vannak kifaragva, amelyeket a sámánok az egyes rituálék alkalmával fogyasztottak. Kezében eredetileg kedvenc csörgőkígyóját tartotta. A moche kultúrát csodás világos színű kerámiája tette híressé. Nem ismerték a fazekaskorongot, így edényeiket kézzel formálták meg. Művészetükben gyakran ábrázolták bátor harcosaikat.

A magával ragadó és egyedülállóan ritka tárgyak mellett a legmagasabb szintű oktatási és élményanyag is várja a látogatókat az Inkák Aranya kiállításon: grafikai panelek, mozi és tv képernyők segítségével kerül bemutatásra az amerikai kontinens legfejlettebb civilizációjának felemelkedése és bukása. Szintén megtekinthetők az egyes inka építmények, rituális helyszínek és az inkák büszkesége – a legendás Machu Picchu modellje.

Fedezze fel az inkák hatalmas aranykincseinek gyűjteményét, lépjen be az amerikai kontinens betelepülésének történelmében, és ismerje meg a letűnt civilizációk varázslatos világát és misztikus rítusait! A nagyszabású kiállítást 2020. október 15-ig lehet megtekinteni a pozsonyi várban.  

Megjelent a Magyar7 2020/27.számában.