A legreprezentatívabb alkotások közé tartozik a Scherz-család portréja
A Vaszojai Scherz Fülöp (1778-1857) vegyesáru-kereskedő családját ábrázoló festmény a legreprezentatívabb családportrék közé tartozik a Felvidéken. A Scherz kereskedőfamília Pozsony legvagyonosabb rétegéhez tartozott.
A XIX. század első felében Pozsonyban jelentős változások mentek végbe a gazdaság, az ipar, és a gépesítés terén, amely egyben társadalmi változásokat is előidézett. E téren Pozsony fejlődését elősegítette a Bécshez való közelség. A városban selymet gyártottak, 1815-től kezdve pedig sikeresen zajlott a szeszes italokat, olajok, textíliák és a cukor gyártása is. A monopolhelyzetet olyan kereskedők tartották fenn, akik a kereskedőszövetség (gilda), illetve a konzervatív körök tagjai voltak.
Pozsony leggazdagabb kereskedőinek csoportját mintegy ötvenen alkották, köztük Scherz Fülöp is.
Vaszojai Scherz Fülöp módos pozsonyi lakos volt,és az akkori Pozsony legtekintélyesebb polgárai közé tartozott. Sopronban született, majd kereskedőnek tanult. Ez a szakma akkoriban azt igényelte, hogy az adott diák tanulmányai során több nagyvárost is meglátogasson és tapasztalatokat szerezzen.
Így tett Scherz Fülöp is, aki végül Pozsonyban telepedett le.
Itt Johann Friedrich Sauber Kék gömb boltját vette át, így kezdődött el karrierje a kereskedelem terén. Már 1815-ben a városi tanács tagja lett, 1813-ban pedig uralkodótól javakat kapott a kereskedelem terén elért különleges érdemeiért.
Scherz különböző áruval kereskedett. Az exkluzív, úgynevezett vegyesáru mellett, likőr-, zselé- és ecetgyára is volt. Emellett a pezsgőgyártással is foglalkozott. Ezeknek a gyáraknak vezetését később fiai vették át.
A polgári portré műfajának kialakulása a 19. században a saját, illetve a családtagok arcvonásai megörökítésének igényére vezethető vissza. Emellett az is fontos ténynek számít, hogy folyamatosan szélesedett az említett zsánert megfizetni képes rétegek köre.
A csoportos portrét, amely egyike a sok portréműfajok közül, talán a legnehezebb megalkotni. Egyrészt a kompozíció szempontjából körülményes, mivel sokban függ attól, hány személy alkotja az ábrázolt csoportot. Másrészt jelentősen időigényes. Emellett elég drága is volt akkoriban, ezért az egyszemélyes portrékkal ellentétben, jóval kevesebb csoportportré maradt fenn – mondta Jana Luková, a Pozsonyi Városi Galéria (Galéria mesta Bratislavy) kurátora.
Ebben a műfajban a festőművész számára is kihívást jelent az egyes személyek közötti kapcsolatok, interakciók, illetve magának az egyes karaktereknek az ábrázolása és pontos kifejezése.
A Scherz család portréfestménye a legreprezentatívabbak közé tartozik a családportrék terén tájainkon. Az említett alkotást gyakran nevezik polgári portrénak, avagy egy kereskedő családjának portréjának, eközben 1835-ben, amikor a festmény született, Scherz Fülöp és családja már tíz éve a „de Vaszoja” predikátumot (nemesi előnevet) használta, ami azt jelenti, hogy nemesi státuszba léptették elő – magyarázta Jana Luková.
A festmény tehát nem egy „egyszerű” polgári portré, hanem egy olyan személy családjának a portréja, aki Pozsonyban több fontos városi funkciót töltött be, és aki karrierje- és társadalmi élete csúcsán volt.
Scherz kétszer nősült. A festményen második felesége, Rickl Anna látható. Az első házasságából három fia, a másodikból kilenc gyermeke született. Közvetlenül Scherz Fülöp mögött legidősebb fia, Scherz Károly látható.
Károly katolikus pap volt, Scherz páternek is nevezték, és Pozsony történelmében egy nagyon ismert és népszerű személynek számít.
Jana Luková kiemeli, hogy a festmény mindenképpen figyelemreméltó, már csak ami méreteit is illeti: keret nélkül 192,5 × 285,5 centiméter.
A megfestett alakok életnagyságúak. A festmény valószínűleg igen költséges volt, bár nem maradtak fel információk ezzel kapcsolatban.
Az alkotás 1835-ből származik, szerzője Marastoni Jakab olasz származású festőművész. Marastoni velencei művészként 1834-ben Bécsbe került, de egy időben megfordult Pozsonyban is, ahol népszerű és keresett festőnek számított. Műterme a pozsonyi vár alatti Pálffy-kertben volt. Marastoni később Pesten telepedett le, és Magyarország egyik legkeresettebb portréfestőjévé vált, egyben a magyar művészet történetének egyik fontos alakja. Nevéhez kötődik az Első Magyar Festészeti Akadémia létrehozása Pesten.
A pozsonyi galéria kurátora ismertette, hogy amikor Marastoni elkészítette a Scherz családot ábrázoló alkotást, a helyi Pressburger Zeitung hasábjain egy értesítés jelent meg, miszerint egy neves család portréját, illetve több más festményt tekinthetnek meg a pozsonyiak a művész kiállítótermében a pozsonyi vár alatt.
Mindez arra hagy következtetni, hogy a Scherz család portréja Marastoni nagyon fontos alkotásai közé tartozott. A festmény 2015-ben a Szlovák Nemzeti Galéria Biedermeier nevezetű kiállításán volt kiállítva, mint a galéria egyik legkiemelkedőbb alkotása.
2018-ban a Budapesti Történeti Múzeum és a Művészeti Akadémia kezdeményezésére, a Pozsony Városi Galériával együttműködve, egy nemzetközi kiállítás projektje kezdődött el, melynek célja bemutatni Marastoni Jakab munkásságát és magániskoláját. Erről a kiállításról természetesen nem hiányozhat Marastoni híres portréja a Scherz családról.
A koronavírus-járvány miatt a projekt megvalósítását el kellett halasztani. Ugyanakkor a pozsonyi galéria ezt az időt egy nagy és időigényes restaurációra szeretné felhasználni. A híres pozsonyi kereskedő családját bemutató alkotáson ugyanis már jelentősen nyomot hagyott az idő vasfoga, és az alkotás restaurációt igényel.
A festményt így már másodjára fogják restaurálni, ennek folyamata 2019-ben kezdődött el. Jana Luková ismertette, a Scherz család portréjának restaurált formáját idén szeptemberben szeretnék bemutatni a Pozsonyi Városi Galériában.
