Egy tanárnő reményei és csalódásai
A Honismeret főszerkesztője kért fel egy cikk megírására a 18. századi pozsonyi szellemi és kulturális élet jeles képviselője, Windisch Károly Gottlieb (1725–1793) születésének 300. évfordulója alkalmából. Az anyaggyűjtés során bukkant fel előttem Kürschák Piroska neve, aki 1918-ban egy recenzióban hosszan ír erről a férfiról. Sajnos az írásra csak egy jegyzet utalt, a szöveget sehol nem találtam. Ismerősen csengett azonban a vezetéknév, hiszen Kürschák József (1864–1933) kiváló matematikus, akadémikus volt.
![leporolt](https://ma7media.storage.googleapis.com/sites/default/files/styles/freeform_large_9_2x/s3/2025-02/1953-54-es-tanev-galantai-tizenegyeves-iskola-ix.b-osztalyfonok-kurschak-piroska_0.jpg?itok=mWRLlaYn)
1949-től évente megrendezték Magyarországon a középiskolások Kürschák József Matematikai Tanulóversenyek elnevezésű megmérettetést, amely az elmúlt háromegyed évszázad során számos kiemelkedő, sőt világhírűvé lett magyar matematikust állított reflektorfénybe. Egy újabb nyomozás következett, és ekkor kiderült, hogy a Pozsonyban született Kürschák Piroska (1894–1961) az unokahúga volt, mivel József öccse, Kürschák Endre (1869–194?), Piroska édesapja életének nagy részében a pozsonyi kereskedelmi akadémia tanára volt, sőt az 1918-as impériumváltást követően magyar nyelvű tankönyvet is írt.
Levelezésük Pražák 1933-ban történt távozását követően is folytatódott, és ennek köszönhetően Prágából Pozsonyba cseh könyvek és folyóiratok is érkeztek, amelyeket Piroska örömmel forgatott. A Tiso féle Szlovák Köztársaság (1939–1945) időszakában a levelezés megszakadt, de 1945 nyarán Kürschák Piroska ismét levelet írt Albert Pražáknak, aki rövid ideig a Cseh Nemzeti Tanács elnöke volt. A közbenjárását kérte, ugyanis magyar nemzetisége miatt Kürschák Piroskát megfosztották tanári állásától, sőt elüldözték abból a virágvölgyi házból, ahol 50 évig élt. Pražák professzor levélben kérte a szlovák hatóságokat, hogy ezt a derék hölgyet, aki mindig szeretettel viseltetett a cseh és a szlovák irodalom és kultúra iránt, ne büntessék. Ennek köszönhetően Kürschák Piroskát Eperjesre költöztették, ahol egy szlovák iskolában tanított éveken át.
Kürschák Piroska 1952-ben úgy döntött, hogy visszatér a magyarok lakta régióba. 1953-ban a galántai magyar általános és középiskola tanára lett, itt azonban csak egy évig tanított, mert 60 éves korában nyugdíjazták. 1961-ben Szencen hunyt el. Portréképet sajnos nem találtam róla a világhálón, de Pék László, aki maga is tanított a galántai gimnáziumban, volt szíves megküldeni nekem az 1954-ben végzett IX. évfolyam diákjainak fényképét, amelyen Kürschák Piroska osztályfőnök ül a lányok között.
Megjelent a Magyar7 2025/5. számában.