2026. május 6., 19:53

Benyovszky özvegye

Benyovszky Móricról (1741/46?–1786), a kalandos életű magyar utazóról és „madagaszkári királyról” feltehetően mindenki hallott. Bizonyára sokan vannak, akik olvasták a róla szóló cikkeket, de akadhatnak szép számmal olyanok is, akik előtt önéletírása sem ismeretlen, ezt Jókai Mór „fordította” magyarra. 

Hönsch Zsuzsanna egy 2015-ben készült játékfilmben
Hönsch Zsuzsanna egy 2015-ben készült játékfilmben
Fotó: Reprofotó

Azt persze nem mondhatjuk, hogy minden vele kapcsolatos kérdésre egyértelmű választ tudunk adni, viszont vannak olyan tények, amelyek vitathatatlanok. Ezúttal a gróf feleségéről, Hönsch Zsuzsannáról essen szó, aki ugyancsak felvidéki születésű volt: 1750-ben Szepesszombatban látta meg a napvilágot. A Lengyelországból 1767-ben betegen hazatért Benyovszkyval itt ismerkedett meg, akit a Hönschék háza melletti fogadóban szállásoltak el és Zsuzsanna ápolta. Az ismeretségből szerelem, majd házasság lett. 

Zsuzsanna hamarosan teherbe esett, de férje visszatért Lengyelországba, majd orosz fogságba esett és a Kamcsatkai-félszigetre internálták. Első gyermekét azonban nem ismerhette meg, mert amikor sikeresen megszökött szibériai fogságából és 1772-ben megérkezett Franciaországba, elintézte, hogy Zsuzsanna Sámuel fiukkal utána utazhasson, de a kisfiú még azelőtt meghalt, hogy Benyovszkyné viszontláthatta volna a férjét.

Az asszony talán nem is gondolta, hogy a következő másfél évtizedben maga is „világutazó” lesz. 1774-ben második gyermekükkel Madagaszkár szigetére utaztak, ahol a néhány hónapos kisfiú meghalt. Zsuzsanna is megbetegedett, de végül meggyógyult és sokat segített férjének, akit a helyiek nagyon megkedveltek és „uralkodójuknak” fogadtak el. Maga Benyovszky jegyezte meg feleségéről: „nőm jelenléte annyira szükséges volt, hogy végképp eltöröltessék az a kegyetlen szokás, amely a szerencsétlennek vélt napokon valamely testi fogyatékossággal született gyermek megölését követelte”. Emellett Zsuzsanna a madagaszkári nőket érintő vitás ügyekben maga léphetett fel döntőbíróként.

A házaspár kíséretében lévő franciák azonban folyamatosan áskálódtak ellenük, ezért három évvel később, 1777-ben visszatértek Párizsba. Zsuzsannát nagyon megkedvelte a francia királyné, Marie Antoinette, Mária Terézia tragikus sorsú lánya, aki elérte édesanyjánál, hogy Benyovszky korábbi „bűneit” megbocsássák, sőt grófi címet kapjon azzal a feltétellel, hogy nagyszabású gazdasági fejlesztésbe fog Magyarországon. 

Ebből azonban nem sok valósult meg, így a házaspár visszatért Franciaországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Alighanem Zsuzsanna volt az első magyar nő, aki eljutott az Újvilágba. Benyovszky igyekezett támogatást szerezni egy újabb madagaszkári vállalkozásához, végül egy kereskedelmi cég hajóján a szigetre utazott, de fél évvel később, 1786. május 24-én egy francia ágyúgolyó kioltotta az életét. 

Felesége, aki ismét várandós volt, nem utazott vele, majd miután újszülött kislánya meghalt, két nagyobbacska lányával visszatért Franciaországba. Marie Antoinette ismét nagy segítségére volt, elintézte, hogy hazautazzon Magyarországra és búcsúzásképpen még egy aranyozott hárfával is megajándékozta. Hönsch Zsuzsanna a Trencsén vármegyei Vieszkán, férje birtokán telepedett le és itt élt még negyven évig. Kétszáz évvel ezelőtt, 1826. március 1-jén halt meg. 

Sajnos ezek az évek sem teltek nyugalomban, mert férje mostohatestvérei örökösödési perekkel keserítették meg az életét. Dojcsák Győző (1931–2025) geológusprofesszor írta róla: „Hönsch Zsuzsanna korának a legtöbbet utazott és legviláglátottabb magyar asszonya lett. Megállta a helyét a primitív bennszülöttek között, és feltalálta magát a legfényesebb királyi udvarban is. Élete méltó a megismerésre, emléke tiszteletet érdemel.”

Megjelent a MAGYAR7 18. számában.

Megosztás
Címkék