Az orosz paradoxon
A kommunista időkben furcsa ellentmondás jellemezte a szovjet tudományt.
A biológia, különösen a genetika, de egyéb területek is szinte halálra lettek ítélve. A Liszenko nevű akarnok Sztálin, sőt még Hruscsov idején is élet és halál uraként döntött arról, mit és hogyan „kutassanak”. Ugyanerre a sorsra volt ítélve a kibernetika is. Másrészt viszont a fizika világszínvonalú volt, nem egy orosz tudós kapott Nobel-díjat 1945 után.
Hargittai István akadémikus egy izgalmas könyvet írt a Szovjetuniót szuperhatalommá tevő tudósokról.
Legtöbbjükkel személyesen is találkozott, és olyan életrajzi részleteket is közreadott róluk, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Könyve utószavában azonban elmondja azt is, hogy a Szovjetunió felbomlását követően nagyon sok kiváló orosz tudós külföldre távozott és jelenleg az orosz tudományos élet szinte teljesen az állami akarattól függ és a legtöbb kutatóintézet anyagi gondokkal küszködik.
Megjelent a Magyar7 2022/11. számában.
