Az átmenet bizonytalansága
Az első világháború végét követően, de még a trianoni békediktátum megkötése előtt zajlott le az 1918/19-es impériumváltás folyamata. Ezt a rendkívül változó és viharos történelmi időszakot mutatja be Simon Attila történész Az átmenet bizonytalansága című kötete.
A vesztes háború következményeként 1918 utolsó és 1919 első napjaiban a Felvidék jelentős része, a ma Dél-Szlovákiának nevezett térséggel együtt csehszlovák megszállás alá került, az ott élők legnagyobb döbbenetére és megrökönyödésére. Hónapokig tartó bizonytalanság lett úrrá, a demarkációs vonalak, valamint a határok kijelölése mindennapi problémákat, sok esetben megélhetési gondokat okozott. A frontról hazatérő katonákkal megérkezett és elterjedt a spanyolnátha, amely rengeteg áldozatot követelt. Élelmiszerválság volt, a falvakban fosztogatások, tiltakozások sora zajlott le, soha nem látott méreteket öltött a csempészet és a pénzhamisítás. A bajokat tovább tetézte, hogy a napról napra változó képlékeny helyzetben gyakorlatilag két államhatalom működött párhuzamosan a megszállt területeken.
Ezt a hiányt szeretné pótolni ez a kiadvány, amely elsősorban olyan kérdésekre keresi a választ, hogy a vizsgált régióban élő lakosság miként élte meg az őszirózsás forradalom időszakát, hogyan fogadta a megszállókat és miként alakult az új államhatalommal való viszonya. Egyszóval, hogy zajlott az átmenet, amely során Magyarország lakói csehszlovák polgárokká váltak.
A könyvet Roman Holec szlovák, illetve Ablonczy Balázs magyar történész lektorálta, megjelenését a Kisebbségi Kulturális Alap és a MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport is támogatta. A kiadványt több helyszínen bemutatták már, legközelebb június 7-én 17 órától a komáromi Duna Menti Múzeumban, a Zichy-palotában kerül sor bemutatóra és beszélgetésre a szerzővel.
Megjelent a Magyar7 2022/22. számában.
