A foltos nyakorján megérkezik
Xántus János (1825–1894) kétségtelenül az egyik legkalandosabb életű magyar tudós volt, aki megjárta Amerika és Dél-Ázsia legérdekesebb vidékeit és néprajzi gyűjtésével megalapozta a Magyar Nemzeti Múzeumot. Végzettségét tekintve jogász volt, de csak pályája legelején látta hasznát ügyvédi oklevelének.
Az 1848–49-es magyar szabadságharcban főhadnagyként harcolt, de 1849. február 8-án Érsekújvárnál osztrák fogságba esett és csak 1850 nyarán szabadult. Később ismét elfogták, börtönre ítélték, de sikerült megszöknie és végül az Amerikai Egyesült Államokban kötött ki. Itt kezdetben sok mindennel megpróbálkozott: volt rikkancs, matróz, boltossegéd, könyvtáros, patikus, zeneoktató, csatornázó munkás, nyelvtanár, vasúti pályatervező, de éveken át az amerikai hadsereg egészségügyi szolgálatának altisztje (hospital steward) is. Ebben a minőségében bejárta az USA egész területét, miközben állatokat és növényeket gyűjtött, földrajzi és néprajzi megfigyeléseket végzett. Szinte menet közben vált sokoldalú tudóssá.
A pesti állatkertet 1866. augusztus 9-én nyitották meg és néhány nappal később már előkelő látogatója volt: Erzsébet királyné – Sissi –, akit Klotild hercegnő is elkísért. Róluk elmondhatjuk, hogy kedvelték a magyarokat, talán erre alapozta Xántus merész javaslatát egy évvel később, amikor Sissi ismét felkereste az állatkertet és igazgatóként ő vezette végig az intézményben. Szóba került a bécsi schönbrunni állatkert is, ahol a sok egzotikus állat között három zsiráf is éldegélt. Xántus megkérdezte a királynét, vajon lehetséges volna-e, hogy az egyiket a pesti állatkertbe szállítanák, elvégre az tovább növelné a látogatók számát. Sissi megjegyezte, hogy erről a császár dönthet, de megígérte, hogy támogatni fogja a pestiek kérvényét.
Mint később kitudódott, a királyné már a hivatalos kérés megérkezte előtt „lobbizott” a zsiráf Pestre küldése mellett, és férjeura beleegyezését adta a dologba. Erről már 1867. június 24-én hivatalos leirat érkezett, ami kissé meg is lepte Xántust, mert még nem volt alkalmas állatház a zsiráf számára. A „nyakorjánház” létrehozására állatkerti sorsjegyeket is kiadtak, amelyek bevételét a megfelelő lakhely kialakítására szánták. Mielőtt a további fejleményeket ismertetném, álljon itt egy rövid magyarázat. A zsiráfot magyarul akkoriban több kifejezéssel is illették; mondták nyakoncnak, tevepárducnak és foltos nyakorjánnak is.
A zsiráfház Lohr Antal tervei alapján hamarosan megépült. Ezt követően Xántus Bécsbe utazott és az ottani állatkertben maga választhatta ki a Pestre kerülő állatot. Ez pedig a Margareth nevű tízéves zsiráfhölgy volt, és ráadásul vemhes, tehát nem sokkal a magyar fővárosba érkezését követően világra hozta borját, így a pesti állatkertnek két zsiráfja is lett. Ez volt az első olyan eset a világon, hogy egy állatkertben született zsiráfnak utóda született. Sajnos a kis „zsiráffiú” nem sokáig boldogította az édesanyját és a látogatókat: háromhónapos korában elpusztult.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/33. számában.
