2025. szeptember 7., 19:05
Ízlelő

Szilvás-mákos zserbó

A szilvalekvár máris főszerepet kapott ebben az édességben. A klasszikus zserbó magyar eredetű édesség és meghódította az egész világot. Alkotója, Émile Gerbeaud az újdonság megszállottja volt, ezért bátorkodtam a barackot szilvára, a diót mákra cserélni. 

zserbó
Zserbó
Fotó: Szarka Zsófi

De, ki volt valójában ez a híres cukrász és milyen hírességek kóstolták az alkotását? Már mondom is!

A zserbó elnevezése Gerbeaud Émile svájci cukrászmester nevéhez fűződik. Gerbeaud 1854-ben született, édesapja is cukrász volt, de a fiatal Émile-t vonzották az újdonságok, ezért elindult tapasztalatot szerezni.

Anglia, Németország és Franciaország után 1884-ben Budapestre érkezett Kugler Henrik meghívására, hogy vegye át a híres budapesti cukrászdáját, a mai Gerbeaud-t a Vörösmarty téren. Vezetése alatt nagyon gyorsan a legelőkelőbb hellyé vált, ahol találkozókat, üzleti megbeszéléseket és süteménykóstolókat tartottak. Gerbeaud időközben csokoládégyárat is nyitott, így a cukrászda kínálatába bekerült az ő nevéhez fűződő macskanyelv, valamint a konyakmeggyes bonbon is. 

A Gerbeaud-ban megfordult Liszt Ferenc, Deák Ferenc és Erzsébet királyné is, illetve a kilencvenes években Diana hercegnő, Brad Pitt, Antonio Banderas és Madonna is. 

Szilvás-mákos zserbó
Szilvás-mákos zserbó
Fotó:  Szarka Zsófi
Nincs nyoma a szakácskönyvekben

Bár a zserbó neve Émile Gerbeaud-hoz köthető, a pontos eredete – mint a sütemények többségében – vitatott. Egyes források szerint maga a mester alkotta, erre azonban nincs egyértelmű bizonyíték. 

A szilvás-mákos változat csak az elmúlt tíz évben látott napvilágot, de nagy népszerűségnek örvend. Ennek a süteménynek is az a titka, hogy krémes-szaftos, sok töltelékkel, így erre törekedtem a saját receptemnél is, melyet a frissen főzött szilvalekvár ihletett. 

Mákos-szilvás zserbó
(közepes méretű tepsihez)
Tészta
• 300 g liszt
• 7 g friss élesztő
• 110 g disznózsír
• 30 g tejföl + 30–45 g a lekenéséhez
• 1 csipet só
• 30 g porcukor
• 1 egész tojás
• 4,5 g sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
Töltelék
• 200 g darált mák
• 100 g kristálycukor
• 1 vaníliás cukor
• 1 tk. fahéj
• 1 kezeletlen citrom reszelt héja
• 1 dl forró tej
• 400 ml szilvalekvár
• 1 kk. rum/aroma
Csokimáz
• 50 g porcukor
• 18 g kakaópor
• 25 ml tej
• 50 g vaj
• 1 teáskanál rumaroma 
vagy sütőrum
• 1-2 csipet só

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit egy tálba szitáljuk, összekeverjük a többi, nedves hozzávalóval és hűtőbe tesszük minimum 1 órára, maximum 1 éjszakára. Az élesztőt nem kell felfuttatni. A mákos töltelékhez is mindent összekeverünk, végül leforrázzuk a forró tejjel és kihűtjük. 

Sütőpapírral béleljük a tepsit, majd 3 egyenlő részre osztjuk a tésztát. Jön egy réteg kinyújtott tészta, egy kenőkéssel óvatosan megkenjük a mákos massza felével, majd jöhet rá a lekvár. Ezt megismételjük, legfelülre pedig a harmadik tésztalap kerül. Alaposan megszurkáljuk villával, a szúrás érjen le a süti aljáig. 

175-180 fokra előmelegített (alsó-felső) sütőben 45 perc alatt megsütjük. Hideg helyre tesszük hűlni, éjszakára letakarjuk. 

Másnap kiborítjuk a tepsiből, így az aljára kerül a csokimáz. 30 perccel a máz megkötése után szeletelhető a sütemény.

Megjelent a MAGYAR7 34. számában.

 

 

 

 

 

 

 


 

Megosztás
Címkék