Klasszikus, szezonális és gazdaságos szombati ételek
Itt a nyári lepényszezon! Régen gyakran készítettek lepényt, főleg ott, ahol sok volt a gyerek a családban. Ma is tökéletes ebéd a lepény, mert gazdaságos, szapora, és ráadásul megérkeztek hozzá a szezonális zöldfűszerek, zöldségek és gyümölcsök!

A lepény több helyen összefonódott a kalács tésztájának receptúrájával, lepényt azonban korábban készítettek és minden lapos, sült tésztát lepénynek neveztek. Ma már kalácstésztából is készülhet lepény, és fordítva. A kalácsok tésztája inkább tojásos, vajas, puha, illatosabb, enyhén édeskés, kívül pedig ropogós. A lepények tésztája keményebb, de ma már azt is puhábban, levegősebben szeretjük.
A késő középkori parasztkalács két fő formáját ismerték, ami elsősorban a kenyértésztából formázott cipó (kerekes kalach), illetve a fonott tészta (fonth kalách, fonatos kalácz). Mindkettőt többnyire nagyobb ünnepekre sütötték, töltelék nélkül, majd a 19. század végétől már töltelékekkel. A 20. századra megjelent hozzá a finomabbra őrölt búzaliszt, azaz finom kalácsliszt, illetve a vaj, a tej, az erjesztőanyag, esetleg a tojás használata is. A kalácsok forró kemencében készültek egy kivételével, a kürtőskalács ugyanis nyílt tűzön készül.
Gyorsan elfogy! A lakodalmak egyik alapkelléke volt, a templomból kijövet ezt osztogatták a gyerekeknek, vagy a lesőknek, azoknak, akik nem kaptak meghívót, de „meglesték” az ifjú párt. Ezzel etették a násznépet is, hogy kibírják vacsoráig, vagy meg ne ártson a sok koccintás. Kifejezetten erre az alkalomra is születtek kalácsformák, receptek, mint például a koszorú alakú, a pereces, illetve a lyukas-kerek kalács, amit a lakodalmi menetben a tisztségviselők karjára, kulacsára, boros üvegére húzták, és így osztogatták. Készülhetett még óriás kalács, amit a vőlegény vitt a lányos házhoz, később szétosztotta a lány felőli rokonságban, hogy ezzel is hízelegjen. Legelterjedtebb a kerek rácsos lakodalmi kalácsforma volt, amit 9 rúdból fontak. Jellegzetes elnevezései a kalinkó, a rostás lepény, a fonott lepény, a kulcsos kalács. Ebből is kiderül, hívhatták lepénynek vagy kalácsnak, gyorsan elfogyott.
Mivel a hétköznapok munkával telnek, a hétvégére maradnak az otthoni plusz feladatok. Legyen szó a kerti munkákról, vagy a takarításról, mert a vasárnap a pihenésé. Éppen ezért marad a szombat, de a háziasszonyoknak ezen a napon is főzni kell. Jöhet a gulyás túrós batyuval, a savanyú bableves görhönnyel, a füstölt bordával készült zöldséges lencseleves, vagy a székelykáposzta egyszerű krumplis pogácsával. Láthatóan nem a diétázók étrendjét követi, de szombaton mindenkinek kell egy kis feltöltődés, és még több energia az otthoni munkákhoz.
• 1,5 kg finomliszt, átszitálva
• 3 db egész tojás + 1 tojássárgája
• 450 ml étolaj
• 2 ek. porcukor
• 1ek. só
• 1,5 csomag porélesztő
• 750 ml tej
• 1 ek. só
• 1 sütőpor
Elkészítés:
A kalácstésztához a lisztet, a tejet, a tojást, a porélesztőt, a cukrot egy nagy tálba teszem, és vagy kézzel, vagy robotgéppel simára dagasztom. Ha összeállt, hozzáadom a sót és az olaj egy részét. Az olajat 3 részben adom hozzá, miközben folyamatosan eldolgoztam az előző adagot. Szép, nem ragadós, sima tésztát kapunk, amit egy nagy tálba teszünk, fóliával és konyharuhával alaposan lefedjük. 8 óra múlva elővesszük, 2 órát hagyjuk a konyhapulton felmelegedni. 5 gombócra osztom, letakarom, és egyesével kezdem őket formázni, tölteni, sütni.
A kalácsokat sütés előtt nem kell lekenni semmivel, mert a sok tojástól, olajtól, ami benne van, szép pirosra sülnek.
Szinte kötelező zománcozott kis tepsiben készíteni. Abban gusztusos, és abban fér el jól. Egy gombócnyi kalácstésztát kinyújtok ovális formára, az egyik felébe először pörcös kacsazsírt teszek 2 evőkanállal, majd megsózom, és még 2-3 evőkanálnyi tejfölt teszek rá. Ráhajtom a tetejét, a széleit lenyomkodom, majd újra meghintem egy kis sóval a kalácsot. Sütőben, 40 perc alatt, 180 fokon pirosra sütöm.
Az egyik legegzotikusabb változat, pedig legalább 150 éve készítik, ha csak az én felmenőim receptjeit nézem. A kalácstésztát kinyújtom, majd egy sütőpapírral bélelt tepsire teszem, és az olajos ujjaimmal újra kihúzom a tészta széleit, mert összeugrik. A túrós töltelékhez fél kg túrót, 150 ml tejfölt,1 db tojást, 1 kk. sót, 1 kk. cukrot, egy citrom reszelt héját, és egy kis csokor aprított kaprot keverek össze. Ráhalmozom, és 180 fokon, 40 perc alatt megsütöm.
A fesztiválok sztárja, amit otthon fillérekből, jó házi szalonnából elkészíthetünk. A kalácstésztát ujjnyi vastagságúra kinyújtom, majd fél liter tejföllel megkenem, megsózom és 2 fej kockázott lila hagymát, majd 30 dkg füstölt szalonnát teszek rá. 180 fokon, 40 perc alatt megsütöm, végül friss petrezselyemmel megszórom.
Az igazán ragacsos, gyümölcsös, illatos lepényt mindig abból készítjük, amilyen gyümölcsünk van. A kinyújtott kalácstésztára sorba rakom, belsejükkel lefelé a gyümölcsöket. Meghintem 15 dkg kristálycukorral és 1 ek. őrölt fahéjjal. 180 fokon 40 perc alatt megsütöm.
Az olaszok paradicsomos, rozmaringos lepénye nem sokban különbözik a miénktől, ezért én ezt is elkészítem az alaptésztánkból. A tésztát nem sodrófával nyújtom, hanem olíva olajjal kikent kisebb tepsibe teszem, és ujjaimmal nyújtom, nyomkodom szét akkorára, amekkora a tepsi. Félbevágott koktélparadicsomokat teszek a tetejére, rozmaring ágat, sóval és tört borssal alaposan meghintem. 180 fokon, 35 perc alatt megsütöm.
Megjelent a MAGYAR7 22. számában