Megjelent a jókai olvasókönyv harmadik része
Görföl Jenő újabb helytörténeti kiadvánnyal lepte meg Jóka érdeklődő közönségét (s nem csak őket). Pénteken volt ugyanis a bemutatója a községben az Amikor behúnyta a szemét a Teremtő (Élet a viharfelhőkkel terhelt ég alatt) című kötetnek, melyről nemrégen számoltunk be portálunkon.
A kiadvány egyfajta „mélyfúrás” a huszadik századi magyar múltba. Miként a cím is előrevetíti, a szerző, kutató, gyűjtő, válogató, kötetbe rendező és az anyagot összeállító (s ki tudja még milyen kutatói munkákat egyben tartó és irányító) Görföl Jenő ebben az olvasókönyvben elsősorban a helyi magyarság számára sorsdöntő kataklizmák dokumentumait és azok „hátterét”, történelmi vonatkozásait fogja egybe. A könyv másik „részében” pedig közli Fehér Sándor tanulmányát, amelynek címe: Jókai Mór őseinek legújabb eredetkutatása a Csallóközben és a Szigetközben, valamint Csuthy András: Adalékok a Jókay család(ok) származásához című munkáját.
Az érdeklődés nem maradt el a helyi lakosok részéről, ugyanis rengetegen voltak a könyv bemutatóján. Talán azért is, mert nagyon sokan „érintettek” a témában, hiszen szinte nem is akad olyan magyar család Jókán, amelynek felmenői így vagy úgy, de ne lettek volna érintettjei, elszenvedői a világháborúknak, az azt követő lakosságcserének, kitelepítésnek vagy deportálásnak.
A könyv egy Előszóval vezeti be az olvasót a témákba, majd a két világégést Jóka község vonatkozásában „tárgyalja”, miközben helyenként érdekes emberi sorsokat villant fel (pl. a Znojmo környékéről származó német–morva családból miként lett magyar), amelyeket bizony beárnyékoltak a háborúk és az azt követő időszakok.
A szép kiállítású, A4-es formátumú olvasókönyv sok múltbéli demográfiai adatot közöl, és rengeteg dokumentumot, fényképet, amely a katonasorsok „lenyomata”, de az egyes családok életébe is betekintést enged.
Ezeket az értékes, helyi vonatkozású dokumentumokat a levéltárakban (stb.) kutatta fel Görföl Jenő, de nagyon sok dokumentumot, fényképet megőriztek és féltett ereklyeként vigyáztak rá a kései utódok. Persze nem szabad megfeledkezni a temetőben nyugvó hősi halottak sírjáról sem. A könyv közreadja azoknak a jókaiaknak a névsorát is, akik az első majd a második világháborúban estek el. Zömében fiatal férfiakról van szó. Persze az egyes történelmi események jókai „lecsapódását” taglalva a könyv olyan érdekes epizódot sem hagy „elveszni” a jövő számára, mint amit „Az I. világháború rövid összefoglalója” fejezetben olvashatunk:
Mint fentebb már említettem, nehéz, válságos időszakok helyi lecsapódását vizsgálja a könyv, a háborúk, a határmódosítások okozta traumákat, de mesél a hadifogolysorsokról, az orosz, a nyugati hadifogság elszenvedőiről, és a háborúkat követő időszakról. A könyvbe bekerült Bárdos Ágnes rádiós sorozatának (Fehér foltok) az a része is, amelyben jókaiak vallanak az áttelepítés és a deportálás időszakáról.
Meg kell még említeni azt is, hogy Jóka faluközössége nagyban hozzájárult a könyv összeállításához, amikor ki-ki lehetővé tette családja vonatkozó dokumentumainak közzétételét. Erről többek között a következő olvasható a kiadványban:
Az emlékező olvasókönyvet persze feltehetően nemcsak az „érintett” jókaiak lapozzák, olvassák majd, hanem minden olyan ember, aki érdeklődik a téma iránt, és foglalkoztatja a (cseh)szlovákiai magyarság eddigi sorsa.
