2025. február 16., 18:51

Kortárs női portrék, kicsit másképp

A Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár vendégeként Szabó Zoltán Attila nemrég két kiadványát is bemutatta. A Tabán a világ közepe című könyvéről már a korábbiakban esett szó, ezúttal a XXI. század, 21 női sors című kötet kerül terítékre, melynek egyik érdekessége, hogy a szerző beszélgetőpartnere, Nagy Erika is az egyik alanya a szóban forgó interjúkötetnek.

a-kotetben-szereplok-kozul-nehanyan
Galéria
+3 kép a galériában
A kötetben szereplők közül néhányan
Fotó: Szabó Zoltán Attila

A könyvet a Magyar Vietnámi Kapcsolatért Alapítvány támogatta, az EREF kiadásában, az Újnyugat Irodalmi Körrel együttműködve jelent meg, 2024 őszén. A szerző azóta szinte folyamatosan úton van, s a kötet néhány szereplője ugyancsak vele tartott több esetben is. A dunaszerdahelyi premier előtt – egyebek közt – jártak a Magyar Női Uniónál, a krisztinavárosi Márai Sándor Könyvtárban, a Békásmegyeri Könyvtárban, a KÖRKULT-ban, a Jókai Anna Szalonban, a Sajtóházban is.

szabo-zoltan-attila-es-nagy-erika_
Szabó Zoltán Attila és Nagy Erika
Fotó:  Lacza Gergely

A KELLO, azaz a Könyvtárellátó honlapján a kötet kapcsán így fogalmaznak:

A szerző tehetséggel, biztos kézzel választotta ki a megkérdezetteket, (…) életük olyan egyedi és szép példázata az igaz emberségnek, amelynek felmutatására a mai világban nagyon nagy szükség van”.

Szabó Zoltán Attilát a könyv megírására a hölgyek iránti örök rajongása ihlette, de ettől nyilván sokkal több van a lapokon.

Én azt érzékelem, hogy a médiában nagyon leegyszerűsítve és mindig valami nagyon furcsa szemszögből beszélnek a nőkről. Ezt én kérem ki a hölgyek nevében. Ha valaki jó hangos tud lenni, és furcsa hangon visítani, de ő azt mondja magáról, hogy ő remek énekesnő, akkor mindenhol láthatjuk, és lehet ő zsűri, meg akármi, mindenhol ott van. Nem mondom a nevét, ettől függetlenül azt gondolom, hogy ő csak egy a sok között, de mégis úgy tűnik, mintha a nőket képviselné. Aztán mindig vannak olyan érdekes történetek, amik bulvár irányból indítanak a témára, és egyre inkább csak ilyeneket látunk és olvasunk. Én meg azt mondtam, hogy akkor mutassuk meg azokat a nőket – és nyilván még nagyon sok könyvet tudnék ilyet írni, amiben további nősorsokat mutatok be –, ahol érdemben teljesítmény van a történetek mögött”,

– fogalmazott a portréinterjúk készítője, akinek nem számított az, hogy mennyire ismert az a 21 hölgy, aki szerepel a kötetben. Természetesen vannak ismertebb nevek, de ők is teljesen más oldalukkal „mutatkoznak be” az olvasóknak. A megszólítottak életkora is széles skálán mozog, hiszen egész fiatal huszonévestől a 107 évesig különféle korosztály képviselteti magát.

xxi.-szazad-xxi.-noi-sors
XXI. század, XXI. női sors
Fotó:  Szabó Zoltán Attila

A kötet bemutatja, hogy az élet különböző területein milyen (csúcs)eredményekre képesek a lányok és az asszonyok, és a szerző egy kicsit a kelet és a nyugat párbeszédét is belecsempészte a sorok közé. Például a könyv megszületésében támogatóként is fontos szerepet játszott dr. Phan Bich Thien, közgazdász, aki Petőfi műfordítója Vietnámban, s a Magyar Vietnámi Kapcsolatért Alapítvány elnöke.

Rajta és Nagy Erikán kívül kívül Almássy Moni, Csap Leventéné, Csepregi Éva, Danis Lídia, Herczku Ági, Kézdi Krisztina, Kiss Inez Zaida, Korok Fatima, Krizsán Edith, Krupp Tünde, Miksch Adrienn, dr. Orosz Ilona Léna, Podonyi Hedvig, Soltész Noémi, prof. dr. Szirmai Ágnes, Tóth Anna Édua, Varga Niki, Veres Amarilla és Vető Viktória szerepelnek a könyvben.

szabo-zoltan-attila-kolcsey-dijas-portrefotok-20250122-1
Szabó Zoltán Attila a Kölcsey-díj átvétele után
Fotó:  Szabó Zoltán Attila

A 21 izgalmas történetből, nősorsból most csak párat ragadnék ki. Almássy Moni például a kórháziskola megalapítója. Ha egy gyerek egy komolyabb betegség folytán akár több hónapig vagy évekig kénytelen kórházban tartózkodni, akkor nem megoldott a tanítása, és a régi közösségbe való visszailleszkedése, részben a tanulmányok elmaradása miatt frusztráció nélkül aligha lehetséges. Ezen próbált segíteni a fentebb megemlített hölgy, aki tanítja a hosszabb időre kórházba kényszerült gyerekeket, és fontosnak tartja, hogy a beteg gyerekek ne szakadjanak el teljesen a barátaiktól, osztálytársaiktól, a megszokott életüktől. Arra törekszik, hogy hidat építsen a kórtermi és a kinti világ között.

Csap Leventéné Nemecz Gizella pedig Magyarország legidősebb hölgye, aki Békásmegyeren él, és Szabó Zoltán Attila szerint fantasztikus világlátás jellemzi, amiből mindenki tanulhat kicsit. Danis Lídia pedig a Vígszínház ünnepelt színésznője volt, aki saját akaratából „fordított pályát” járt be, ugyanis vidékre, a tatabányai Jászai Mari Színházba „disszidált”. Hogy miért? Az is kiderül a könyvből, ami már most nagy sikernek örvend és amelynek kapcsán a szerző már sok helyről kapott meghívást. Köztük érdekes helyszínek és hihetetlen meghívások is szerepelnek.

Például megkeresett a Magyar Női Unió szervezete. Egy gyönyörű szecessziós házban, csodálatos körülmények közt, egy nagyon izgalmas műsort tudtunk csinálni. Az is nagyon érdekes, hogy egészségügyi intézményektől kezdve sportegyesületeken, könyvtárakon keresztül civil szervezetekig mindenhonnan jelentkeztek. Magam sem voltam teljesen biztos abban, hogy ez így működhet, de úgy tűnik, hogy lesz még 30-40 ilyen esemény az elkövetkező egy-másfél évben, aminek én nagyon örülök, de azt gondolom, hogy ez sohasem rólam szól elsősorban. Emiatt is szeretem, ha a kötetben szereplők közül minél többen velem tudnak tartani ezekre a találkozásokra, hiszen velük könnyebb arról beszélgetni, hogy ennek a könyvnek mi is az üzenete.”
a-kotetben-szereplok-kozul-nehanyan
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.