„…írtam egy költeményt…” – Madách Imre-emlékkiállítás Pozsonyban

Az emlékév fontos állomása Pozsony, ahol az „…írtam egy költeményt…” című kiállítással (amelynek központi motívuma Madách remekműve, Az ember tragédiája) adózott a Szlovák Nemzeti Múzeum és a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a jeles író emlékének.

Madách nagyjából egy év alatt írta meg ezt a saját korán túlmutató remekművet, amelyről Arany János úgy fogalmazott: „Az ember tragédiája úgy koncepcióban, mint kompozícióban igen jeles mű…” S Arany nem tévedett: azóta már a világ 40 nyelvére lefordították, és a színpadokon is folyamatosan jelen van.

Madách életművének bemutatása

A kiállítás elsődleges célja a Madách-életmű, hangsúlyosan a Tragédia jelentőségének újbóli köztudatba emelése, az irodalom, a történelem és a képzőművészet muzeológiai eszközökkel történő népszerűsítése és az interaktív tanulási lehetőség megteremtése"

– fogalmazott Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója, a kiállítás kurátora, aki azt is elmondta, a kiállítás a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás együttműködésével, illetve a Magyar Géniusz Program és a szlovák Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával valósult meg. A kiállítás partnerei a pozsonyi Liszt Intézet, a Magyar Vidéki Múzeumok Országos Szövetsége és a pozsonyi Madách Egyesület voltak.

Fotó: Dunajszky Éva

Branislav Pánis, a Szlovák Nemzeti Múzeum igazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, célul tűzték ki a megemlékezést a magyar irodalom e nagy képviselőjéről.

"2023 azonban a Szlovák Nemzeti Múzeum számára is szimbolikus jelentőségű, mivel ebben az évben ünnepeljük a 130. évfordulónkat, és ez a kiállítás éppen az idei első rendezvényünk" – fűzte hozzá.

Madáchról azt tartják, hogy ha csak egyetlen művet írt volna egész életében, Az ember tragédiáját, már ezzel is biztosította volna a helyét a mindenkori magyar kultúrtörténetben

– kezdte beszédét Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója. Madách azonban nem egykötetes író, amellett, hogy több műve és verse is megjelent, az 1848–49-es szabadságharcban közéleti szerepvállalásával is küzdött a szabadságért. Venyercsan szerint a kiállítás arra ösztönöz bennünket, hogy újra elővegyük korszakalkotó Tragédiáját és továbbgondoljuk.

Ezzel nemcsak Madách örökségéért, hanem magunkért is sokat tehetünk"

– jegyezte meg az intézet igazgatója.

Bővelkedünk géniuszokban

A megnyitó további részében Végh Katalin, az emlékkiállítást támogató Magyar Géniusz Program koordinátora a Magyar Vidéki Múzeumok Országos Szövetsége nevében köszöntötte a résztvevőket, majd röviden ismertette a vidéki múzeumokat összefogó Szövetség – amelynek a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma is a tagja – célját és tevékenységét. Ismertette továbbá a Nemzeti Kulturális Alap által meghirdetett Magyar Géniusz Programot is, amelynek révén 2021–2023-ban a magyar vidéki múzeumok jelentős kormányzati támogatáshoz jutottak/jutnak a Magyar Vidéki Múzeumok Országos Szövetségének koordinálásával.

A pályázat célja, hogy muzeális eszközökkel a tehetségek, lángelmék, tudósok, hősök, hazafiak és patrióták eredményeit beemeljük a mindennapjainkba"

– mondta Végh Katalin hozzáfűzve, két év alatt mintegy 100 projekt valósult meg, ez is azt bizonyítja, hogy bővelkedünk géniuszokban.

Fotó: Dunajszky Éva

Madách szellemi örökségének megőrzése küldetés

Nagy ünnep számunkra, hogy közösen emlékezhetünk itt, a Szlovák Nemzeti Múzeum főépületében megrendezett kiállításon Madách Imrére, akit születésének 200. évfordulója alkalmából Alsósztregova önkormányzata javaslatára a község polgármestere, Ľuboslav Dobrocký in memoriam díszpolgárrá avatott"

– mondta Jarábik Gabriella. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának feladata immár 20 éve, hogy az alsósztregovai Madách-kastélyt, illetve Madách szellemi örökségét megőrizze és átadja a következő generációknak.

Úgy érezzük azonban, hogy ez már nemcsak feladat, hanem küldetés, ami többre kötelez, arra is, hogy Madách Imre örökségét megmutassuk, s ne csak Alsósztregován, hanem az évforduló kapcsán Szlovákia minél több településén"

– hangsúlyozta Jarábik Gabriella.

A kiállítás kurátora Praznovszky Mihály Madách-kutató szerint legyen bármi műfaja egy irodalmi mű közvetítésének, soha semmi nem tudja úgy visszaadni azt a teljességet, amit az adott mű olvasmányélménye ad. Így van ez a kiállítással is, amelynek alkotói képekben gazdag irodalmi látványvilágot hoztak létre, megnyitva az érdeklődésünket az alkotás iránt.

"El kell olvasnunk Az ember tragédiá-ját ismét, vagy először, mert ez az a mű, amely életünk végéig újra és újra szembesít bennünket sorskérdéseinkkel, amit Madách kérdésként úgy fogalmazott meg: „Mi dolgunk a világgal?”

Fotó: Dunajszky Éva

A kiállítás nem szokványos falra akasztott képek vagy fal mellé állított panelek segítségével vezet végig bennünket a Tragédián. A középre állított „szikla”, a komor alapszínek, a hang- és fényhatások a madáchi misztikumot idézik.

Azt akartuk, hogy ez a kiállítás egy kicsit színház is legyen. A Tragédiának ugyanis régen az volt a nagy gondja, hogy nem tudták, hogyan kell színpadra állítani, mert azokat a súlyos gondolatokat olvasni kell, a színpadon pedig cselekményre, mozgásra van szükség. A kiállításon arra törekedtünk, hogy megjelenjen az is, hogy a 21. század kezdetén vajon milyen gondolatokat tudunk kiemelni, hogy mik a súlypontok, és ezt nem lehetett statikusan megoldani"

– fogalmazott lapunknak Praznovszky Mihály hozzáfűzve, a kiállítás egyfajta ráismertetés, felidézés, az újraolvasás igényének a feltámasztása kíván lenni, azért ilyen eleven, színes és mozgalmas.

A kiállítás részeként levetítették Koronczi Endre kortárs képzőművész egyik alkotását is, a 15 szín a Ploubuter parkból című filmet, amelynek egy-egy perce színenként a dráma egy-egy sorának fel meg. A megnyitón közreműködött Gertler Teo hegedűvirtuóz, akit Európa-szerte nagyra tartanak, főleg egyedi hangvétele és rendkívül érzékeny interpretációja miatt.

A kiállítás három nyelven, magyarul, szlovákul és angolul is elérhető, és készült hozzá egy háromnyelvű kiállításvezető is.