Tudománytörténeti vándorkiállítás Bodrogszerdahelyen

Zsebik Ildikó 2019. április 04., 19:48

Állítólag Fermi, a Nobel-díjas olasz fizikus kérdésére, mely szerint  hol vannak azok az intelligens földönkívüliek, Szilárd Leó a következőket válaszolta: Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat. Jellemző rájuk, hogy kiemelkedő a matematikai képességük, ugyanakkor semmilyen nyelvet nem képesek akcentus nélkül megtanulni... Magyar tudósok ők, akik Nyugaton alakították a XX. század történelmét.

A Vécsey-kastély bejárata Fotó: Zsebik Ildikó

Dr. Pálfi György nyugalmazott egyetemi tanár, volt múzeumigazgató 70 évet töltött a pedagóguspályán, és mert élete folyamán állandóan kapcsolatban állt a fiatalokkal, 2005-ben, az első magyar Nobel-díj átadásának 100. évfordulóján úgy határozott, hogy készít számukra egy tudománytörténeti vándorkiállítást, amely 16 éves kutatómunka eredményeként jött létre. No meg azok számára, akiket érdekel és foglalkoztat a magyar lét és a magyar tudat.

A kiállítás anyaga összesen 80 panelt foglal magába (ebből 72 érkezett el Bodrogszerdahelyre), és megtudhatjuk belőle, mit adtak a Kárpát-medencében született magyar tudós elmék, géniuszok a világnak, és mennyire meghatározó szereplői ők az elmúlt évszázadnak, illetve a jelenkornak.

A diákok és Bodnár József Fotó: Zsebik Ildikó

A 330 tudóst, feltalálót bemutató sorozat mára szinte már teljesen bejárta az anyaországot, sőt a határon túl is bemutatkozott. Járt már Erdélyben és a Felvidéken is látható volt Dunaszerdahelyen és Füleken,  illetve ezúttal Bodrogszerdahelyen.

Nem sok nemzet engedhet meg magának ilyen gazdag kiállítást

Hála Istennek, a tudósok közül többen még ma is közöttünk élnek. Az összeállítás motivációt adhat tehetséges fiataljaink számára. Ami pedig a kiállítás anyagát illeti, a 16 magyar származású Nobel-díjas bemutatásával indít. Ez a díj kimagaslik az összes cím és kitüntetés közül, olyan rangot képvisel, amelyet csak a legkiválóbbak képesek elnyerni.

A mi legjobbjaink között – mondta Bodnár József  megnyitójában –, egy irodalmi- és két béke Nobel-díjas található, a többiek a tudomány valamely területén alkottak  jelentőset.

Nobel-díjban részesült a magyarok közül Lénárd Fülöp1905-ben, Bárány Róbert 1914-ben, Zsigmond Richárd 1925-ben, Szentgyörgyi Albert 1937-ben, Hevesy György 1944-ben, Békésy György 1961-ben, Wigner Jenő 1963-ban, Gábor Dénes 1971-ben, Fridman Milton 1976-ban, Polányi János és Wiesel Elie 1986-ban,  Harsányi János és Oláh György 1994-ben, Majláth Judit 1997-ben, Kertész Imre 2002-ben, valamint Hersko Ferenc 2004-ben. Valamennyiüket egy összefoglaló panel, illetve egy-egy külön panel is bemutatja.

A kivándorló tudósok listáján Magyarország a 4. helyet foglalja el, és legnagyobb befogadónak az USA számít. Ha büszkeségeink élettörténetét is tanulmányozzuk – állítja Pálfi –, akkor  azt is megállapíthatjuk, hogy számos megpróbáltatással kellett megküzdeniük, amelyek azután hajtóerőműként hatottak kutatásaikra.

A kiállítás egyértelműen bizonyítja, hogy a magyar  tudós elmék pótolhatatlan eredményeket értek el elsősorban a közlekedési ágakban, az információhordozók és  a gyógyászat terén. Jeles tudósaink vannak az atomenergia területén  és a mezőgazdaságban is. Tehetségeink nemcsak Nobel-díjban, hanem számtalan más rangos elismerésben is részesültek, sőt  róluk is neveztek el értékes díjakat. 

Bodnár József azt is elmondta, hogy a panelek másolata megrendelhető, akár iskolák falait is díszíthetné. A Magyarságtudományi Füzetek következő, 33. számában várhatóan az anyag fekete-fehérben a lap hasábjain is megtekinthető lesz. A kiállítás bodrogszerdahelyi megnyitóján elsősorban a helyi magyar tannyelvű iskola tanári kara, valamint műsort adó tanulói vettek részt.

Képgalériánk:
A 16 magyat Nobel-díjas Fotó: Zsebik Ildikó

A következő két hétben a bodrogszerdahelyi Vécsey kastély ad  otthont  a három-négy hetente más-más helyszínre érkező kiállításnak.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS