Tudománytörténeti vándorkiállítás Bodrogszerdahelyen
Állítólag Fermi, a Nobel-díjas olasz fizikus kérdésére, mely szerint hol vannak azok az intelligens földönkívüliek, Szilárd Leó a következőket válaszolta: Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat. Jellemző rájuk, hogy kiemelkedő a matematikai képességük, ugyanakkor semmilyen nyelvet nem képesek akcentus nélkül megtanulni... Magyar tudósok ők, akik Nyugaton alakították a XX. század történelmét.
Dr. Pálfi György nyugalmazott egyetemi tanár, volt múzeumigazgató 70 évet töltött a pedagóguspályán, és mert élete folyamán állandóan kapcsolatban állt a fiatalokkal, 2005-ben, az első magyar Nobel-díj átadásának 100. évfordulóján úgy határozott, hogy készít számukra egy tudománytörténeti vándorkiállítást, amely 16 éves kutatómunka eredményeként jött létre. No meg azok számára, akiket érdekel és foglalkoztat a magyar lét és a magyar tudat.
A kiállítás anyaga összesen 80 panelt foglal magába (ebből 72 érkezett el Bodrogszerdahelyre), és megtudhatjuk belőle, mit adtak a Kárpát-medencében született magyar tudós elmék, géniuszok a világnak, és mennyire meghatározó szereplői ők az elmúlt évszázadnak, illetve a jelenkornak.
A 330 tudóst, feltalálót bemutató sorozat mára szinte már teljesen bejárta az anyaországot, sőt a határon túl is bemutatkozott. Járt már Erdélyben és a Felvidéken is látható volt Dunaszerdahelyen és Füleken, illetve ezúttal Bodrogszerdahelyen.
Hála Istennek, a tudósok közül többen még ma is közöttünk élnek. Az összeállítás motivációt adhat tehetséges fiataljaink számára. Ami pedig a kiállítás anyagát illeti, a 16 magyar származású Nobel-díjas bemutatásával indít. Ez a díj kimagaslik az összes cím és kitüntetés közül, olyan rangot képvisel, amelyet csak a legkiválóbbak képesek elnyerni.
A mi legjobbjaink között – mondta Bodnár József megnyitójában –, egy irodalmi- és két béke Nobel-díjas található, a többiek a tudomány valamely területén alkottak jelentőset.
A kivándorló tudósok listáján Magyarország a 4. helyet foglalja el, és legnagyobb befogadónak az USA számít. Ha büszkeségeink élettörténetét is tanulmányozzuk – állítja Pálfi –, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy számos megpróbáltatással kellett megküzdeniük, amelyek azután hajtóerőműként hatottak kutatásaikra.
A kiállítás egyértelműen bizonyítja, hogy a magyar tudós elmék pótolhatatlan eredményeket értek el elsősorban a közlekedési ágakban, az információhordozók és a gyógyászat terén. Jeles tudósaink vannak az atomenergia területén és a mezőgazdaságban is. Tehetségeink nemcsak Nobel-díjban, hanem számtalan más rangos elismerésben is részesültek, sőt róluk is neveztek el értékes díjakat.
Bodnár József azt is elmondta, hogy a panelek másolata megrendelhető, akár iskolák falait is díszíthetné. A Magyarságtudományi Füzetek következő, 33. számában várhatóan az anyag fekete-fehérben a lap hasábjain is megtekinthető lesz. A kiállítás bodrogszerdahelyi megnyitóján elsősorban a helyi magyar tannyelvű iskola tanári kara, valamint műsort adó tanulói vettek részt.
A következő két hétben a bodrogszerdahelyi Vécsey kastély ad otthont a három-négy hetente más-más helyszínre érkező kiállításnak.
