Országos emlékünnepség és Csemadok-díjátadó a magyar kultúra napja alkalmából - Hírfolyam
Január 19-én, a közelgő magyar kultúra napja alkalmából Galántán, a Városi Művelődési Központ nagytermében adják át a Csemadok-díjakat. Az életműdíjakon kívül ismét méltó helyre kerülnek a Csemadok Közművelődési Díjak, a Gyurcsó István-díj és a Fábry Zoltán-díj is. Kövessék velünk a jeles eseménysorozat legfőbb pillanatait élő hírfolyamunkban.
A Csemadok Országos Tanácsa a hagyományokhoz hűen idén is Galántán tartja meg a magyar kultúra napjának országos főünnepségét, mely alkalomból átadják a Csemadok-díjakat. Január 19-én, vasárnap délután 15:00 órakor veszi kezdetét az ünnepség.
A vendégek és a díjazottak gyülekeznek, hogy közösen ünnepeljék meg az összmagyarság felemelő ünnepét.
A gazdag kulturális műsorral fűszerezett eseményen azok munkáját ismerik el, akik több évtizedes áldozatkészségükkel hozzájárultak a kulturális szervezet felvirágoztatásához, akik időt és energiát nem sajnálva mindig azon fáradoztak, hogy egy esemény, program megvalósuljon, tovább éljen a kultúra egy-egy településen.
Idén négy kategóriában összesen 14 elismerés talál gazdára. A díjakról a Csemadok Országos Elnöksége novemberi ülésén határozott.
Az ünnepség Dráfi Mátyás Himnusz szavalatával vette kezdetét. A rendezvény házigazdái köszöntötték a vendégeket, a közösségek tisztségviselőit.
Tóth László Nacsa Lőrinc államtitkár üzenetét hozta el a Felvidékre. A felvidéki főosztály vezetője fáklyavivőnek nevezte a díjazottakat. A felvidéki magyarság megmaradásának kulcsa pedig szerinte annak kultúrája. A nemzepolitikai államtitkárságnál 2025 a jövő nemzedékének éve. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a fiatalság nemzethez való tartozása örök erőforrás legyen.
Gubík László köszöntöjèben hangsúlyozta, évtizedek generációi dolgoztak a felvidéki magyar kultúra megmaradásáért, ezért az nem oldódhat fel. A felvidéki magyar politikumnak a kulturált beszédet, az erényt kell választania azért,hogy a közös feladatokat el tudja végezni, meg tudja kímélni a súlyos polarizációtól a felvidéki magyarságot. Ha kitartóan vagyunk, és bízunk a jó Istenben, ő mellénk áll. Gubík László gratulált a díjazottaknak, és jó szórakozást kívánt a jelenlevőknek a nagyszabású gálához.
Kutak Adrienn keramikus munkáit ajándékozzák az Életmű-díjasoknak. Minden díjazottról kisfilmet mutatnak be. A díjakat Köteles László és Mézes Rudolf adják át.
Csemadok Életmű Díjban részesül január 19-én Csörgő Árpád (Dunaszerdahelyi járás, Bős), Holec Ilona (Nyitrai járás, Alsóbodok), Száraz Erzsébet (Galántai járás, Nagyfödémes) és Vojtek László (Szenci járás, Szenc).
Csörgő Árpád
Csőrgő Árpád állatorvosi pályáját, szülőfalujába Bősön kezdte el, így alkalma nyílt arra, hogy bekapcsolódjon a Csemadok munkájába. Már kisgyermekként játszott színdarabban. 1979-től a Csemadok Bősi Alapszervezet vezetőségi tagja, 46 éve a Csemadok egyik meghatározó szereplőjévé vált. Több mint 10 éven keresztül az énekkarnak is tagja volt. Árpád a 46 év alatt minden rendezvényen jelen volt és kivette részét a munkából, ott volt az esztrádműsoroknál, nótaesteknél citera és énekkari fellépéseknél, szervezett, ötleteket adott és végig kísérte az egyes rendezvények lefolyását.
Holec Ilona
Holec Ferencné Gyepes Ilona 1944-ben született Alsóbodokon. Felnőtt korában a népdalgyűjtők is felfedezték tudását, olyanok is, akik még az ő édesanyjához is jártak gyűjteni - Ág Tibor, Jókai Mária és Agócs Gergely. Nagyon sok népdalt, balladát éppen tőle gyűjtöttek újra, többet pedig eleve csak ő énekelt el a gyűjtőknek, rengetek népdalt és balladát tud. Holec Ilonka a Csemadok mellett működő Alsóbodoki Asszonykórust 1979 óta vezeti. Tudását számos elismeréssel jutalmazták. A Csemadok most Életmű-díjjal ismeri el a magyar kultúráért végzett munkásságát.
Vojtek László
Középiskolás kora óta tagja a Csemadok Szenci Alapszervezetének. A vezetőség tagja volt akkor is, amikor 1964-ben eltervezték vették Szenczi Molnár Albert Napok megszevezését. 1972-től a szenci alapszervezet elnöke, Tagja volt a járási bizottságnak (területi választmány) és a járási szervezet elnökségének is. 1989-ben a Csemadok Pozsony-vidéki Járási Bizottsága elnökének választották. Az 1989. decemberi történések és az azt követő országos közgyűlés után bekerült a Csemadok országos elnökségébe. Oroszlánrészt vállalt abból a munkából, melyen eredményeként Szenczi Molnár Albert szobrot kapott.
Száraz Erzsébet
1970 óta a Csemadok tagja, aktív versmondóként, esztrádműsorok és nótaestek műsorvezetőjeként kapcsolódott be a Csemadok Nagyfödémesi Alapszervezetének munkájába. 1975-től a vezetőség tagja, ahol a kultúrfelelős munkáját bízták rá. 2002-től a Nagyfödémesi Alapszervezete elnökeként irányítja a ma már közel 700 tagú alapszervezet és közel 30 tagú vezetőség munkáját. 2003-tól tagja a Galántai TV elnökségének és az Országos Tanácsnak is. 2009 és 2016 között a Területi Választmány elnöki tisztségét is betöltötte. 2017 óta a választmány alelnöke.
Az Életmű Díjak átadása után az országos esszéíró pályázat értékelésére és díjainak átadására kerül sor Kiss Beáta által. Az esszéíró pályzat idei fődíjasa az ifjú Csehy Flóra (aki nem tudott részt venni a gálán) a komáromi Selye János Gimnázium tanulója. Felkészítője Farkas Adrianna tanárnő volt.
– értékel Kiss Beáta. Az idei pályázat során, melybe közel 30 esszéíró kapcsolódott be, leginkább az anyanyelv művelése, ápolása, megőrzése foglalkoztatta a szerzőket.
Az eredmények:
1. kategória – 1. díj: Bukovszky Borbála, Kossányi József Alapiskola és Óvoda, Szentpéter
3. kategória –1. díj: Balla Rózsa, Léva
2. kategória – különdíj: Trgiňa Marcel, Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola, Komárom
Fődíj: Csehy Flóra, Selye János Gimnázium, Komárom (felkészítő pedagógusa Farkas Adrianna).
Csehy Flóra írásának címe: Anyanyelvünk kertje.
Vág – Garamköz táncait a Szenci Möggyes Néptáncegyüttes mutatja be Régen volt, soká lesz - Egyszervolt táncaink című összeállításában.
Csemadok Közművelődési Díjban részesül Balík Judit (Nagykürtösi járás), Horváth Zsuzsanna (Rimaszombati járás), Moravek Iveta (Dunaszerdahelyi járás), Száraz Erzsébet és Száraz László (Érsekújvári járás), Strešňák Gábor (Szenci járás) Végh Piroska (Galántai járás) és Üveges Róbert (Nagymihályi járás).
Balík Judit
Az ipolynyéki Balík Judit kultúra iránti érdeklődése és az előadóművészet iránti tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Állandó és sikeres résztvevője volt a szavaló- és prózamondó versenyeknek, gimnazista korában Vas Ottó irodalmi színpadának tagja, főiskolásként a nyitrai kollégiumi rádió magyar adásának volt a szerkesztője és bemondója. A főiskola után, visszatérve szülőfalujába, aktívan bekapcsolódott a kulturális és társadalmi életbe. Verset mondott, színdarabban játszott, irodalmi színpadi összeállításban szerepelt, versenyeken vett részt, tagja volt az énekkarnak, folklórcsoportnak, műsort vezetett. A színjátszással több évtizede összefonódik az élete, kezdetben szereplőként, a későbbiekben pedig rendezőként tevékenykedett. A komáromi Jókai Napokon Balík Juditot Kiváló Alakításért Díjjal jutalmazták. Többször szerepeltek az Egressy Béni Színjátszó Fesztiválon. Mics Károly halála után, 2005-ben kezébe vette az ipolynyéki színjátszók irányítását. 2014-ben rendezőként ő is megkapta a Mics Károly Életműdíjat. 2024-ben a színjátszó csoport sokéves eredményes munkája elismeréseként országos kitüntetésben részesült, kiérdemelte a Csemadok Érdemes Művészeti Csoportja címet. Balík Judit a Mics Károly Színjátszó Csoport vezetésén kívül a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének elnökségi tagja is, aki aktívan kiveszi részét a munkából: szervez, lebonyolít, tanácsot ad, segít, rendez, megold; higgadtságára, tapasztalatára mindig lehet számítani.
Horváth Zsuzsanna
A rimaszombati Horváth Zsuzsanna a kultúrával már gimnazistaként kapcsolatba került, diákok és tanáraik minden színházi előadást megtekintettek a rimaszombati volt Iparoskör színháztermében. Ekkora datálódik a Csemadok tagsága kezdete is. 1990-ben a Csemadok Rimaszombati Alapszervezetének akkori elnöke szólította meg, lenne-e kedve a vezetőség tagjaként részt venni a város magyar kulturális életének szervezésében. Igent mondott és a mai napig is a vezetőség tagja, gazdasági felelőse. Kapcsolatot tart a tagokkal, továbbítja a tagsági bélyegeket, végzi a pénztárosi teendőket, valamint az elnök meghatalmazottjaként tartja a kapcsolatot a hivatalokkal.
Legfontosabb feladata a különböző pályázatok megírása és beadása, melyeknek köszönhetően az alapszervezet nagyon sok sikeres rendezvényt megvalósít évről évre: emlékestek, kávéházi beszélgetések, Tompa-napok, színházi előadások ... Több, mint tíz éven át főszervezője volt az alapszervezet rendezvényének, a FONÓKA kézműves tábornak, ami nyaranta 40-50 gyermeket fogadott és biztosított nekik élvezetes és színvonalas előadásokat, foglalkozásokat.
A Csemadok Rimaszombati Alapszervezete égisze alatt működő Blaha Lujza Vegyeskórusnak a megalakulásától, 2007-től megbízható, aktív tagja és a 2010-től évente megvalósuló Gömöri Kórustalálkozó szervezője. 2009-től a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának tagja és bár az óvodaigazgatói munka mellett egyre kevesebb a szabadideje, igyekszik tisztességgel elvégezni az elvállalt feladatokat, kivenni részét a választmány rendezvényeinek szervezéséből. Örömére szolgál, ha egy-egy előadásra megtelik a kultúrház, a színházterem és sok magyar ember részesül maradandó kulturális élményben.
Moravek Iveta
Még csak nyolc éves kisiskolás volt, amikor elkezdett citerázni a Hodosi citerazenekarban, amit Patócs Lajos bácsi vezetett több éven keresztül. Becsületesen heti kétszer próbára járt a többi taggal együtt, hogy gyakoroljanak és játékukkal jókedvre derítsék a hallgató közönségüket a hetvégi fellépéseket. A zenekarral bejárta a járás falvait és városait.
Csemadok évzárókon, nyugdíjas - és nőnapokon, népzenei rendezvényeken vettek részt. FElléptek Budapesten, Tiszakécskén valamit Prágában is. Egészen felnőtté válásáig aktív tagja volt a csoportnak. Majd belépett a Csillagfürt népdalkörbe és 2009-ben megalakult a népdalkört kisérö citerazenekar, amelyet ö vezet. Két hanghordozót adtak ki. Számtalan versenyen vettek részt, ahol kimagasló, a legmagasab szintű eredményeket, sávozásokat értek el itthon és Magyarországon egyaránt. Pár évvel ezelőtt megalakult a gyerekekből álló kis csoport is, a fiatalokat ő tanítgatja és próbálja megszerettetni a gyerekekkel a citerazenét.
Több mint 14 éve a Csemadok Nagyabonyi Alapszervezetének elnöke. Azóta aktívan teszi a dolgát. A szervezet számtalan jelentős rendezvényt szervez, amik járási, sőt országos szinten is ismertek, ilyen a Bihari Napok, a Dőrejárás, a Citeratalálkozó, az adventi hagverseny.
Nyolc éve a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának tagja. Aktív segítője az országos jelentségű Bősi Kulturális Ünnepélynek és a regionálisan kiemelt Magyar Kultura Napja rendezvényeinek szervezője és fellépője is egyben.
Vallja, hogy maga a Csemadok tevékenysége a legmegfelelőbb útírány a magyarság megmaradása érdekében és ez a legfontosabb nyomatéka eddigi munkájának.
Száraz László és Erzsébet
Száraz László a Nagykéri Csemadok Alapszervezet tagja, vezetőségi munkáját titkárként kezdte, 2008-tól 16 éven át volt a szervezet elnöke. Fiatalos lendülettel kezdte meg munkáját, és feleségével, Erzsébettel tevékeny tagjai lettek a nagykéri Csemadoknak. A rohanó világban két kisgyermek mellett mindig találtak időt arra, hogy segítsenek, pályázatot írjanak és tovább vigyék az elődök által megkezdett munkát. László több mint 10 éve tagja a Csemadok Érsekújvári Területi Választmány elnökségének, a járási rendezvények lelkes segítői, szervezői. Erzsébet a nagykéri Mórinca néptánccsoport szíve-lelke. Fáradhatatlanul szervezi a tánccsoport próbáit, fellépéseit, táborokat szervez, de ha arra van szükség, akkor viseletet varr, gyöngysort készít a táncosoknak. A házaspár a Nagykéri Vegyes Éneklőcsoportnak is oszlopos tagja. Annak ellenére, hogy Száraz László az alapszervezet elnöki tésztségéről lemondott, ugyanolyan lelkesen szervezik tovább a magyar rendezvényeket Nagykéren, ahol a magyarság szórvány sorsban végvárként óvja a magyarságot, hagyományainkat, kultúránkat, nélülük szegényebb lenne a közösség kulturális életet.
Üveges Róbert
Csemadokba még az 1970 években, középiskolás korában lépett be és már akkor a kassai Ipariban lelkesen végezte a Csemadok tagsággal járó feladatokat.
Az iskola befejezése után szülőfalujában, Kaposkelecsényben segítette éveken keresztül a Daloló Ung-vidék népzenei fesztivál szervezését. Feleségével együtt vezette a helyi Csemadok krónikáját. Korát megelőzve, szülőfalujában kezdeményezője volt egy 45 éve tartó, határon átnyúló közösségi kapcsolat kialakításának a felvidéki Kaposkelecsény és a magyarországi Tiszakanyár települések között, mely kapcsolat közösen megélt sport- , kulturális és közösségi eseményeket hoz a két település és a régió lakosainak életébe mind a mai napig, ezzel is erősítve a magyarságtudatot a helyiekben.
Amikor Nagykaposra költözött átlépett a Csemadok Nagykaposi Alapszervezetébe, azóta is aktív tagja és vezetőségi tagja a szervezetnek, a regionális területi választmánynak és több cikluson keresztül tagja volt az országos tanácsnak is. Valamennyi meghatározó Csemadok-tevékenységnek a részese volt a régióban: a nagy visszhangot keltő Turul-szobor állításnak 1996-ban, a Szent István szobor állításnak, vagy a helyi Magyar Közösségi Ház létrehozásának is. Üveges Róbert a régió Csemadok alapszervezeteinek továbbra is segítője, támogatója.
Végh Piroska
Végh Piroska 1962. május 15-én született. Az érettségi után kezdett aktívan tevékenykedni a Csemadokban. Tagja volt a pozsonyi Ifjú Szívek énekkarának. 1984-től a Felsőszeli Csemadok mellett működő Rozmaring vegyeskarban énekelt. A Csemadok alapszervezetének évtizedek óta vezetőségi tagja, majd alelnöke, jelenlegi elnöke. A Galántai Területi Választmány tagja. A Települési Értéktár alelnöke. 2014-ben Mészáros Magdolnával közösen megalapították a a helyi citerazenekart.
Fontosnak tarja a közösségi munkát, havi szinten tartanak rendezvényeket Felsőszeliben. A szervezet énekkara, citerazenekara és tánckara mellett a könyvbemutatók, a farsangi nótaestek, a folklórfesztiválok, a kiállítások, a népzenei találkozók, adventi koncertek, szüreti felvonulások és bálok, Kodály Napok keretében koncertek a helyi templomokban, mind az elődök hagyományainak éltetését szolgálják. Megálmodta és színre vitte Petőfi: A helység kalapácsa című komikus eposzát, melyben a szervezet kultúrcsoportjai is részt vettek: énekeltek, citeráztak, táncoltak. A többször előadott mű a környéken sok derűs percet nyújtott a nézőknek és a szereplőknek.
Szorosan együttműködik a helyi alapiskolával és óvodával, a nyugdíjasok klubjával, az egészségkárosultak szervezetével. Támogatja az emlékjelek felállítását, ezek eszünkbe juttatják a történelmi igazságtalanságokat, ill. megerősítik tartásunkat, hogy magyarnak születtünk. Mindemellett az írott szövegek, brozsúrák, könyvek kiadását is maximálisan segíti, hogy az utókornak legyenek meg a hiteles források az elődök gyötrelmeiről, ill. szokásairól. A területi választmány elnökségének tagjaként aktívan kiveszi részét a régióban, a Mátyusföldön megvalósuló országos és nemzetközi rendezvények előkészítéséből, megvalósításából.
Strešňák Gábor
Strešňák Gábor gimnazistaként kezdett néptáncolni, 1993-tól az Ifjú Szivek táncosa volt, majd 1996-ban átlépett a Szőttes Kamara Néptáncegyüttesbe, azóta a Szőttes tagja, felségével, Dagmarral együtt. A néptánccal „megfertőzte“saját gyermekeit is, fia szintén a Szőttesben táncol a lánya már a Budapesti Bartók néptáncegyüttesben.
Szülővárosában, Szencen feleségével közösen gyermek tánccsoportot alapított, ezzel is tovább örökíti a magyar népi kultúrát. A Möggyes Gyermek Néptáncegyüttes 2009 óta működik a Szenczi Molnár Albert Alapiskola köreként, ill. a Csemadok Szenci Alapszervezete mellett. Jelenleg két korcsoportban dolgozik, tagjainak száma eléri a 60 főt. Elsősorban a felvidéki régiók táncait tanítják meg a gyermekekkel. A nagyobb táncosok a Szőttesben is néptáncolnak, ezzel biztosítják a Szőttes Kamara Néptáncegyüttesnek az utánpótlást. Strešňák Gábor a Szenci Városi Múzeum szakmai vezetője. Számos olyan témát karol fel, amelyekkel a magyarságot és a Csemadok munkáját segíti. A városi múzeumban Szenczi Molnár Albertnek is emléket állítottak, a Szenczi Molnár Albert Napok keretében szakmai konferenciák szervezését segíti, a konferenciák előadásait könyvben is megjelenteti
Történészként kutatja - többek között - az Esterházy család múltját, a Kisfaludy család múltját, Szencnek és környékének történetét, Szenczi Molnár Albertet és korát, a Collegium Oeconomicum történetét. Az értékmentés is fontos számára, a Csemadok Szenci Alapszervezetével közösen felkarolták a világháborús emlékmű felújítását. Az egykori uradalmi fogadó kapujának megmentése is neki köszönhető, annak a fogadónak a kapuja, melyben a közhiedelem szerint Mária Terézia is megszállt. Javaslata alapján hozták létre Szencen a helyi értéktárat, minek köszönhetően a szenci köztéri szobrok közül évente megújulhat egy-egy.
A Felsőszeli Mátyus Néptáncműhely Höcögők csoportjának a Bendő Zenekar húzza a talpalávalót a Galga-menti táncokhoz.
A Gyurcsó István-díjat ez évben Czingel Magdolna (Pozsonypüspöki) kapja.
Czingel Magdolna
A Csemadok sokrétű, mennyiségében is nagyon gazdag tevékenysége a kezdetektől fogva igényelte a szervező és szakmai csapatokon túl a felkészült kiszolgáló személyzetet: az odaadó és felkészült adminisztrációs és gazdasági embereket. Azt a gárdát, mely minden helyzetben, időben és főként területeken bevethető volt. A szervezők és a szakmai felügyeletet ellátó szakelőadók munkáját a központi irodán túl a járási és országos rendezvényeken is segíteni kellett, hogy a Csemadok rendezvényei zökkenőmentesen megvalósulhassanak.
Az egyik ilyen „alakulat” a Csemadok gazdasági osztálya volt. Az osztály dolgozói tekintet nélkül minden egyéb akadályra mindig jelen voltak például Gombaszögön, vagy Zselízen. Nem beszélve arról, hogy a járások (területi választmányok) gazdasági elszámolásai is mindig rendben legyenek, ezzel is öregbítve a Csemadok jó hírét. Most Czingel Magdolnát Gyurcsó István-díjjal jutalmazzák.
A Fábry Zoltán-díj idei kitüntetettje:
Göncz László
Göncz László (1960, Muraszombat), a muravidéki (szlovéniai) Alsólendvával összenőtt Hosszúfaluban élő történész, író és kisebbségkutató. Kutatói tevékenysége elsősorban a Muravidék utóbbi másfél évszázada történelmének, etnikai, vallási és nyelvi helyzetének, valamint kultúrájának a feltárására, továbbá a muravidéki magyarság 1918 utáni helyzetének, szervezettségének és érvényesülésének mélyreható vizsgálatára, valamint a Mura mentét érintő jugoszláviai, illetve szlovéniai kisebbségvédelem elemzésére és több muravidéki település helytörténetének kutatására és összegzésére terjed ki. Szépirodalmi alkotóként úgyszintén számontartják. Három regénye, néhány drámája látott napvilágot, emellett filmforgatókönyveket is jegyez. Az Olvadó jégcsapok című regénye alapján készült el azonos címmel az első önálló szlovéniai magyar drámai alkotás, amelynek 2008-ban volt a bemutatója. Göncz László a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképzői Főiskolán szerzett oklevelet történelem-művelődésszervező szakon. Utána a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett történész oklevelet. A doktori (Ph.D) képzésben is a Pécsi Tudományegyetemen vett részt. „A muravidéki magyarság 1918–1941” című disszertációját 2001-ben védte meg summa cum laude eredménnyel.
Az 1980-as évek közepétől a muravidéki magyar érdekvédelmi szervezet művelődésszervezőjeként, 1989-től annak titkáraként tevékenykedett. Az 1993 őszén létrehozott lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet alapító igazgatója volt. E tisztséget 2008-ig három ciklusban látta el. Emellett a 2002-ben megalakult Muravidéki Magyar Tudományos Társaság alapító tagja, az egyesület első elnöke volt. A 2008-as szlovéniai országgyűlési választásokon megválasztották a magyar nemzeti közösség országgyűlési képviselőjének. Tíz esztendeig (három mandátum keretében) volt a Szlovén Országgyűlés képviselője. Göncz László kezdeményezője volt a Csemadok és az MNMI közti együttműködésnek. Ennek eredményeként alakulhattak ki a máig tartó gyümölcsöző kapcsolatok a Muravidéken és a Felvidéken lévő önkormányzatok, kulturális csoportok között. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok szervezésében Budapesten, de Komáromban is.
A közreműködő Galántai Kodály Zoltán Daloskörnek Józsa Mónika vezényel, Ternóczky István orgonaművész kíséri a kórust. A rendezvényt az Erkel Ferenc által megzenésített Himnusszal zárják.
