Kisasszonyok napjának előestéjén fénybe borultak a debrődi ablakok
Kisasszonyok napja szeptember 8-a. E napon ünnepli a római katolikus egyház Szűz Mária születésnapját. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint szeptember 8-a országszerte kedvelt búcsújáró nap volt, azt tartották, hogy aki nézi a napfelkeltét, meglátja benne Szűz Máriát és a nap körüli rózsákat.
A Kisasszonyok napja sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje is volt. Arról is ismert ez a nap, hogy sok helyütt ilyenkor kezdték a diófákról leverni a termést. A néphagyomány szerint időjárásjóslás is fűződik hozzá: a bugyborékos vagy ritkaszemű eső esős időszakot jósolt. A néprajzi lexikon szerint ezen a napon még a fecskék sem indultak útnak, bármilyen szép is volt az idő.
De ez a nap a vetés kezdetét is jelentette. A néprajzi lexikon leírása szerint „Pereszlényben ez hagyományosan úgy történt, hogy a gazda megszentelte a vetőmagot. Tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez sem szólt. Vetés közben tilos volt káromkodni. Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön a gabona. A Mura-vidéken Kisasszony-napkor az elvetendő búzát ponyvában kiteszik a harmatra, hogy meg ne dohosodjon. Ha ezt a vetőmag közé keverik, megmentik az üszkösödéstől.
Azt tehát tudjuk, hogy sokféle népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz. Arról azonban már nem szól a fáma, milyen szokások kapcsolódnak Kisasszony napjának előestéjéhez. Bodnár Mónika néprajzkutató, a miskolci Hermann Ottó Múzeum néprajzos muzeológusa szerint a Bódva-völgyében, az abaúji és tornai településeken e nap előestéjén szokás (volt) a Kisasszony napi kivilágítás, amikor Mária vagy más szentek szobrát teszik az ablakba és mellette mindkét oldalon gyertyát gyújtanak.
„Tudomásom szerint sehol más vidéken nem ismert ez a szokás, a néprajzi szakirodalom sem ismeri” – írta a néprajzos a közösségi oldalán hozzáfűzve, ezért is szeretné felmérni, pontosan mely területen ismert és még hol gyakorolják ezt a régi szokást. Mint írta, tudomása szerint a következő településeken tartották ezt a szokást: Tornaújfalu, Torna, Hidvégardó, Debrőd.
„A Mária-tisztelet egyik megnyilvánulási formája volt ez. A templomi Mária ájtatosság után indult a gyertyás körmenet imádkozva, énekelve a falubéli kápolnához. Elsősorban (de nem kizárólagosan) az út melletti házak utcára néző ablakait pedig virággal, szobrokkal díszítették és kivilágították. Ezzel is emelték az ünnep fényét, és kifejezésre juttatták Szűz Mária iránti tiszteletüket” – mondta portálunknak Bodnár Mónika néprajzkutató.
Debrődön például máig kivilágítják az emberek az ablakaikat szeptember 7-én. A falu öregjei szerint a Szűz Mária iránti tiszteletüket fejezték ki ezzel a ritka szokással, a fény pedig Szűz Mária világra jövetelének megsegítését is jelképezte.
Idén szeptember 7-én este is fénybe borultak Debrődön az ablakok, sejtelmes hangulatúvá varázsolva így a völgyben fekvő kis falut.
Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere szerint szeretnék ezt a kedves szokást, amit csak nagyon kevés helyen ismernek, a faluban tovább éltetni.
„Nagyon látványos és romantikus a kivilágított falu este, amint a gyerekcsapatok és felnőttek együtt sétálgatnak az utcákon. Jó érzés volt látni a fénybe borult falut, s hogy az emberek ragaszkodnak most is ehhez a szép szokáshoz. Ennek a hagyománynak összetartó ereje van, hiszen kicsik-nagyok kivonulnak ilyenkor az utcára gyönyörködni a feldíszített és kivilágított ablakokban. Régen mindenhol Maria-szobor is volt ilyenkor az ablakban. A debrődi fiatalok is átvették ezt a szokást a nagyszüleiktől, amit szeretnénk továbbéltetni” – mondta portálunknak Debrőd polgármester asszonya.
