Kiállítással emlékeznek a pozsonyi Egyetemi Könyvtár 100. évfordulójára
A pozsonyi Egyetemi Könyvtár a Magyar Királyi Kamara történelmi épületében székel. Falai között a reformkorban jelentős viták hangzottak el, ma viszont a könyvek csendje honol.
A pozsonyi Egyetemi Könyvtár a legrégibb és legnagyobb tudományos könyvtárnak számít Szlovákiában.
Könyvállománya jelenleg meghaladja a 2,3 millió példányt,
beleértve a hazai és külföldi kiadványokat, az ENSZ- és UNESCO-publikációkat, hang-, film- és videófelvételeket is.
Ugyanakkor rendkívüli ritkaságokkal és értékes könyvkötetekkel is rendelkezik.
Több mint 500 inkunábulum
(1501 előtt megjelent mű) van jelen a pozsonyi könyvtár gyűjteményében. Ezek között több unikum és 1200 kézirat található.
Kerek évforduló
A magyar országgyűlés egykori épületében 1919. október 10-én nyílt meg az Egyetemi Könyvtár intézménye, amely idén 100. évfordulóját ünnepli. Maga az épület azonban jóval régibb.
A pozsonyi Egyetemi Könyvtár anyagi alapját az egykori Erzsébet Tudományegyetemen felhalmozott régi kiadású könyvei képezték.
Ez okból a könyvtár bővelkedik a magyar irodalom sokszor történelmi értékű alkotásaiban. Könyvállományában több neves személy és intézmény történelmi gyűjteménye is megtalálható. Például 1924 óta tulajdonában vannak az UNESCO által is jegyzett Bašagić-gyűjtemény egyes részei.
Ugyanakkor az első olyan intézménynek számít Szlovákiában, amelynek a sajtótermékek köteles ingyenpéldányainak beszolgáltatását kormányrendelet biztosította (1920).
A kerek évforduló kapcsán az Egyetemi Könyvtár épületében egy kiállítás szerveztek. Az itt elhelyezett információs panelek vizuálisan dokumentálják a könyvtár történelmi épületeinek átváltozásait az elmúlt években.
Az egyes panelek segítségével megismerhetjük az épületek történelmét és eredeti funkcióját. Ugyancsak megtekinthetjük az épületben zajló felújítási munkálatokról szóló képi anyagot. A könyvtár működése alatt ugyanis több rekonstrukcióra és részleges felújításra került sor. Ezek közül a legmarkánsabb felújítás és a történelmi épületek revitalizációja 2001 és 2006 között valósult meg.
A Magyar Királyi Kamara épülete
A reformkori (kétkamarás) országgyűléseket egykor Pozsonyban tartották. Az ún. felsőtábla a Prímási palota Tükörtermében ülésezett.
Míg az alsótábla a pozsonyi Magyar Királyi Kamara palotájában tartotta üléseit, ez a mai Egyetemi Könyvtár épülete.
Az épület oromzatán máig látható a magyar címer.
A háromemeletes barokk palota, amelyben az országos rendek tartották üléseiket, 1753-56 között épült Giovanni Battista Martinelli (Domenico Martinelli híres építész fia) tervei alapján. Az épületben 1802 és 1848 között ülésezett a magyar országgyűlés. Itt hangzottak el a reformkor jelentős vitái a magyar gazdasági és kulturális függetlenségről vagy a jobbágyrendszer eltörléséről.
Ugyancsak itt hangzottak el Kossuth, Széchenyi, Deák és Kölcsey elhíresült beszédei is.
Egyes vélemények szerint Széchenyi István 1825-ben itt szólította fel kortársait a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására, és birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy tudós társaság létrehozására. Ám mint később kiderült, ez a beszéd az akkori vármegyeháza épületében hangzott el.
Az épület (cseh)szlovák tulajdonban
Az épület 1919. október 10-én a csehszlovák állam tulajdonába került. A könyvtár fejlődésének íve 1939-ben tört meg, amikor több tudományos dolgozó volt kénytelen elhagyni munkahelyét. A kiváló szakembereket többnyire tudatlan, fasiszta eszméket hirdető személyekkel helyettesítették.
A könyvtár akkori vezetősége alázatosan kiszolgálta a Tiso-féle fasiszta kormányt.
Amikor 1944-ben világossá vált, hogy Németország elveszti a háborút, a könyvtár becsületes dolgozói megkezdték a könyvállomány evakuálását a galgóci Erdődy-kastélyba. A német konzulátus parancsára a fasiszta Oktatásügyi Minisztérium 1945. január 10-én elrendelte, hogy a könyveket szállítsák Németországba. Szerencsére ez nem következett be, mivel egy lelkiismeretes emberekből álló csoport a könyveket élete kockáztatásával befalazta.
Az intézmény ma független, általános kutatókönyvtárként működik, amely komplex könyvtári és információs szolgáltatásokat nyújt a közönség számára.
Híres melléképületek
Az Egyetemi Könyvtár hozzátartozó épületeivel együtt a város legjelentősebb műemlékei közé sorolható. Közvetlenül a szomszédságában van a Wittmann-Pauli-palota, amely 1957-től az Egyetemi Könyvtár része.
Ebben az épületben született Kempelen Farkas, és itt adott hangversenyt Liszt Ferenc.
Az eseményt a palota külső falán emléktábla őrzi.
A Wittmann-Pauli-palota udvarában ma a Liszt-pavilon található, ahol minden nyáron szabadtéri hangversenyeket tartanak. A pavilont az utóbbi években ugyancsak felújították, ezekről a munkálatokról is készült fotódokumentáció, amely megtekinthető a kiállításon. A könyvtárban ma egy külön Liszt-szobát is fenntartanak, melyben sok ezer hanglemez található.
A Pozsonyi Királyi Katolikus Főgimnáziumot 1626-ban alapította Pázmány Péter esztergomi érsek. 1786-ban a pozsonyi klarisszák egykori kolostorát (clariseum) alakították át a jogakadémia és a katolikus gimnázium számára. Az épület a könyvtár közvetlen közelében található. A gimnázium 1908/1909-ig székelt ezen a helyen, ezután egy új épületbe költözött a Grössling utcában.
A tanintézmény híres növendékei voltak Bartók Béla és Dohnányi Ernő.
Az Egyetemi Könyvtár történelmi épületeit bemutató kiállítás november 30-ig tekinthető meg a könyvtár épületében (Ventur utca 11.).
