Kassán mutatkozik be a matyó népművészet
Május 16-án nyitották meg Kassán a helyi Kelet-Szlovákiai Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum együttműködése keretében létrejött, Hungarikum - A matyó népművészet című kiállítást.
A megnyitó a Matyó Népművészeti Egyesület táncosainak fellépésével vette kezdetét. Dr. Pollák Róbert, a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója üdvözölte a jelenlévőket, Haraszti Attilát, Magyarország kassai főkonzulját – aki a tárlat védnökségét is elvállalta –, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatóját, Dr. Tóth Arnoldot, illetve a múzeum munkatársait, köztük Viszóczky Ilona etnográfust, a kiállítás kurátorát, továbbá Berecz Lászlónét, a mezőkövesdi Matyó Népművészeti Egyesület elnökét és Agócsné Halász Andreát, a mezőkövesdi Matyó Múzeum vezetőjét.
A Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója felidézte, hogy korábban a kassaiak Mezőkövesden keresztül utaztak Budapest irányába. „Bízom benne, a kiállítás is hozzájárul majd ahhoz, hogy Mezőkövesd ismét egy kiváló célpont lesz a kassaiak számára” – fűzte hozzá.
Pollák Róbert hangsúlyozta, hogy ez a tárlat első alkalommal utazott külföldre, s örömét fejezte ki, hogy a Kelet-Szlovákiai Múzeum adhat otthont neki.
Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja rámutatott, a matyó művészet világszerte ismert. „Hát ez nem egy matyó hímzés – szoktuk mondani, ha valamit esztétikailag erősen kifogásolhatónak találunk. Azt hiszem, nagyon sokan használják ezt a mondást anélkül, hogy pontosan tudnák, milyen is a matyó hímzés, illetve részletesebb ismeretekkel rendelkeznének arra vonatkozólag, milyen a matyó művészet. A kassai Kelet-szlovákiai Múzeum, a miskolci Herman Ottó Múzeum, illetve Magyarország Kassai Főkonzulátusának az együttműködése révén mától az itt élő embereknek, az érdeklődőknek lehetőségük nyílik arra, hogy megismerhessék ezt a művészetet” – fogalmazott Haraszti Attila.
Hozzátette, a matyó művészet – amely Magyarországon a Bükk hegység déli lába és az Alföld találkozásánál elterülő szűkebb régióban, mindenekelőtt Mezőkövesd településen alakult ki – az elmúlt 100-150 évben a magyar nemzeti kultúra egyik jellegzetes szimbólumává vált. 2013 óta a Hungarikum Bizottság döntése nyomán Magyarország hivatalosan is hungarikumként tartja számon. A főkonzul egyúttal köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a kiállítás létrejöttéhez, s reményét fejezte ki, hogy a két múzeum számára a jövőben még számos alkalom adódik majd az együttműködésre, s ígéretet tett, ebben a főkonzulátus is közreműködik majd.
Viszóczky Ilona kurátor elmondta, Mezőkövesd, Tar és Szentistván hagyományos népi kultúrájának legszebb, legdíszesebb darabjait hozták el a Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből a kassai kiállításra. „Az 1800-as évek derekán fogalmazódott meg és alakult ki ez a sajátos, matyó népművészet, amely a lakáskultúrában, a viseletkultúrában és a hímzéseken is megjelenik” – magyarázta.
„A hagyományt napjainkban is továbbéltetik az említett települések és a mezőkövesdi Matyó Népművészeti Egyesület, melynek tagjai nagyon sok segítséget nyújtottak számunkra, hogy a múzeumi anyag mellett megmutathassuk, mi az, ami napjainkban is csodálatos ebből a népművészetből” – húzta alá, megjegyezve, a múzeumok fontosnak tartják, hogy ne csak őrizzék a tárgyakat, hanem segítséget nyújtsanak a továbbéltetéshez a gyűjtemény kutathatóságával és a kiállításokkal.
Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum igazgatója emlékeztetett, a miskolci és a kassai múzeumok együttműködése sok évtizedre tekint vissza, legutóbb 2013-ban volt erre lehetőség. „Ezeknek a kiállításcseréknek mindig valami jeles esemény ad alkalmat. Öt évvel ezelőtt Kassa volt Európa Kulturális Fővárosa, ennek kapcsán hívtak meg minket egy kiállítással. Az ideinek pedig az lesz az apropója, hogy jövőre, amikor a kassai múzeum „viszontkiállítást” nyitjuk meg Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum 120 éves évfordulóját ünnepeljük majd” – jelezte, hozzátéve, jövő nyáron három hónapon át a kassai múzeum művészettörténeti kiállítása lesz majd látható Miskolcon.
A Hungarikum – A matyó népművészet című tárlat szeptember 9-ig tekinthető meg Kassán.
