Híres Erzsébetek a magyar történelemben

Radi Anita 2018. november 19., 10:16

A magyarok körében az egyik leggyakoribb női nevek közé tartozik az Erzsébet, talán nincs is olyan magyar család, ahol ne lenne legalább egy Erzsi, Erzsike vagy Böbe.

Fotó: Wikipedia

Az Erzsébet női név a héber Eliseba névből származik, melynek eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy: „Isten a teljesség”,„ Isten a tökéletesség”. Erzsébet napját november 19-én ünnepeljük.

E naphoz időjárásjóslás is fűződik. Ha Erzsébet napján havazik, azt mondják: Erzsébet megrázta a pendelyét, vagy Szent Erzsébet napja tél erejét szabja. Ugyancsak ismert, hogy Ha Erzsébet megrázza a rokolyáját, és leesik az első hó, akkor nagy tél lesz (Sárköz). Azt tartják, hogy ha Erzsébetkor eső esik, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől vagy fagyoktól. A gazdák régen azt mondogatták, amilyen Erzsébet, olyan idő lesz decemberben és karácsonykor.

Híres Erzsébetek a magyar történelemben

Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231 körül)

Szent Erzsébet 1207-ben született valószínűleg Sárospatakon, mint II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya. A hercegnő mindössze 14 esztendős volt, mikor egybekelt Türingia örökösével, IV. Lajos őrgróffal. A feljegyzések szerint házasságuk boldog volt, amely alatt három gyermekük született. Erzsébet már nagyon korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, és a kor szerzetesi szokásai szerint ostorozta magát, és vezeklőövet hordott.

Képgalériánk:
Fotó: Wikipedia

Amikor férje keresztes hadjáratra vonult, ő vette át tartománya kormányzását. Számos kórházat alapított, ahol a járványok okozta sebeket igyekezett orvosolni, éhínség idején kinyittatta az uralkodói éléskamrákat, télire pedig befogadta palotájába azokat, akik fedél nélkül maradtak. Ez a határtalan adakozás tüske volt férje családjának szemében. Éppen ezért miután IV. Lajos 1227-ben elhunyt, Erzsébet három gyermekével együtt elhagyta a wartburgi várat. Később belépett a harmadrendű ferences apácák közé Marburgba ahol 1231-ben, 24 éves korában örök nyugalomra lelt. 1235-ben Erzsébetet szentté avatták. Nevéhez kötődik a híres rózsalegenda, melynek jelenete mozaik formájában díszíti a pozsonyi Kék Templom homlokzatát is.

Szent Erzsébet példája szerint a szegény beteg és öreg nők gondozása egyik fő célkitűzése az Erzsébet-apácák rendjének, amely a ferences harmadrend női ága. A pozsonyi Óvárosban található a Szent Erzsébet-rendiek temploma és kolostora az egykori Kórház utcában (ma Špitálska ul.). Szomorú történet, hogy a templomot pár éve „restaurálták”, amely után eltűntek az épület hátsó részén elhelyezkedő szobrok eredeti latin feliratai, és szlovák feliratok váltották fel őket. A templom homlokzatán Szent Erzsébet mellett, Szent István, Szent László, Szent Imre herceg, és végül a kisdedet tartó Szent József szobrai láthatóak.

Báthory Erzsébet (1560-1614)
Méltatlanul került feledésbe ecsedi Bárhory Erzsébet emléke Felvidéken, akinek várkastélya Csejte községe felett emelkedik a magasba. A magyar grófnő, a híres Báthory-család szülötte, magányos és zárkózott életmódja miatt különféle szóbeszédek és rosszindulatú pletykák tárgya lett. A történelembe úgy vonult be mint a leghíresebb „véres grófnő”, aki különös kegyetlenséggel gyilkolt meg több fiatal lányt is a környezetéből. Ezen kívül szolgálóit élvezettel ütötte, és kínozta. Ezen vádak viszont ma is vita tárgyát képezik.

Fotó: Wikipedia

Nádasdy Ferenc grófhoz már 15 éves korában férjhez adták, házasságából hat gyermek született, azonban a férj a tizenötéves háború során 1604-ben elhunyt , így Erzsébet 44-évesen özvegyen maradt. Ezután kezdődtek az asszony különösebb bizonyíték nélkül való megvádolásai, amelyek felülvizsgálatát Thurzó György nádor folytatta le. Ennek eredményekén 1610 decemberében Báthory Erzsébetet váratlan letartóztatták. Fő indíték viszont feltehetőleg a hatalmas Báthory-vagyon megszerzése volt. A grófnőt ezután haláláig a csejtei kastély egyik befalazott szobában őrizték.

Mindeközben Báthory Erzsébet jószívűségéről többször is tanúbizonyságot tett, emellett bizonyíték van rá, hogy odaadóan gondoskodott szolgálóiról és egy iskolát is működtetett. Ismert volt róla, hogy pártfogásába vette a török által legyilkolt férfiak özvegyeit, a megerőszakolt, mindenükből kifosztott lányokat és asszonyokat, bármilyen megkülönböztetés nélkül.

Szilágyi Erzsébet (1410-1484 körül)
A tekintélyes szilágysági Szilágyi családból származó Erzsébet I. Mátyás magyar király anyja volt. Valódi reneszánsz amazonként vonult a történelembe, akit kortársai méltán neveztek „hős asszonynak”, ugyanis a felmerülő veszélyek során nem sírással, hanem pénzzel és fegyveres erővel igyekezett segíteni.

Ismeretes, hogy Szilágyi Erzsébet megeskettette V. László királyt, hogy fiainak nem esik bántódásuk Cillei Ulrik meggyilkoltatása miatt, azonban a király megszegte esküjét: Hunyadi Lászlót lefejeztette, Mátyást pedig foglyul ejtette. Ekkor mutatta meg Erzsébet igazi elszántságát és erejét olyannyira, hogy a király már 1457-ben annyira megrettent tőle, hogy sürgette a megegyezést, azonban a király még azon év novemberében meghalt. Szilágyi Erzsébet így minden erővel azon ügyködött, hogy fiát a trónra emelhesse. Miután Mátyás király lett, édesanyja mindenkitől megbecsülve élt nyugodtan birtokain, többnyire Óbudán. Szilágyi Erzsébetről hiteles korabeli ábrázolás nem maradt fenn. Róla írta Arany János Mátyás anyja című balladáját.

Erzsébet (Sissi) magyar királyné (1837-1898)
A magyarok hőn szeretett királynéja Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnő Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Nem álmodott császári férjről, a sors szeszélye folytán mégis Európa egyik legelőkelőbb dinasztiájába házasodott be. 1853-ban történt, hogy Ferenc József császár – inkább csak szigorú anyja, Zsófia főhercegné nyomására – elutazott Bajorországba, hogy feleségül kérje Ilonát, a bajor herceg legidősebb leányát. A sors fintora, hogy végül a mindössze tizenhat esztendős Erzsébetbe szeretett bele. Az akkor 23 éves császár teljesen odavolt a fiatal lányért, így anyjának, Zsófia főhercegnének a tiltakozása ellenére is hamarosan nagy pompa és ünnepség közepette oltárhoz vezette az ifjú Erzsébetet, akit korának egyik legszebb uralkodófeleségének tartották.

Fotó: Wikipedia

Tudjuk, hogy a királyné nagyon szerette a magyarokat, és nagyon közeli barátságot ápolt Andrássy Gyula gróffal, Magyarország miniszterelnökével. Erzsébet egyik fontos mozgatórugója volt azon lépéseknek, amelyek később meghatározták a dunai monarchia további sorsát. A császárnő legnagyobb politikai eredményének mindmáig a magyar kérdés „megoldásában” játszott szerepvállalását tartják. Felvidék területén is több város, és műemlék hirdette egykor a magyar nép királyné iránti tiszteletét és szeretetét, mára azonban ezek a helyek feledésbe merültek (szobrai vannak Bártfán, Pöstyénben, Erzsébet Hotel Eperjesen), mivel az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után a csehszlovák hatalom nem kívánta tovább őrizni a magyarokra emlékeztető történelmi személyek kultuszát.

0 HOZZÁSZÓLÁS