Égig érő májusfa
Pozsonyban nőttem fel, s a mi korosztályunkat, baráti csoportunkat, a húsvéti locsolkodás vagy öntözés kivételével, valahogy elkerülték más szokások, amiket még vidéken megtartottak, s valamilyen formában máig élnek. Ilyen a májusfa állítása is, amely nem csak a magyar nyelvterületen terjedt el... (A szlovákok a májusfát nemes egyszerűséggel „csak” májnak hívják.)
Május hónap a természet újjáébredésének és a szerelemnek a hónapja, mondjuk… A középkorból ránk hagyományozódott szokás, a májusfaállítás Európa-szerte ismert szimbolikus „kelléke” a májusfa (a Csallóközben talán inkább májfa). A kereszténység előtti tavasz-szimbólumhoz az évszázadok során középkori vallásos magyarázatok kapcsolódtak.
A magyar nyelvterület nagy részén május 1-jére virradóra állították, illetve állítják fel a májusfát. (Másik jeles alkalom erre a pünkösd.) A május elsején állított fákat pedig sokfelé éppen pünkösdkor bontják le. Mint már fentebb említettem, a fa a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék kifejezése is, hiszen régen a lányos házakhoz is vitték a májusfát, de a legtöbbször középületek, kocsmák előtt, piactereken, a község központi részén állították fel a legények, „legénybandák”. Az ő gondjuk, feladatuk ma is a májusfának való sudár fa beszerzése, kivágása, megszabadítása az alsó lombozatától, s végül a felállítás nem könnyű munkája. A feldíszített fa kis „koronáját” aztán, mindenki örömére, általában pünkösdig lengeti a friss tavaszi szél, hirdetve az örök megújulást. Régen a legények május elsejére virradóra állították fel a fát, a legtöbbször „titokban”. Ma már ez nem szempont.
A csallóközi Nyárasd községben szombat délután vontatták a helyszínre a fiatal férfiak, zömében a helyi tűzoltó szervezet összeszokott tagjai, a tűzoltószertártól nem messzire lévő füves területre az elég vaskos, meglehetősen magas, egyenes fát, hogy másnap, még többen összefogva és nem kevés érdeklődő figyelmét lekötve, felállítsák. Ez meg is történt, nem kis erőfeszítéssel, mert a fa hatalmas, és bizony nem volt könnyű kézi erővel úgy rögzíteni, hogy az május végéig stabilan álljon és hirdesse a tavaszt, a szerelem örökkévalóságát.
Feltehetően a fa kidöntése sem lesz majd egyszerű művelet, de a legények ezt is megoldják majd. Azt azonban bizonyára ők sem tudják, hogy magyar nyelvterületen, egyes helyeken ilyenkor került sor a májusfa-kitáncolásra. Az említett szokás feltehetően már végérvényesen a múlté. Ez a tánc, a májusfa körültáncolása, része lehetett a tavaszi ünnepkör szertartásos táncainak.
A mellékelt képek a nyárasdi májusfaállítás alkalmával készültek.
