Az áruló asszony
Garamszegi Géczy Julianna, később Korponay Jánosné 1680 körül született Osgyánban. Apja kuruc lett, férje csak később állt át a lázadók oldalára és a kurucok kezére játszotta Csábrág várát.
Amikor Géczy Juliana Lőcsén tartózkodott, és a várost ostromolták a császáriak, leveleket váltott az ellenséggel és átadta a város kulcsát. Ezért árulással vádolták meg és 1714-ben kivégezték Győr főterén.
Szebb rámát nem választhatott volna festő a művének. Mély, tömör bástyaboltív a kép kerete, zöld mohával, vadvirággal kicifrázva, felülről virágos folyondár csügg róla alá; a hozzá felvezető lépcsőket díszíti a vadsóska és bodzabokor. A déli nap csak a levélszőnyegen át vet zöldes félderengést a festményre. Egy fehér ruhás hölgyet ábrázol az a kép, vállán keresztülvetett veres kendővel; a hölgy szemei a távolba néznek, egyik kezével hívogatólag int, a másikkal egy kulcsot tol az ajtó zárába. A kép igen régi. Az alatta fekvő kert a Probsztner családé, mely rég idő óta birtokosa e helynek. Egyik ősük festette ezt a képet az ajtóra a század elején” – írja Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című művében.
A Jókai által említett kapu és festmény a régi városháza dísztermének ajtaján látható. Az épületben ma a Szepesi Múzeum kiállításai látogathatók.
Megjelent a MAGYAR7 20. számában.
