A történelem nem mögöttünk, hanem alattunk van
Az alábbi cikk megírására két könyv késztetett. Kozsár Miklós, Nagykaposon élő barátom ajándékozott meg velük, és bevallom, meg is lepett ezzel a küldeménnyel, amelyet futárszolgálat kézbesített, ami mostanában már egyre gyakoribb, noha én még a posta által eljuttatott csomagokhoz voltam szokva.
Ami a köteteket összeköti, az eléggé kézelfogható – egy gömöri település, a Pelsőc és Tornalja között elterülő Csoltó, amely a szerző felnevelő faluja és őseinek immár több mint két és fél évszázada lakó- és kirajzó helye. A 2024-benmegjelent mű címe Jelenből a múltba – A csoltói Kozsár nagycsalád története, a 2025-ben napvilágot látott munkáé Szülőfalum, Csoltó – Álomfejtés. Ez utóbbi esetében azért el kell mondani, hogy barátom a rozsnyói kórházban látta meg a napvilágot 1954. október 31-én, de nyilván Csoltó – ez az alig 500 lakosú helység – határozta meg életének első másfél évtizedét és bár a sors később a Felvidék keleti csücskébe, az Ung vidékre vitte, ma sem tud igazán elszakadni tőle.
Sokan kutatják felmenőiket, különböző forrásokról törölgetik az évtizedek során rárakódott port, de többnyire a rokonok, a szülők és nagyszülők emlékezetének darabjaiból raknak össze egy történetet, amely persze legfeljebb a dédszülők vagy jobb esetben a szépszülők életét keretezi, azt is többnyire nem mindig egymás mellé illeszthető mozaikkockák formájában.
A kötethez Előszót író Tolvaj Anna – mellesleg a korán elhunyt kiváló pedagógus és irodalmár, Tolvaj Bertalan (1927–1975) lánya és Kozsár Miklós prágai diáktársa – fontos intelmet fogalmazott meg:
A másodiknak említett kötet a címe alapján egy szokványos településtörténetnek tűnhetne, de az ember ugyancsak meglepődik, amikor a 2. fejezet címeként ezt olvassa: Állam, nép és hatalmi struktúrák az eurázsiai sztyeppén.
E sorok írója persze már régóta ismeri a szerzőt, aki a kassai ipariban érettségizett 1973-ban, majd 1978-ban Prágában a Cseh Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett, de tudja róla azt is, hogy a felvidéki néptáncmozgalom egyik meghatározó alakja, aki a cseh fővárosban megalapította a (ma is létező) Nyitnikék néptáncegyüttest és rövid idő alatt nemcsak a Zselízi Népművészeti Fesztivál fődíjáig vezette a csapatot, hanem a prágai gépészkar és végsősoron Csehszlovákia képviseletében a nemzetközi porondon is sikerrel szerepelt Üzbegisztánban, Taskentben.
Az „ős” Nyitnikéknek egy 2017-ben megjelent kiadvány (Nyitnikék, Prága – Táncba szőtt történetek) is emléket állít, elsősorban máig rendszeresen összejövő tagjainak a visszaemlékezései alapján. Kozsár Miklós később, 1979 végén Nagykaposon életre hívta a Komócsa Néptáncegyüttest (a komócsa a földieper tájneve), amely ma is működik, noha volt egy kisebb megszakítás a csoport életében.
Korábban már többször is szó esett portálunkon arról, hogy 1996-ban Kozsár Miklós egyik kezdeményezője volt a nagykaposi millecentenáriumi emlékmű felállításának, és erről közel negyedszázaddal később, 2020-ban egy könyvet is összeállított „Őseinket felhozád…” címmel. Az emlékműállítás komoly politikai vihart kavart szlovák körökben (ne feledjük: Vladimír Mečiar volt a kormányfő akkoriban és a magyargyűlöletet csúcsra járatták), ennek ellenére a nagykaposiak szívósságának és leleményességének köszönhetően a „Turulka” a helyén maradt.
Kozsár Miklós felmenői és mai rokonai alkotják a Kozsár nagycsaládot, néhány képviselőjük maga meséli el életének alakulását a Jelenből a múltba című kötetben. De a valódi nagycsalád szerintem a magyarság, amelynek történelme, kultúrája és értékteremtő igyekezete legalább annyira fontos Kozsár Miklós számára, mint azok a felmenői és ősei, akik után olyan kitartóan nyomozott. Mint írja:
Kozsár Miklós azt vallja, hogy bár ősei lehettek bármilyen nemzetiségűek (ez a Kozsár név sokféle változata alapján gyanítható), őt – ha úgy tetszik – a magyarság befogadta és ez meghatározó volt egész eddigi élete során. Gömöri származását pedig ízes beszéde miatt sem titkolhatná, mert ezt e táj szülöttei nem tudják és minden bizonnyal nem is szeretnék elhagyni.
A végére hagytam egy tőle származó tanulságos gondolatot, amelyet akár útmutatásnak is mondhatnánk:
