„Zene nélkül mit érek én?”

Derzsi György, aki énekesként, zeneszerzőként és önálló estek előadójaként egyaránt ismert a Felvidéken, kifejezetten élvezte a karantén időszakát. Egyrészt, mert végre tudott pihenni, másrészt pedig a családjával foglalkozhatott, ami már nagyon ráfért, hiszen éppen egy hektikus időszak után volt. Azért a kényszerpihenőn még meghangszerelte az egyik barátja musicaljét, és megszületett egy dal is, a Ma7 médiacsalád támogatásával, amit azóta már vagy 160 ezren láttak-hallottak.

– emlékszik vissza az egyre nagyobb népszerűségű nóta születésére.

A korlátozások feloldása óta már volt négy koncertjük, a legutóbbi éppen július 12-én Lőkösházán, és jó érzés volt számukra, hogy páran a közönségből már velük együtt énekelték a dalt.

– Minden zenész és zeneszerző álma, hogy az ő műve sokat hangozzon el, és mindenki énekelje, még a sarki pék is azt dúdolja.

Györgynek rengeteg tennivalója van jövő nyárig. Zenéket szerez, s emellett még fellép a zenekarával, valamint a Három Királyokkal és önálló estjével, a Szerelmem, Sárdyval is turnézik.

A tervezett tavaszi fellépései átkerültek őszre, tehát szinte minden pótlásra kerül, így most egy darabig nem lesz nagyobb pihenő. Bízik abban, hogy a folyamatos munkának nem tesz keresztbe a járvány második hulláma.

– A karantént követő első fellépéseken döbbentem rá, hogy mennyire hiányzott ez nekem. Sokkal jobban megbecsültük a pillanatot, amit a színpadon átéltünk. A Három Királyok első koncertje június 27-én volt Nagyszarván. Nekünk az éneklés adrenalin, akkor élünk csak igazán – mondja válaszként arra a kérdésünkre, nem hiányzott-e neki a közönség és a színpad.

Kovács Koppány, a Rómeó Vérzik frontembere már nagyon várja október 3-át, amikor a somorjai Pomléban egy fergeteges jubileumi koncerttel szeretnék meglepni rajongóikat. Szinte hihetetlen, de az idén 25 éves a banda. A koronavírus-járvány miatt a tavaszi koncertjeik elmaradtak, pedig hetven állomásból álló turnéval akarták megünnepelni a kerek évfordulót. Ezt törte derékba a járvány. Koppány éppen a Három Királyok Produkcióval volt kint Amerikában, amikor a pandémia berobbant.

– idézi fel az elmúlt hónapok eseményeit.

A nagy Rómeó Vérzik tábor az idén elmarad és a nagykoncerteknek, a nagy volumenű kulturális eseményeknek sem kedvez a helyzet. Viszont a zenészek az elmúlt hónapokban végre többet lehettek a családjukkal, hódolhattak szenvedélyeiknek.

– A bezártságot az első hetekben meglepően jól viseltem, de április vége felé már kezdett nagyon hiányozni a színpad. Szerencsére úgy néz ki, hogy lassan, de biztosan ismét beindul az élet. A Három Királyokkal is volt már pár fellépésünk, és le tudtuk mérni, hogy bizony az emberek ki vannak éhezve a kultúrára, rengetegen eljöttek. Augusztusban elstartol végre a Rómeó Vérzik is, 5-én lesz egy budapesti koncertünk. Kíváncsian várjuk azt is, milyen változás fog beállni a művészvilágban, mert abban biztos vagyok, hogy valami átalakul. A jegyár és a nézőszám változni fog, s azt gondolom, nagyon sokan lesznek az egyes rendezvényeken, mert jóval kevesebb lesz belőlük.

Koppány nagyon sok olyan zenészt ismer, aki nehéz anyagi helyzetbe került a válság idején. Ők azok, akik kizárólag a művészetükből éltek, és megkapták, hogy ha nem muzsikálhatnak, akkor fogják meg a lapátot.

Vadkerti Imre tavasszal egy erdélyi fellépésről már úgy tért haza, hogy családostól karanténba kellett vonulnia. Június 2-án énekelt újra közönség előtt, egy trianoni megemlékezésen. Azóta szerencsére ez többször megismétlődött.

– A Kormoránnal július 23-án Szarvason koncertezünk először, és ha a helyzet lehetővé teszi, év végéig lesznek fellépéseink. A tavaszi koncertjeink egy része is átkerült őszre. Megmondom őszintén, nem szeretnék még egy ilyen nagy kihagyást megélni. Nagyon hiányzott a színpad és a zenekar tagjai. Stúdióban azért dolgozgattam, és maradt időm a pecázásra is. A családdal is több időt tölthettem, bár a nagyfiam Pesten ragadt a járvány miatt, és csak nemrég tudtunk ismét találkozni. Még szerencse, hogy online tarthattuk a kapcsolatot. Egyébként is úgy érzem, hogy nem volt ez olyan nagy tragédia, hiszen ennünk volt mit, költeni meg amúgy sem lehetett, ennél nagyobb bajok ne érjenek bennünket – összegzi a mögöttünk lévő hónapokat.

Imre szerint a kisebb koncertek ideje jött el, ezt el kell fogadni, és ehhez igazodni. A nagykoncerteken egyébként sem lehetne garantálni, hogy minden előírás szerint történjen. A nagy tömeget nem lehet kordában tartani, és nincs is értelme.

Vadkerti Imre bizakodva tekint a jövőbe, hiszen újabb felkéréseket kap, telik a naptára, és reméli, hogy minden vállalását teljesíteni tudja, nem jön közbe a második hullám. Szerinte jó lenne, ha az emberiség okulna 2020 furcsa tavaszából, de úgy véli, minden vissza fog térni a régi kerékvágásba. Egyszerűen így forog a világ kereke.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/29. számában)