XIX. Kodály Napok – a kórusban való munka misszió és szolgálat – KÉPGALÉRIA
Magyar szótól és kórusmuzsikától volt hangos a Mátyusföld a XIX. Kodály Napok ideje alatt. Többszáz kórusénekes zengte együtt Kodály zenéjét és éltette a Mester szellemi örökségét. A Kodály Napok zárógáláján tizenkét kórus énekelt. Az Esterházy kastély parkjában, ahol Kodályt nyolcvan évvel ezelőtt a város díszpolgárává avatták összegyűlt a felvidéki kórusmozgalom színe-java.
Felemelő volt látni és átérezni, miként gyülekeznek a XIX. Kodály Napok résztvevői a galántai neogótikus Esterházy kastély parkjában magasodó Kodály emlékműnél, hogy az országos kórusmozgalom jegyében koszorúkat helyezzenek el és tiszteletüket fejtsék ki a Mester emléke előtt.
Hármas Kodály évforduló van 2023-ban, száz éve született a Psalmus Hungaricus, 90 éve szerezte Kodály a Galántai táncokat, valamint éppen 80 éve van annak, hogy Galánta városa díszpolgárává választotta Kodály Zoltánt. A XIX. Kodály Napok méltó keretet adott az ünneplésnek.
A galántai kastély parkjában a kórusénekesek fesztiválján résztvevőket Forró Krisztián, a Szövetség párt országos elnöke köszöntötte. Kifejtette, ez a rendezvény már értékteremtő erővé vált, a kórustalálkozó meggyőzően bizonyítja, hogy a Felvidéken nemzedékről nemzedékre gondosan ápolják Kodály szellemi örökségét és felfogását: Legyen a zene mindenkié. Így válik a zene a művészeten túl valódi közösségformáló, megtartó erővé.
– az a közösség, amely képes értéket teremteni, az a közösség, amely Galántán nemzedékről nemzedékre hagyományozza Kodály örökségét, nem sütheti le a fejét” – célzott Forró az elmúlt időszak politikai eseményeire.
A közösség értékét és a felvidéki magyarságba vetett hitet tolmácsolta Bárdos Gyula is, aki a fesztivált főszervező Csemadok országos elnöke. 1969 óta rendszeresen három évente megszervezi a Csemadok a Kodály Napokat. Ez is jelzi a nagy Mester szellemi örökségének és a felvidéki kórusmozgalomnak a fontosságát.
A kórusok nemcsak egymást hallgatják, hanem kiviszik a kórusmuzsikát vidékre is, olyan közegbe, ahol lehet, nincs máskor lehetőségük az embereknek hangversenyt hallgatni.
Bárdos célzott arra, hogy a fesztivál keretén belül a megmérettetésen résztvevő kórusok külső koncerteket is adnak Mátyusföld-szerte – templomokban, kultúrházakban, közösségi otthonokban szólaltatják meg a kórusmuzsikát.
– fejtette ki Bárdos Gyula.
Reálisan ezek a kapcsolatok tartják össze a kórusmozgalmat. Ezt a rendezvényt ráadásul úgy kell megszervezni, hogy a Kultminoros pályázatok eredményei még nem ismertek, ezért a szervezők dolga sem könnyű, leginkább anyagi tekintetben. A Csemadok elnöke hangsúlyozta azt is, hogy a legközelebbi Kodály Napok a huszadik, jubileumi rendezvény lesz majd. A Csemadoknak a Kodály Napok megszervezése kötelesség és jutalom is.
A Kodály Napok fesztivál első körében a résztvevő kórusok mindig szakmai zsűri előtt mérettetnek meg. Az eredmények kihirdetésére és a találkozó kicsúcsosodására egy nagyszabású gálán kerül sor. Ezt idén május 21-én a Galántai Városi Művelődési Központban tartották.
A fesztiválra tizennégy kórus jelentkezett szerte a Felvidékről, a gálán tizenkét kórus énekelt.
Kertész Attila, pécsi karnagy, a Magyar Kodály Társaság volt elnöke, a KÓTA Művészeti Bizottságának tagja elmesélte, 42 éve jött először „haza” ide, a Mátyusföldre végighallgatni ezeket a csodálatos fesztiválokat, a későbbiekben már a zsűri tagjaként, sőt elnökeként is szerepelt.
„Nagyon komoly fejlődést tapasztalok – egyrészt a műsorválasztásban, a biztosabb intonációban. A kórusok felszabadultabban énekelnek, nagyszerűen összeszedték magukat a pandémia óta. Felemelő, hogy ennyi kórus eljött” – mondta Kertész Attila.
A zsűri tagjaként hozzátette, az ítészek elsősorban a műsorválasztást majd a stílust értékelik, valamint azt, milyen hangzásképet ad a kórus – ez leginkább a vegyeskaroknál fontos, hiszen kell, hogy a női hang szinkronban legyen a férfiakével. Mindent elmond az együttesekben uralkodó légkör, a harmónia. Az, hogyan oldják meg a karok azt, hogy a zene lélekben és értelemben is a közönség elé kerüljön.
Erdei Péter, a zsűri elnöke, Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas magyar karnagy, a Magyar Köztársaság Érdemes és Kiváló Művésze az újraindulás jelzővel illette a 2023-as Kodály Napokat. Az énekkarok teljes erőbedobással kezdtek el dolgozni a járványidőszak után.
Hiszen a munka hozza az eredményt, az eredmény hozza az összetartozás érzését a kórusba. Ez pedig egyszerűen fegyelemre nevel, gondolatokat közvetít, és ebből kialakul egy komoly emberi közösség, amely különösen fontos a mai világban. Az ilyenfajta munka árán érti meg az ember, hogy mi helyes és mi hamis” – magyarázta portálunknak Erdei Péter.
A Kodály Napok gálája a kórusok közös éneklésével zárult. Az összkar népdalcsokrot adott elő Kodály gyűjtéséből – vezényelt Horváth Géza. Kodály Zoltán A magyarokhoz című kórusmű előadását Erdei Péter vezényelte.
