Újra Felvidéken koncertezik a Moby Dick
A legendás soproni thrash metal csapat jövőre 45 éves lesz. Dunaszerdahelyre már visszajáró vendégekként érkeznek, a fellépésüknek november 23-án, szombaton ad otthont a helyi Soul Hunter Music Club. Ennek apropóján kérdeztem Schmiedl Tamást, „Smicit”, a zenekar frontemberét.
Sokan tudják, hogy a zenekar nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében népszerű. Ezt a népszerűséget már az első albumaitok megjelenésekor sikerült megszerezni, s azóta rendszeresen felléptek az anyaországon kívüli magyarlakta települések fesztiváljain, klubjaiban. Például 1993-ban egy hat állomásból álló erdélyi turnén több mint 10 000 magyar rajongó látott és hallott benneteket. Pár napja éppen Nagyváradon koncerteztetek, hamarosan pedig Dunaszerdahelyen léptek fel. Mit jelent számotokra az, hogy ilyen masszív és hűséges rajongótáborotok van a határon túl is?
Mint tudjuk, a zene nem ismer határokat, de azt is tudjuk, a történelem kicsit átszabta őket. Magyarul éneklő zenekar vagyunk, ez meghatározta az egész pályafutásunkat, hol és kiknek leszünk igazán fontosak, hol értik meg leginkább a dalainkat. A zenénk már az internet korát megelőzően is eljutott még a messzi Székelyföldre is, amit előszőr magunk se értettünk hogyan lehetséges, de szívünkbe markoló csodaként megtapasztaltuk és átéltük! Azóta sok-sok év eltelt, sok minden változott, de a csoda szerencsére még tart! Rengeteg olyan rajongónk van határon túl, akivel személyesen is tartjuk a kapcsolatot. Éppen a napokban írta valaki a nagyváradi koncert kapcsán egy Facebook-poszthoz, a „Moby Dick-szív dobog tovább”, és igen, valahogy így van ez, a Moby Dick-tábor hűséges! Nekünk ez erőt, lendületet és értelmet ad a folytatáshoz.
Több felvidéki bandával ápoltok jó kapcsolatot. Ilyen például a Rómeó Vérzik, amellyel már közösen is turnéztatok. Hogyan alakult ki a baráti kapcsolat köztetek?
A Rómeót már nagyon régről ismerjük, voltak koncertek, fesztiválok ahol összefutottunk és Koppány meg is hívott minket anno a saját fesztiváljára, de a szorosabb kapcsolat valójában később, a Bloody Roots projektem és az MD Stúdió kapcsán alakult ki. Két albumot is rögzítettek a stúdiómban és egy monstre, több, mint 20 állomásos, szép emlékekkel teli közös turnét bonyolított le a két zenekar. A barátság azóta is tart, tavaly a Rómeó és a Moby Dick közös turnéjának örülhettek a rajongók.
Nem kevés alkalommal játszottatok a Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen. Milyen élményeitek vannak ezekről a fellépéseitekről? Sikerült-e már a várost is megtekinteni, vagy erre ilyenkor nincs nagyon lehetőség? Vendégetek ezúttal a Morte Silmoris lesz. Róluk mit kell tudni?
Évtizedekre nyúlnak vissza a dunaszerdahelyi koncertjeink emlékei. A hőskorban óriási sikerrel megjártuk a sportcsarnokot is, azóta persze változtak az arányok és méretek, de mindig örömmel és egy jó koncertben bízva érkezünk a városba! A régi időkben vendégéjszakát is töltöttünk a városban, akkor több időnk volt körülnézni, csavarogni és jártam párszor magánemberként, turistaként is Dunaszerdahelyen.
A Morte Silmoris egy nagyon lelkes, baráti zenekar Répcelak és Kapuvár térségéből. Már elég régi a kapcsolat, eddig is sokat segítettünk a pályafutásuk elindításában, ami ezen a turnén csúcsosodik ki, ahol közös NKA/Petőfi pályázati támogatás keretében, mint mentoráltjaink lépnek fel.
Mi a titka annak, hogy az együttes még mindig teljes erőbedobással tud működni? Készültök kisebb ünneplésre, vagy majd a fél évszázados jubileum kapcsán?
A közönség szeretete és támogatása adja azt a hajtóerőt, amiből mindig újra és újra erőt tudunk meríteni! Nekem az egész életem erről szól, talán mást nem is tudnék ilyen szívvel, lélekkel csinálni. Ez egy életforma: ezzel kelek, ezzel fekszem!
Ugyan nem tartozik teljesen a témához, de érdekel, hogy mi a helyzet a másik zenekaroddal, a Bloody Roots-szal? Most parkolópályán van?
Igen, kicsit pihentetjük, félre kellett tennünk. A Moby Dick élvez most prioritást, amit annyira felpörgettünk, hogy nincs mellette idő másra. Annyit azért még elmondanék, hogy készen a Bloody Roots harmadik, szerintem eddigi legerősebb albuma, de a stúdiómunkálatokat egyelőre nem tudtuk befejezni, így a lemezanyag a fiókban várja, hogy eljöjjön az ő ideje.
Ha nem számítjuk első lemezetek, az Ugass kutya! remasterelt kiadását, már öt éve nem jelent meg új Moby Dick-album. Mikor töritek meg a csendet, íródtak-e már új dalok és van-e valamiféle koncepció a fejetekben a soron következő anyaggal kapcsolatban?
Az új Moby Dick-anyag szinte teljesen kész, bármikor eljöhet az a pillanat, hogy minden öszeáll! A stúdiózás folyamatban, még a szövegekkel és a gitárszólokkal van egy kis munkánk. Ugyanakkor párhuzamosan dolgozunk a régi Moby Dick-anyagok újrakiadásán is, aminek következő lépése a Fejfa helyett album lesz. A tervek szerint még ebben az évben megjelenik vinyl- és CD-formátumban; az anyag már a lemezgyárban van!
Mi várható szombaton a Soul Hunterben és mit üzentek felvidéki rajongótáborotoknak?
Gyakorlatilag egy best of programmal érkezünk, de lesz pár régebben és ritkábban játszott dal valamint egy vadonatúj is, tehát több, mint másfél órás tömör Moby Dick gyönyör! Hogy mit üzenünk kedves barátainknak? Azért jövünk, hogy Nektek játsszunk, hogy Veletek találkozzunk, ezért most ez az a nap, amire ne tervezz más programot, szombaton irány a Soul Hunter! Legyünk újra együtt!
Program:
19:00 Kapunyitás
20:15 Morte Silmoris
21:30 Moby Dick
