Újabb felvidéki históriák a Rockmúzeumban
Bő két évvel ezelőtt rendezték meg a Magyarock a határon túl elnevezésű kiállítást a budapesti Rockmúzeumban (Magyar Rock Hírességek Csarnoka). Ez volt az első alkalom, hogy a határon túli magyar könnyűzene múltjával és jelenével foglalkoztak az anyaországban.
A kiállítás megnyitójára jobb időpontot keresve sem találhattak volna a nemzeti összetartozás napjánál, azaz június 4-nél. Az ötletgazda László András felkérésére rengeteg relikvia, hanghordozó, poszter, plakát és egyéb tárgy érkezett, és természetesen a felvidéki könnyűzenei élet is képviseltette magát.
Azóta sok víz lefolyt a Dunán, tavaly ősszel Marosvásárhelyen Meddig érhetett az ének? címmel konferenciát szerveztek a határon túli magyar könnyűzenéről, továbbá emléktábla „képében” poptörténeti emlékpontot is felavattak a város főterén, az Autostop MS zenekar megalakulásának helyén.
A Rockmúzeumban időközben az állandó kiállítás része lett a Magyarock a határon túl tárlat magja, s november 17-én egy felvidéki zenekar is fellépett a múzeumban. Jobban mondva kettő, ugyanis Lábszky Olivér szólózenekara, az Olivérsky, és a nemrég felfrissített HistóRia is pódiumra állt, nagy sikert aratva. Olivér szólózenekara lényegében a frontember 50. születésnapjára megjelent koncertlemez hangzóanyagát népszerűsítette abban az időszakban, amikor a HistóRia szüneteltette tevékenységét. Mivel a két zenekar között dalokban és tagságban is nagy az átfedés, értelmetlen lenne tehát a két zenekart párhuzamosan működtetni, így talán ki lehet jelenteni, hogy az Olivérsky „hattyúdalát” láthatták az érdeklődők.
A fellépés fontos eseménye volt annak a küldeménynek az átadása a múzeum számára, amit Lábszky Olivér személyesen kapott évekkel ezelőtt a Kex zenekar legendás frontemberétől, Baksa-Soós Jánostól. A csapat Zöld-sárga című szerzeményét Olivér évtizedekkel ezelőtt először a Hobo Blues Band előadásában hallotta, s azután kezdett kutatni a szám eredeti előadói után. A Kex a ´60-as és a ´70-es évek fordulójának avantgarde/progresszív/hippi formációja volt, amelynek legismertebb két dala A család és az Elszállt egy hajó a szélben. A zenekar klubestjeinek helyszíne a fiatal ellenzéki értelmiség egyik találkahelye volt. Baksa-Soós vicces, nem egyszer rendszerellenes performanszai okán a formáció a szocialista rezsim látókörébe, majd célkeresztjébe került.
Egy alkalommal az énekest például majdnem halálra gázolta egy „véletlenül” feléje gyorsító autó. Talán ez lehetett az utolsó csepp a pohárban, amikor Baksa- Soós a disszidálást választotta. A képzőművésznek sem utolsó frontember Berlinben telepedett le és teljesen visszavonult a zenétől. Lábszky Olivér azonban levelet küldött neki, hogy engedélyezze szerzeménye, a Zöld-sárga feldolgozását, amire a HistóRia vállalkozott. A dalszerző és szövegíró az engedélyt megadta és még ajándékot is küldött két grafika formájában. Könnyen lehet, hogy ez az engedély volt Baksa-Soós János utolsó – immár – nyilvános kézírásos dokumentuma, mert nem sokkal ez után elhunyt. Ezt a ritkaságot ajándékozta a felvidéki előadó a Rockmúzeumnak, majd ráadásként a zenekar el is játszotta a szerzeményt.
Megjelent a MAGYAR7 48. számában.
