Új klippel jelentkezett a Gorlo Volka
A minap jelent meg a Gorlo Volka legújabb dala, a Panasz, amit egy klippel együtt tettek elérhetővé. A Tarantínó és A múltért című szerzemények után ezúttal egy Pilinszky-feldolgozással álltak elő. Kérdéseinkre a zenekar két tagja, Farkas Melinda (ének, gitár) és Szabó Gábor (basszusgitár) válaszolt.
Az idén havonta jelentetek meg új dalokkal. Milyen visszajelzéseket kaptatok az első stúdiófelvételekre?
Gábor: Általában pozitív, de ez minden dalnál más... Nagyon meglepődtem, hogy az elképzeléseinkhez képest mekkorát ment a Tarantínó. Körülbelül egy nap alatt érte el azt a népszerűséget, amit én egy hónapnyi intervallumon belül gondoltam elérni. Azóta meg még ez is megnégyszereződött. A negatív észrevételek eddig elkerültek, gondolom, azok, akiknek nem tetszik a dal, a hangzás vagy a szöveg, inkább hallgatnak.
Nemcsak verseket dolgoztok fel, de saját szövegeket is írtok. Csak Meli fog tollat, vagy más is ír szövegeket a zenekaron belül?
Meli: Igen, csak én. Mivel kicsit elfogult is vagyok mint zenekarvezető, a gyermekemnek tekintem ezt a projektet. Elég intimek a szövegeim, a kapcsolataimról szólnak. A színpadon az egész testemmel is próbálom átadni magam a daloknak, ezért abban nem vagyok biztos, hogy hitelesen tudnám más szövegét előadni.
Az egyes verseket milyen szempontok szerint válasszátok ki feldolgozásra?
Meli: Bár már egyre kevesebbet lapozok a kötetek között, a meglévő versek mondanivalója, ritmikája fogott meg az adott időszakban.
Elsőként a saját szövegű Tarantínó című dalotok jelent meg. Mi ihlette a megírását?
Meli: Fáj látni, hogy minden, ami más, idegen, ami egy picit is eltér a társadalmi normától, az félelmet kelt az emberekben. Az ember nem születik kirekesztőnek vagy gonosznak. A megfelelési vágy tehet minket azzá. Mint a birkák, besorakozunk egy normába, ami ugyan elfogadott, de nem jó. Nem vagyunk egyformák, és ez a jó. Ki szőke, ki szeplős, duci vagy meleg, zsidó vagy ateista, de mindezek ellenére esélyt kéne adnunk a megismerésre egy kávé mellett.
Az utóbbi két dal videójának létrejötte a Török Biankával való együttműködésnek köszönhető. Honnan jött az ötlet, hogy vele dolgozzatok?
Meli: Mindenképpen hazai művésszel szerettünk volna együtt dolgozni. Nekem volt egy elképzelésem, hogy a versekre valamilyen illusztrált, animált videót szeretnék, csak nem ismertem szakembert. Biust ismerjük már régebbtől, imádjuk a munkáit, így nem volt kérdés, kit kérünk fel.
Hogyan folytak a Panasz című dalhoz készülő animáció munkálatai? Mennyire adtatok szabad kezet Biankának az alkotásban?
Meli: Egy különleges, 6 040 képkockából álló animációs klip készült a dalhoz. Tavaly novemberben kértük fel, hogy amennyiben vállalná, újabb terepen is kipróbálhatná tehetségét. Azonnal igent mondott, majd decemberben összeültünk, felvázolta az elképzelését, az egyes képkockákat. Akkor még más stílusról volt szó, ami kicsit bonyolultnak bizonyult, így elvetette. Teljes mértékben ráhagytuk a koncepciót, a művészi szabadságát szerettük volna ezzel is támogatni, csupán annyi volt az elképzelésünk, hogy mozgóképes legyen a klip.
A jelenlegi helyzet mennyire változtatta meg a terveiteket?
Gábor: Helyén kell kezelni a dolgokat. Nem a világvége jött el, nem az Apokalipszis négy lovasának patkódobogására írunk új riffeket. Előadóként természetesen nehéz bármilyen koncert nélküli időszak, de mindent kibírunk, ezt is ki fogjuk. Elestünk egy koncerttől, és valószínűleg több koncert, fesztivál lesz olyan, amit végül nem tartanak meg, de ez van. Bármennyire fáj is kimondani, ez most sokadrangú kérdés. A legfőbb, hogy mindenki egészséges legyen, ez nem volt és sosem lesz közhely.
Mit üzentek azoknak, akik eddig még nem hallották a dalaitokat?
Tudod, milyen a lírai power pop? Hallgasd meg a Gorlo Volkát!