Sej, Galgahévíz…

Múzsa 2019. október 03., 11:23

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora október második hetében Galga-vidék népzenéjét mutatja be. A szerkesztő ezúttal is az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből válogat a Kossuth Rádióban.

Fotó: Galgahévízi Kodály Zoltán Művelődési Ház

A Galga-mente, mint néprajzi táj, a folyó Pest megyei szakaszának vidékét jelöli. Az 58 kilométer hosszú Galga folyó a Cserhátból kiindulva kanyarog végig a Gödöllői-dombság lábainál, majd a Jászság nyugati szélén ömlik a Zagyvába. Ez a kis folyó nemcsak összekapcsolta a vízgyűjtő területén élő emberek életét sok száz éven át, de az áradások miatt meg is keserítette azok mindennapjait.

A középkori Magyarországon a térséget fontos kereskedelmi utak érintették, a török hódítás után a vidék szinte teljesen elnéptelenedett. A Galga-vidékének etnikai-vallási tarkasága a tizennyolcadik században alakult ki.

A Galga-mente magyar népszokásainak számos eleme az északi területekhez, főként Nógrád, Hont és Heves palócos hagyományaihoz kapcsolódik, hiszen a tizenhetedik-tizennyolcadik század fordulóján e tájakról érkeztek nagy számban magyar nyelvű jobbágyok a vidékre. Az idővel túlnépesedett Galga-vidék nagyközségeiből sokan ingáztak, vagy vállaltak ipari foglalkozást, így a legtöbb faluban kialakult egy-egy jellegzetes mesterség.

Képgalériánk:
Fotó: Galgahévízi Kodály Zoltán Művelődési Ház

Több faluban a részes aratás, a summásság vagy a zöldségkertészkedés, máshol a fuvarozás segítette a megélhetést. Többnyire Pestre, Vácra szállítottak fát, terményt, és a fuvarozás kedvéért olykor a földjeiket is parlagon hagyták a fogatos gazdák. A városokkal fenntartott szoros kapcsolat és a távoli vidékeken dolgozó napszámosok által hazahozott szokások nagy hatással voltak a Galga-menti falvak hagyományaira.

Ebből fakad, hogy a vidék népzenéjét az újabb stílus jellemzi. A táncalkalmakon a városi cigány együttesek felállását követő bandák szolgáltatták a muzsikát.

A zenekar rendszerint két hegedűsből, kontrásból és nagybőgősből állt, hozzájuk csatlakozhatott cimbalmos és klarinétos is. A vidék hangszeres népzenéjének régebbi hagyományai néhány dudanótában és kanásztánc-dallamban éltek tovább.

A műsorban az Utolsó Óra gyűjtéssorozatban szereplő vonósbandák felvételeit ismerheti meg a hallgató.

0 HOZZÁSZÓLÁS