Schubert: silány legendák, fényes valóság
2020. január 26-án Horváth Géza nyugalmazott pedagógus és karnagy a kiváló osztrák zeneszerző, Franz Schubert zselízi vonatkozásairól adott elő a Csemadok-házban, Silány legendák, fényes valóság címmel.
A Csemadok zselízi alapszervezetének égisze alatt tartott előadás során Horváth Géza egy prezentáció segítségével mutatta be a neves zeneszerző zselízi tartózkodásával kapcsolatos konkrétumokat. Amint a cím is mutatja, a zene- és helytörténész ezúttal is fontosnak tartotta, hogy föllépjen az alaptalan legendákkal szemben.
Előadása során megcáfolta azokat a téves állításokat, melyek szerint Schubert szerelmes lett volna Esterházy Karolinába, vagy hogy a szerző Zselízen írta volna a Die schöne Müllerin című dalciklust és az Ave Mariát, ami egyébként nem is egyházi mű, hanem Walter Scottnak a The Lady of the Lake című versének megzenésítése.
– idézte fel Horváth Géza, majd ide citálta Schubert Zselízre vonatkozó 1818-as gondolatát:
A fennmaradt dokumentumok arról tanúskodnak, hogy nem kelt túl korán, de reggeli után mindig komponált, Mozarthoz és Beethovenhez hasonlóan fejben. Délelőttönként egy-két órán át a grófkisasszonyokkal foglalkozott, akiknek nemcsak zongorát, hanem éneket is tanított. Schubert előremutató volt többek között a négykezes zongoraművek népszerűsítésében. Zselízen is elsősorban ún. „Lied”-eket és négykezes zongoraműveket írt. Utóbbiakat nem ő fedezte fel, hiszen korábban már Beethoven is szerzett ilyeneket, Schubert viszont már tanításra is használta a négykezeseket.
– hangsúlyozta a karnagy, aki több alkalommal is szóba hozta a teljes Schubert-műjegyzéket összeállító Otto Erich Deutschot, ahogy az egykori zselízi lelkészt, Kovács Károlyt is, akinek Franz Schubert Zselízen című tanulmányának kézirata Gaál Géza fotográfus és Mezőlaky Tibor nyugalmazott igazgató-tanító jóvoltából került hozzá.
A példaképének Beethovent tekintő zeneszerző, aki 21 éves koráig megírta a műveinek kétharmadát, 1824. október 16–17-én végleg távozott Zselízről. Verebélyen, Diószegen és Pozsonyon keresztülutazva két napig tartott az útja Bécs felé.
Horváth Géza arról is szólt, hogy véleménye szerint nagyon sokat ártott Schubertnek az, hogy rengeteg életrajzi regény született róla. Ezek a Schubert-regények szerinte nagyon szentimentálisan mutatják be a zeneszerzőt. A kétórás előadás zárszavaként a jeles Schubert-kutató, Christopher H. Gibbs gondolatát idézte fel:
Horváth Géza előadását követően, illetve a Bölcsődal dallamainak felcsendülése után Benyák József mutatta be néhány Bécsben készített fényképét; ott tartózkodása során ugyanis rendre felkereste a Schuberthez kötődő helyszíneket. Az érdeklődők láthatták többek között Schubert szülőházát, a bécsi Schubert-parkot és természetesen a központi temetőben található síremlékét is.
