NYITni a közönség felé - KÉPEKKEL, VIDEÓKKAL
A fiatal muzsikusokból álló nyárasdi NYIT zenekar, egy rövid átmeneti időszakot leszámítva, saját szerzeményeket ad elő. Bizonyították ezt a községben megrendezett nyárbúcsúztatón is, ahol a község, támogatva az igyekezetüket, a sztárfellépők előtti idősávban biztosított számukra fellépési lehetőséget.
A NYIT rövidítés a Nyárasd Ifjú Tehetségei megnevezést takarja, és bizonyos átfedés mutatkozik a helyi Lámpás citerazenekarral, ugyanis az együttes tagjai közül ketten is muzsikálnak a népzenei formációban. Mindkét zenekart a Lámpás Polgári Társulás és annak vezetője, Házi Lajos patronálja.
– Az egészet én viszem a hátamon, mint az összes többit, persze az érdem a zenészeké. Mivel annyira ifjúnak már nem mondhatom magam, így a színpadon nem szerepelek – meséli Lajos mosolygva.
– Az egész úgy indult, hogy valaki közülünk három éve felvetette, mi lenne, ha nem csak a népzenével foglalkozna az Lámpás Polgári Társulás. A Covid alatt jött az ötlet, hogy a magyar kultúra napjára csináljunk valamit. Mivel a citerásokkal se nagyon tudtunk összejönni, és az amúgy is egy más műfaj, ami több próbát igényel, hiszen több emberről van szó, így lényegében egy kényszerhelyzet szülte meg az ős NYIT zenekart. Akkor még mindenki nyárasdi volt a csapatban, még minden zenekari tagra vonatkoztatható volt a rövidítés jelentése, azaz Nyárasd Ifjú Tehetségei. És akkor a magyar kultúra napjára négy számot elénekeltek a fiatalok, és ezt föltettük az internetre. Ez volt az indulás, aztán a létezésünket propagáltuk több helyen, persze először csak a faluban léptünk föl. Akkoriban még úgymond más tollával ékeskedtünk, és a műsorunkban mindenféle stílus meg lett szólaltatva, s ezzel szórakoztattuk a nagyérdeműt. Később azt mondták a fiúk, lányok, hogy ilyet ők is tudnak csinálni. Én persze mondtam, hogy amennyiben igen, akkor én megteremtem hozzá a jogi és anyagi feltételeket, és most már büszkén mondhatom, hogy az összes dalunk, amit írnak, mind jogvédelem alatt áll, és ezek megtalálhatók az online felületeken is. Folyamatosan töltjük föl őket – foglalta össze a zenekar indulását a polgári társulás elnöke.
Utóbbi még csak kilencedikes a nyárasdi alapiskolában.
– Németh Dominik pedig a zenekar úgymond hetedik vagy tiszteletbeli tagja, aki hangszeren nem játszik, a zenekart hátulról támogatja és dalszövegeket is ír nekünk – mondja Adrián. Arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan kezdték írni az első saját dalukat, Emese így válaszolt:
– Először Adrián indult ebbe az irányba. Ő volt az, aki először írt magának egy saját dalt. Követtem ebben, de ő volt az, aki engem is inspirált, és indított el a NYIT zenekari utamon is.
– Mondhatnám azt, hogy az én szóló próbálkozásaimmal kezdődött a dolog, de az indulás nagyon nehéz volt, mert szövegben is olyat szerettem volna írni, ami nem hasonlít a másik dalra. A dallam megírása azonban még nehezebb volt. Most már könnyebb, de a legelső dal, a Százezerszer megírása nehezen ment, ami egy lassú, balladisztikus szerzemény. Kicsit próbáltam játszadozni ezekkel az akkordmenetekkel, szűkített, bővített akkordokkal, hogy ne nagyon hasonlítson semmire, és mondhatni, hogy ez nagyjából sikerült. Ezt a szerzeményt követte az Anyám című dal, amit a Dominik írt. És persze Emese is írt dalokat – egészítette ki Adrián.
Közben Nyárasd egyik magyarországi testvértelepülésén, Kemeneshőgyészen is nagy sikerrel bemutatkozott a csapat, legközelebb pedig szeptember 28-án, az 5. Nyárasdi Hagyományőrző Citerás Találkozón lépnek fel. Ezt szintén a Lámpás Polgári Társulás szervezi.
– A rendezvényen általában az egész délután a népzenéről és a magyar nótáról szól, és vacsoraidőben a NYIT lép fel. Ezt már tavaly is így csináltuk, és nagy sikert aratott a próbálkozás – dicsekedett Lajos.
– Arra is törekszünk, hogy folyamatosan újítsuk a repertoárt, például most a citeratalálkozón is egy új programmal tervezünk fellépni – fűzte hozzá Adrián.
– Régebben úgy koncerteztünk, hogy összeraktunk egy korosztálynak egy bizonyos „csomagot”. Általában nem léptünk tovább zenében az 1990-es évnél. A '60-as, '70-es, '80-as évek zenéjét játszottuk, kicsit modernebb felfogásban. Nem akarok senkit sem megbántani, de az a személyes véleményem, hogy a modern popzene nem nagyon talált meg, és nem igazán tartom akkora „durranásnak”. Sok esetben nem is a zenével tűnnek ki, hanem valami mással – szögezte le Lajos, miközben a fiatalok hevesen bólogatnak.
Akkor voltaképpen vajon mi a NYIT stílusa? Tettem fel a költői kérdést a fiataloknak. Lírai rock?
– Ezen mi igazából nem gondolkodtunk. Éppen azért jó, hogy Emese is, én is, és a Dominik is írunk külön-külön dalokat, mert Emesének a dallamvilága egy kicsit rockosabb, én inkább a lírikus vonalat viszem, Dominik stílusa pedig valahol a kettő között helyezkedik el.
Azonban arra is törekszünk, hogy ne csak a zenével, hanem a mondanivalóval is megfogjuk a hallgatóságot – foglalta össze Adrián.
Nem sok felvidéki zenekar mondhatja el, hogy van saját menedzsere, ez mindenképpen egy nagy előny, hiszen nagy terhet vesz le a zenészek válláról, vetettem oda.
– A „dicsőség” csak kis mértékben illet engem, ugyanis én csak azt a pályázatot írtam, amellyel sikeresek lettünk a Nagyszombat megyei önkormányzatnál, és így be tudtunk szerezni egy minőségibb hangtechnikát. A dicsőség Török Tamás urat, a nyárasdi alapiskola igazgatóját is illeti, mivel ők leselejteztek egy „hangosítást”, amit mi a monitorozáshoz használhatunk ingyen és bérmentve – jegyezte meg szerényen a menedzser.
– Szerintem mindenki azt szereti, ha egy saját ember hangosít, mert ő már tudja, hogy mikor kinek mennyit kell „ráadni” a hangszerére, ki mit szeretne hallani stb. – vette át a szót Adrián.
Én úgy látom, ezek a dalok már meg vannak hangszerelve, mert nagyon sok úgymond kezdő zenekar esik abba a hibába, hogy ugyan jól „ledarálják” a számaikat, de valahogy minden hangszer egyszerre szól, és így kicsit „kioltja” egymást. Nálatok fel lehet fedezni olyan dolgokat is, hogy nemcsak a dallam van megírva, de az egész úgy lett „összerakva”, hogy azért arányaiban is kiegészítik egymást a hangszerek, és én azt feltételezem, hogy valamilyen zeneiskolai múltatok kell, hogy legyen.
– Talált, süllyed. Én az alistáli zeneiskolába jártam. Másodikos voltam, amikor mondták, hogy válasszak: foci vagy zongora... Aztán kaptam egy kis billentyűs hangszert karácsonyra, s utána azt mondtam, hogy maradjon a zene.
Hangszereléssel akkor kezdtem el foglalkozni, mikor csatlakoztam a citerazenekarhoz, és ugye ott van tenor, prím hangszer, és így tovább… Szóval szét kellett osztani a dallamot, a bőgőszólamot, a kíséretet. Utána ugyanúgy leírtam ezeket az akkordmeneteket a gitárra is, ami amúgy jó, mert amikor a zongora épp nem játszik semmit, a gitár kitölti ezeket az „üres” részeket.
Ezenkívül hétvégente mint zongorista, bárzenészként tevékenykedem már három éve. Lagzikban, születésnapokon, mulatságokon játszom, ahol aztán van mindenféle zene, és az egy jó iskola ahhoz, hogy fejlődjem. Annyira nem is állnak közel a szívemhez ezek a mulatós dalok, de ha az emberek kérik, akkor el kell játszani, de például ha elmegyek egy étterembe játszani, mondjuk 6 órától 10 óráig, akkor bárzenét vagy saját dalokat is játszom. Eleinte nagyon nehéz volt megszoknom a több óra éneklést és zongorázást. Éjfél után már a zenész nehezen bírja, de ha hajnali 3-4 órakor még táncolnak, akkor a zenésznek is százszázalékos formában kell lennie – összegzett Adrián.
Visszatérve a NYIT-dalok témáihoz, Adrián elmondta, hogy a legtöbb daluk a szerelem tematikájához áll közel, de mindegyik más megvilágításban nyúl a témához. Dominik azonban más témákba is belekóstol.
– Most épp a félelemről írt egy dalszöveget. Ez kicsit elvont, groteszk stílusú dal. Maga a dallam is igazodik a témához, sok benne a szűkített és nem szokványos akkord. Az Otthon című dalt pedig én írtam, ami a hazavágyódásról szól, illetve Emese is írt nemrégen egy családról szóló szerzeményt. Tehát a három fő motívum a szerelem, a család és a haza – húzta alá Adrián.
Ezt akár 21. századi „népzenének” is tekinthetjük?, kérdezem.
– Ha ezt most így kimondjuk, akkor sok ember nagyon utálni fog (nevetés). Persze ha nem a stílusról, de az egész szellemiségéről beszélünk, akkor talán mégis ez a legjobb kifejezés rá, hiszen a dalszöveg nálunk is az érzelmeinket fejezi ki. A cél az, hogy olyan nóták szülessenek, amelyekben mindenki felfedezhet valami olyat, amit már egyszer valamikor átélt. Tehát a cél az, hogy jó emlékeket ébresszünk a hallgatóságban. Persze vannak olyan dalok, amelyek kicsit elvontabbak és szomorú eseményekhez kapcsolódnak, de az üzenet legyen pozitív, mert nagy hiánya van az ilyen üzeneteknek a mai világban – elmélkedett a társulás vezetője.
– Most jött ki épp egy szomorú dalunk, melynek címe Csillaggá válni, amit egyébként én írtam, és a nagypapámhoz szól, tehát ez egy tisztelgés az emléke előtt. Talán már a címből is kiderül sok minden. Az egész akkor született, amikor kinéztem az ablakon, és láttam a csillagokat. Azon gondolkodtam, hogy a sok csillag közül vajon melyik lehet ő? Keresem a távolban, de sajnos nem találom... – mesélte Emese.
Arról már szó esett, hogy hazai terepen sikeres a zenekar, de azt is megtudtam, máshol hogyan fogadják őket.
– Például voltunk már szerepelni Öttevény községben is, amely szintén Nyárasd testvértelepülése, és nagyon meglepődtünk, amikor saját dalainkkal is sikert arattunk, sőt még táncoltak is a zenénkre. Játszottunk a győri Széchenyi Egyetemen az egyetemistáknak, akiknek szintén tetszettek saját dalaink. Azt mondták, csak kitartás, mert ritkaság az, hogy fiatalok vagyunk és mégis a régebbi vonalat szeretnénk képviselni valami újjal fűszerezve – mesélte Emese.
– A refrént meg általában együtt énekeljük. Az egészet Bence, a gitárosunk felügyeli, aki valamit azért konyít a stúdiós munkához – avatott be a szakmai dolgokba, majd Lajos hozzátette, hogy a középkategóriás stúdiók sem olcsók, de ha összeáll az anyag, akkor azt megpróbálják szponzorok segítségével megjelentetni. Már ígéretet is kaptak, de folyamatosan keresik a támogatókat.
– Tudjuk, milyen a gazdasági helyzet, tehát senkinél sem akarunk ajtóstul a házba rohanni. Megvárjuk azt a pillanatot, amikor a zenekar már készen lesz, amikor már rutinból, a lehető legrövidebb idő alatt fel tudja venni a komplett anyagot. Akkor eleve forgatnánk egy werkfilmet is, de a videoklip is megfordult már a fejünkben. A jövő évre pedig szeretnénk a repertoárunkat 80-90 százalékban frissíteni. Egyik barátunk mondta, hogy ha majd a Puskás Arénában játszunk, akkor a backstage-be ő szeretné hozni a sört. (nevetés)
