Messze szállt a tárogatók hangja Esztergomban, Barton és Szőgyénben
A Memoriae Patrum Honismereti Társulás szervezésében a Rákóczi Tárogató Egyesület zenészei immáron harmadszor látogattak el a Felvidékre a Kárpát-haza megannyi szegletéből. A háromnapos találkozó résztvevői a térség nevezetességeinek felfedezése mellett, kisebb koncerteket tartottak a hétvégén jeles helyszíneken.
Barton találkoztunk a csoporttal, ahol a szervező társulás elnöke és családja látta vendégül a tárogatósokat. Könnyen odataláltunk, mert a ház teraszáról a hangszer hangja messze szállt. A zenészek két dal között elmondták, minden évben van országos találkozó, és ötévenként világtalálkozót is tartanak. A társaság tagjai is egy ilyen találkozón ismerkedtek össze. Bár különböző településekről érkezetek, összetartja őket egymás és a hangszer szeretete. Vecserka Péter párkányi barátjuk vezetésével most három településen tárogató muzsikával tisztelegnek a világháborúkban elesett magyar katonák emléke előtt.
Kis Gy. László a hangszer prominens képviselője. Operában és fesztiválzenekarokban játszott, úgy húsz éve ő teremtette meg a színpadi koncerttárogatózás lehetőségét.
Magyarázza, a tárogató kuruc hangszer volt, de töröksíp szerű harci hangszer formájában már az Árpád-korban is használták. A kiegyezés környékén kezdett visszaszorulni. Az 1800-as évek második felében a kuruc tárogatós világot visszahozta a történelem, a hangszert megreformálták, és megújított formában 1896-ban került piacra. „A mi hangszereink is 120-130 évesek. A tárogató csodálatos akusztikája a szabadban érvényesül igazán, Csendes alkonyon vízparton, domboldalban, várfokon megfújva hangja az emberi lélek legmélyére hatol. Mostanság szoboravatókra, megemlékezésekre, népzenei találkozókra is bekerült, de mint koncerthangszer is egyre népszerűbb” – fejti ki Kis Gy. László.
A találkozó résztvevői több stílusú zenét eljátszanak a tárogatón, de ami a szívüknek legkedvesebb azok az egyházi énekek, a régi irredenta muzsika, a világháborús katonanóták. Minden helyszínen nagyobb társaság gyűlt össze fogadásukra. Hiába, még mindig igaz a mondás, hogy a tárogató a magyar lélek hangja.