2025. február 1., 18:15

Közéleti HistóRia Dunaszerdahelyen – KÉPEKKEL

A dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ adott otthont a naszvadi HistóRia zenekar Mit ír az újság? című koncertmusicalje premierjének.

jelent-a-koncertmusicalbol-g
Galéria
+14 kép a galériában
Jelenet a koncertmusicalből
Fotó: Lacza Gergely

De hiszen ilyen már volt tavaly ősszel Komáromban, mondhatnák egyesek. Való igaz, ám az akkor bemutatott produkció inkább volt tekinthető nyilvános főpróbának, mint bemutatónak. Az őszi beszámolómban azt írtam, hogy sok jó zenét hallhattunk, de kevés színházat láthattunk. Ez a január végi bemutatóra arányaiban némiképp változott, tehát

egy kicsivel több lett a színház, a sok jó zene persze maradt.
historia-g
HistóRia
Fotó:  Lacza Gergely

Kezdjük először a negatívumokkal (nem lesz sok). Ez a koncepció és téma még mindig „elbír” több prózai betétet, akár néhány perces „hagyományos” színészi játékkal előadott jelenetet. A narráció legalább alátámasztotta egy kicsit a bemutató színházinak gondolt jellegét, bár lehet, hogy az átkötő szövegek cizelláltabb megfogalmazással erősebbek lettek volna. Az elején szinte csak zene volt, és nyilván be kell valahogy vezetni egy művet, azonban a koncertmusical első harmada kissé álmosnak hatott, leginkább egy téma, egy dalszöveg vagy akár egy szerzemény többszörös újraértelmezése miatt. Néha meg a refrének hossza volt kissé fárasztó. Mindkét esetben azt tudom tanácsolni, hogy a kevesebb néha több. Azt sem tudom, hogy a szeptemberi változat rendezője, Borsós Ákos maradt-e a társulattal, ugyanis

rendezői szempontból extra hozzáadott értéket nem véltem felfedezni a produkcióban.

Több bábu lett ugyan a színpadon, de azok nem kaptak olyan hangsúlyos szerepet, mint Komáromban.

historia_a
HistóRia
Fotó:  Lacza Budai Andrea
Lehet, hogy az imént felsoroltak csak engem „piszkáltak” kissé, de egyik sem volt olyan mértékű, hogy az előadás sikerét veszélyeztették volna.

Különösen azok lehettek igazán elégedettek, akik most tekintették meg először ezt a koncertmusicalt. Mert siker bizony volt és nem is kicsi, hiszen

a közönség a bemutató végén álló tapssal ünnepelte a zenekart és annak vendégeit.
labszky-oliver
Lábszky Olivér
Fotó:  Lacza Budai Andrea

A művelődési ház középső, legnagyobb szektora teljesen megtelt és még a karzaton is ültek, tehát

majdnem telt házat produkált egy olyan felvidéki zenekar, amelyet nem igazán futtat a média. Ez mindenképpen elgondolkodtató a honi kultúraszervezők számára. Talán ha csak egy kicsit jobban támogatnák a hazai produkciókat, akkor elillanna az a tévhit, hogy csak az úgymond közismert előadókra és sztárokra kíváncsiak az emberek.

Színvonalat ugyanis máshol is lehet találni, sőt, sok esetben épp az úgymond felkapott előadók a kevéssé színvonalasak.

katona-bandi-a-politikus-g
Katona Bandi mint politikus
Fotó:  Lacza Gergely

Most pedig hadd soroljam az előadás erényeit. Nem akarom magam ismételni, és újra leírni, hogy miről szól a darab. (Szorosabb összefüggésben jelenünkről. Tágabb összefüggésben nem csak jelenkorunkról, a média szűrőjén keresztül szemlélve, s arról, hogy ez a kép mennyire hiteles – sok esetben nem igazán az.) Nem akarok írni a zenekar (Lábszky Olivér, Käfer Bálint, Antal Otti és Pásztó „Teve” Tibor) és a vendégek (Szitási Zsolt, Nagy Boglárka és Tóth „Laca” László plusz az újak) nagyszerű zenei teljesítményéről, és nem akarok írni a koncepcióról sem, mert már korábban megtettem. Ki kell emelnem azonban azt, hogy az előadás zeneileg és tartalmilag is sokkal kidolgozottabb lett és „extra” vendégekkel is gyarapodott.

Sokkal jobban kidomborították az egyes karaktereket (politikus, újságíró, fotós), sokkal több mozgás, látvány és akció volt a színpadon és a kivetítőn. Nagyobb teret kapott az énekes szerepek megosztása, ami a darab dinamikáját erősítette és a mondanivaló értelmezését is segítette.

Számomra az est fénypontja a „politikus” bemutatása volt. A szerepet Katona Bandi, a Big Man Band billentyűs-énekese játszotta kiválóan, miközben természetesen énekelt is. A narrátor Fazekas Dániel „Fada” is hangsúlyosabb szerepet kapott, mint fotós; az újságíró karakterét pedig Lentulay Krisztián játszotta korrekt módon.

toth-laca-laszlo-es-nagy-boglarka
Tóth „Laca” László és Nagy Boglárka
Fotó:  Lacza Budai Andrea

Az előadásnak volt egy felfelé tartó íve, ami szintén nem vált hátrányára a darabnak.

Az utolsó számokat szinte katarzis közeli állapot jellemezte mind a színpadi csapat, mind pedig a közönség részéről. Csak úgy vibrált az energia oda-vissza.

A legutolsó, vidám hangulatú szerzemény mondta ki egyben a megoldást is, hogy mit lehet tenni ebben a kapkodó, önző, pénzhajhász és gyűlölködő világban. Próbáljunk meg önmagunk maradni és hitelesek, és ha változtatni szeretnénk, akkor kezdjük saját magunkkal a változást, ne másokra mutogassunk. Ami pedig jól működik, azt hagyjuk meg olyannak, amilyen, még ha az nem is tökéletes. Mindenkinek ugyanis nem lehet megfelelni:

Valami úgy jó, ahogy van, valamit csináljunk át titokban, valami félig van kész, úgy is jó, van, ami tökéletes, nekem mégsem jó.”
historia_g
HistóRia
Fotó:  Lacza Gergely

Kíváncsi vagyok, hogy a Mit ír az újság? fog-e változni valamilyen formában a következő bemutatóig, de ha nem, akkor így is jó, hiszen aki ott volt tegnap Dunaszerdahelyen, az nagyon szerette.

historia_g
Galéria
+14 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.