Hogyan működik egy professzionális zenei stúdió?
A Felvidéki Zenei Társaság a közelmúltban egy rendhagyó programot szervezett az érdeklődőknek, ugyanis ezúttal elhagyta bázisát, a dunaszerdahelyi Soul Hunter Music Clubot, és egy este erejéig a galántai Gila Recording Studiosba költözött.
Amíg pár héttel az esemémy előtt Gasparik Fecó Az otthoni stúdiózás alapjai című prezentációjában a házi stúdiók világát mutatta be, ezúttal Szabó Ádám Gila egy ízig-vérig professzionális stúdióba kalauzolt bennünket. Természetesen itt más szempontok a mérvadóak, hiszen ha valaki egy komolyabb stúdiót választ, nyilván nem azzal a szándékkal teszi, hogy egy demót vegyen fel, vagy hangzásokkal kísérletezzen. Persze amennyiben vastag a pénztárcája, ezt is megteheti...
Mint azt Gila is kifejtette, ha egy muzsikus professzionális stúdiót választ, akkor bizonyára komoly szándékai vannak,
és alaposan begyakorolta azt, amit rögzíteni szeretne. Ellenkező esetben ugyanis frusztrálttá válhat az illető, vagy a zenekar tagjai, ami időzavarhoz is vezethet, és ezt akár anyagi gondok is tetézhetik. Nyilván akkor is felmerülhetnek problémák, ha kellőképpen begyakorolt a rögzítésre szánt mű, de mégis lámpalázasak a zenészek valami miatt. Ennek több oka is lehet, ezért a professzionális stúdiók kialakítása során arra is gondolnak, hogy aki kibérli azt a felvétel idejére, az otthonosan érezze magát a helyszínen.
Fontos, hogy a stúdióvezető vagy a hangmérnök megfelelő módon kezelje azokat a helyzeteket, amikor a muzsikusok feszélyezve érzik valami miatt magukat, vagy épp egymás között civakodnak, mert ilyen is előfordulhat.
Ahogy Gilától megtudhattuk, az a lényeg, hogy ilyenkor segítsük, bátorítsuk őket, s ha kell, tegyünk javaslatokat, de semmiképpen nem kioktató jelleggel.
Ami a kényelmi és a szociális szempontokat illeti, úgy gondolom, a Gila Recording Studios azokat maximálisan kielégíti,
hiszen nemcsak egy klasszikus felvevő és visszahallgató helyiségről van szó. Az egész komplexumot leginkább egy otthonos lakáshoz tudnám hasonlítani, hiszen van előszobája, konyhája, mellékhelyiségei, s ha a hagyományos értelemben vett stúdió részbe lépünk, akkor sem kell nyomorognunk, tágas tér kinálkozik mindenre.
Természetesen a professzionális stúdió esetében is a megfelelő akusztika kialakítása az elsődleges szempont. Gila erre nagyon figyelt, és olyan magyarországi szakembereket bízott meg a feladattal, akik erre specializálódnak és már számos neves stúdió kialakításánál közreműködtek. Például ők újították fel a Pannónia Stúdiót is, de az MTVA stúdióit és Ákos stúdióját is ők építették. Nem véletlen tehát, hogy a Gila stúdióját már Nyugat-Európából is rendszeresen felkeresik. Hogy milyen akusztikai, szakmai és egyedi követelményeknek kell megfelelni a strúdióépítés során, annak ecseteléséhez kevés lenne itt a hely, de annyit talán elárulhatok, hogy egy High-End stúdió esetében a szigetelés már csak az utolsó fázisok egyike, hiszen itt a terem és a falak kialakításával kezdődik a munka...
Itt az egész dolog bonyolódik, és az összes folyamat részletekbe menően van analizálva, majd elkészítve, ami nyilván a stúdió dolga, hogy ezeket ne a zenésznek kelljen megcsinálnia, hogy nyugodtan foglalkozhasson a saját dolgával.
a stúdiózás során nagyon sokféle gondolkodásmód létezik. Teljesen máshogy kell hozzáállni a munkához például dalszerzőként, mint hangszeresként, de a későbbi folyamatoknak is megvannak a sajátosságai.
fogalmazott Szabó Ádám Gila, akitől megtudhattuk, hogy vinyl lemezekre is készít masterfelvételt. Ekkor fontos, hogy a sztereó hangkép szélein ne legyen túl sok mély frekvencia, mert akkor túl széles lesz a barázdánk és ez könnyebben előidézheti a tű leugrását a lemezről. Azonban a sok magas frekvencia és a „kimaxolt” hangerő sem kedvez a vinylnek, ez által viszont halkabb, de kevésbé kompresszált muzsikát kapunk, ami talán kellemesebb a fülünknek, mert szélesebb a dinamikai tartománya.
A Gila Studióban alapjáraton digitálisan történik a munka, azonban az audió jelet vagy a hangsávokat igény szerint analóg „vasakon”, azaz igazi műszereken (például előerősítő, kompresszor etc.) is átfuttat(hat)ják, hogy melegebb vagy éppen vintage, illetve az adott stílushoz megfelelő hangzást érjenek el. A rögzítéstechnika és a szoftveres bemutató után átvonultunk a felvevőhelyiségbe, ahol nemcsak a legprofesszionálisabb mikrofonok várják a hangfelvételt rögzíteni kívánó zenészeket, hanem több professzionális dobfelszerelés, gitárok, gitárerősítők és -ládák, illetve sok egyéb hasznos hangszer, amiket a stúdióba érkezők bátran igénybe vehetnek. Gila részletesen bemutatta a mikrofonparkját, ahol dinamikus, kondenzátoros és szalagos mikrofonokat éppúgy találunk, beszélt az optimális mikrofonbeállításokról is, és végül Danics Roli által rögzítésre került egy dobfelvétel, amelyet különféle előerősítők és beállítások összehasonlításával közösen elemeztünk.
A nagyjából húszfős vendégsereg a közel háromórás szakmai bemutató során kérdéseket is feltehetett, és biztos vagyok benne, hogy aki ott volt, az számos hasznos tapasztalattal térhetett haza, amit aztán a későbbiekben valamilyen formában kamatoztatni tud.
