Elhunyt Gémesi Irén
Gémesi Kubicsko Irénnel először egy Csemadok-rendezvényen találkoztam valamikor a múlt század nyolcvanas éveiben. Bár akkor már a rádió magyar adásának riportere volt, de a szlovákiai magyar zenei életben is szervező munkát vállalt, sőt éveken át a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának ügyeit intézte nagy körültekintéssel, miközben maga is énekelt az együttesben.
Érsekújvárott született 1940. június 29-én és a tanári pályát választotta. A pozsonyi pedagógiai gimnáziumban érettségizett 1958-ban, majd 1964-ben levelezői szakon elvégezte a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–szlovák–zenei nevelés szakát. De már 1958-től az érsekújvári magyar általános iskolában tanított.
Csirike nyugalmat árasztó kedves hangjával belopta magát kollégái szívébe is. Őket általában „kicsimnek” szólította, de senkit nem illetett hangos szóval még olyankor sem, amikor oka lett volna rá. Sajnos nem volt saját gyermeke, de mindig nagy szeretettel beszélt testvérei és a rokonok gyermekeiről és szívesen kérte mikrofon elé a különböző rendezvényeken és versenyeken közreműködő tanulókat, tanáraikat. Pedagógusi elkötelezettségét újságíróként sem tagadta meg, munkáját Csáky Pál – akkor miniszterelnök-helyettesként – ezüst plakettel ismerte el 2004-ben.
Nyugdíjasként a Pozsonyi Casinónak is aktív tagja lett, sokszor ő intézte a vendégek meghívását és elszállásolását. Sajnos utolsó éveit beárnyékolta egyre súlyosbodó betegsége. Kedves Csirike, nyugodj békében.
