Egy legenda ismét az égiek közé emelkedett
„Most búcsúzom, jóbarátaim, Találkozunk még, mondanám, De már nem hiszem, hogy újra eljövök, Mert Gammapolis vár reám.”
Az Omega egyik frontemberéről, Kóbor Jánosról szomorú hírek érkeztek november első napjaiban: a koronavírus őt is megtámadta és állapota olyan súlyosra fordult, hogy kórházba került.
Sokan imádkoztak felgyógyulásáért, minden rajongója, de azok is, akik csak hallomásból ismerték a nevét, őszintén aggódtak érte. Sajnos a betegség erősebbnek bizonyult és Kóbor János elveszítette élete utolsó nagy küzdelmét.
Budapesten született a második világháború vérzivataros éveinek egyikében: 1943. május 17-én. Szülei német származásúak voltak, Kóbor mindig is büszke volt sváb gyökereire. Gimnazistaként még arról álmodott, hogy atléta lesz, de egy sérülés ebben megakadályozta. A másik diákkori szenvedélye, a zenélés azonban megmaradt, és mivel már igen korán tehetséges muzsikusokkal (Laux József, Varsányi István) hozta össze őt a sors, nem volt kérdéses a folytatás. Előbb „beszivárogtak” a Próféta együttesbe, majd megalapították az Omegát, amely a kommunista blokk másságot nem tűrő viszonyai között is sikeresen tört magának utat a nyugati hírnév felé. Az együttes 1970-ben keletkezett száma, a Gyöngyhajú lány – Presser Gábor és Adamis Anna „műve” – világsiker lett és az eltelt évtizedek során számtalan feldolgozása született.
Kóbor János az Omega együttesben elsősorban énekesként szerepelt, noha eleinte gitározott is, de Presser Gábor tanácsára letette a hangszert, csak az utóbbi években nyúlt utána ismét.
Több mint 20 Omega lemezen hallható a hangja, sajátos énekesi előadásmódja. De más együttesekkel is fellépett olykor és ha számba vennénk azokat a zenésztársait, akikkel az elmúlt több mint 60 év során együtt szerepelt, akkor a magyar rockzene tucatnyi jeles alakját fel kellene sorolni.
Kóbor János – „Mecky” – gyakran megfordult tájainkon is. A képgalériába gyűjtött felvételek egyikén például Török Adrienn és Török Elemér műsorszervezők társaságában is látható.
Életében sok kitüntetést, díjat kapott. De a legnagyobb elismerése rajongóinak szűnni nem akaró szeretete volt. Kedves János, nyugodj békében.
