Egy gitár, egy furulya és két kicsi hang
Fennállásának 21. évét ünnepli a Kicsi Hang verséneklő együttes, amely talán túlzás nélkül a felvidéki magyarság egyik meghatározó és erőt adó szimbólumává nőtte ki magát. Az együttes tavaly tervezett jubileumi koncertje a járvány miatt elmaradt.
Ezt pótolandó Kicsi Hang 20+1 címmel kerül sor szeptember 9-én Dunaszerdahelyen, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban a zenekar estjére. A zenekar tagjai, Lantos Borbély Katalin és Menyhárt József így tekint vissza az elmúlt huszonegy évre.
Menyhárt József korszakokra bontja a zenekar pályafutását. A kezdetek után következő pörgős tíz évet említi. Mintha könyvből olvasná, úgy sorolja, mikor melyik CD, hanghordozó jelent meg, és úgy emlékszik vissza az első, Szencen adott koncertjükre, mintha tegnap lett volna. A másik tíz év másról szólt mindkettőjük életében. Habár a Kicsi Hang tovább létezett, alig koncerteztek, hiszen az MKP elnökeként (2016–2020) alig jutott rá ideje. Nagyon hiányzott neki a gitár és főként a közönség.
Most, mint mondja, igyekszik visszatalálni a hangszerhez, amely oly sok élményt, tapasztalatot és örömet szerzett neki az évek során.
Tanárember lévén, a magyar nyelv és irodalom mentoraként házi feladatának tekinti a versek ismeretét, ám mindezt hangszerrel összekötni és dallammal gazdagítani hatalmas kegyelmet jelent. Ez a szó gyakran visszatér a beszélgetésünk során, mert hívőként hiszi, hogy a jóisten hívta őket erre a feladatra. Kegyelem, hogy találkoztak, hogy a verseket, szövegeket megtalálták.
A legnagyobb sikernek és elismerésnek pedig azt tekinti, hogy ennyi idő után van befogadó közönségük, amely várja az előadást.
A kérdésre, hogy mit jelenthet a Kicsi Hang a felvidéki magyarságnak, mindketten szerényen válaszolnak. Menyhárt bízik benne, hogy talán jelent valamit, hiszen remek elődeik voltak. A teljesség igénye nélkül említ néhány inspiráló zenészt, például a Kaláka együttest, a Vándor zenekart, a Kor-Zárt, Zsapka Attilát, Madarász Andrást, a Ghymest.
Katalin szerint egy gitárral, egy furulyával, két hanggal is meg lehet szólítani több ezer magyart, fiatalt és idősebbet egyaránt. Ide illik az idézet: Nagy magyar télben picike tüzek.
Kicsi tüzekként járták az országot, és próbálták meggyújtani vagy életben tartani a pislákoló lángocskákat a versek által.
Az egykori diáklány, ma már háromgyermekes Katalin, zenei karrierjének kezdetét, sok-sok élményt, a magyar versek szeretetét, rengeteg barátságot, élményt és a Felvidék megismerését köszönheti a Kicsi Hangnak. Felemelő érzés számára, hogy a mai napig előkelő helyük van a felvidéki zenei palettán.
A kérdésünkre, mikor érezték, hogy felelőssége van a zenekarnak, határozottan felelik, akkor, amikor gyermekműsorokat vettek fel a repertoárba. Mert míg egy felnőtt illendőségből is tapsol, addig a gyerekek nagyon őszinték.
Megjelent a Magyar7 2021/35.számában.
